-
Szeged reneszánsz kori műveltsége
0A szerző sok évtizedes anyaggyűjtésének és kuttásainak eredményeképpen a humanizmus és reneszánsz nyomait, ill. összefüggéseit elemzi Szeged kulturális életének fejlődésében. E színmagyar városnak igen fontos szerep jutott a XV. századi reneszánsz kultúra kialakításában és a magyarországi urbanizmus megteremtésében. A város sokrétű – paraszt-polgári – műveltségének központjai természetesen a kolostorok voltak, ahol elsőrendű feladatnak tekintették az irodalom művelését és a kódexmásolást. Ezek a kulturális központok eltűntek a török hódoltság idején, hatásuk azonban tovább élt: anyanyelvi kultúránk és nemzeti irodalmunk alapjainak megteremtésénél fontos szerepük volt.
-
-
-
-
-
-
Székelyek a múló időben
0Imreh István, a volt kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tudós professzora több megjelent kötetéből készült e tematikus tanulmánygyűjtemény. Célja kettős: egyrészt ízelítőnek szántuk a hazai olvasó számára, hogy fogalma legyen, milyen különleges feladatokkal látta el a történelem az erdélyi tudósokat a kisebbségben élő nép identitástudatának kiművelésében, másrészt- ennek megfelelően- hogy milyen történelmi fikciókkal kell szembeszállniok a délibábos önáltatás vagy a csüggesztő önostorozás csapdáit kikerülendő.
-
Székelyföld
0Autós turista-térkép
Kétnyelvű névmutató
Domborzati színezés
Ismertető híres székelyföldiekről -
-
Székelyföld falvai a huszadik század végén I.
0Nagy Balázs Sepsiszentgyörgyön él és dolgozik; néhány éve Budapesten szerzett néprajz szakos diplomát, azon kevesek közé tartozik, akik hazatértek a szülőföldjükre. Azt a feladatot tűzte maga elé, hogy évek alatt bejárja a Székelyföldet, annak minden faluját, és tapasztalatait könyvekben adja közre. Az 1995-ben kezdődött heroikus vállalkozásnak most már a második kötetét tarthatjuk kezünkben, a Csík-, Kászon- és Gyergyószékről szólót.
A szerző óriási adatmennyiség birtokában van: ezek jó része saját személyes megfigyelésből és kikérdezésből származik, és sok esetben ezek révén tudta kiegészíteni és korrigálni a hivatalos statisztikai adatokat is. A tekintélyes mennyiségű számszerű adatokon túl a hétköznapi életre vonatkozó megfigyelések, valamint a műemlékekre, jeles szülöttekre vonatkozó ismeretek gazdagítják a kötetet. A szokatlanul bőséges fényképanyag jó illusztrációja az elmondottaknak.
Ilyen teljességre törekvő, áttekintő jellegű és személyes megfigyelésre alapozott munkát utoljára Orbán Balázs készített a Székelyföldről. Nagy Balázs könyveinek nagy erénye az, hogy benne a jelen állapot rajzát találhatja meg minden érdeklődő olvasó. -
Székelyföld falvai a XX. század végén IV.
0Az I. Háromszék (1998), a II. Csík-, Kászon-, Gyergyószék (2000) és a III. Udvarhelyszék (2003) kötet után, most a befejezö IV. Marosszék, Aranyosszék kötet is eíkészült.
A szerző írja: „…faluleírásaim megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vaílásfelekezeti megoszlását, a gyülekezetek életét is. Rögzííettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, a mesterembereket, kézmüveseket. A gazdálkodásra, az állatok és munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyeztem le. A peremfalvakban és tanyákon adataimat a gazdáktól és csordapásztoroktól gyüjtöttem össze. Kitérek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére, olykor részletes leírást adva egy-egy ünnepi népszokásról. A műemlék épületek, művészeti és történelmi emlékek felsorolását a természeti értékek és erőforrások leírásai egészítik ki.” -
-
-
-
-
-
-
Szellem és etika. A „100 éves a Protestáns etika” konferencia előadásai
0Max Weber tanulmánysorozata, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme eredetileg folytatásokban jelent meg 1904-1905-ben. Megjelenésekor és azóta is meg-megújuló viták tárgya, hivatkozási forrása. Weber korának több fontos problémájához szólt hozzá. Az egyik a kapitalizmus jellege és kialakulása volt, a másik pedig a vallás (vagy a kultúra, a világnézet) és a társadalmi környezet kapcsolatára vonatkozó polémia. Weber írása 1982-ben jelent meg először magyarul. A marxista kapitalizmuskép és valláskritika nem túl hallgatólagos bírálata minden korabeli olvasója számára világos lehetett. Bár ma nincs ilyen politikai-ideológiai pikantériája a műnek, de a történettudományi és szociológiai műveltségnek továbbra is megkerülhetetlen eleme a benne felvetett problémák és alkalmazott megközelítési, értelmezési módok miatt. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme megjelenésének 100. évfordulója jó alkalmat nyújt a Weberrel foglalkozó hazai tudományos élet eredményeinek számbavételére.
-
-
Szemadám György
0„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”
(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó) -
Szemek a láncban
0„Mindenki szem a láncban” – írta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című híres versében, találó képet rajzolva a diktatúra hétköznapokat és emberi életeket behálózó természetéről. Ez az a történelmi keret, amely PAPP ISTVÁN tanulmányait egybefogja, ám a kötet írásai mindig az egyes embert helyezik a középpontba, és azt vizsgálják: miféle játszmák és szerepek mentén alakult mindazoknak a sorsa, akik akarva-akaratlanul kapcsolatba kerültek a hatalommal.
-
-
Személyazonosítás
0Részlet a könyvből:
A SZEMELY AZONOSÍTÓ ELJÁRÁSOK CÉLJA személyek kilétének megállapítása. A kriminalisztikának mindig fontos jeladatai közé tartozott az ismeretlen egyének kilétének megállapítása, mert a bűncselekmények elkövetői mindig igyekeztek palástolni személyazonosságukat. A bűnözőknek ez a törekvése nem elszigetelt, hanem állandó jelenség. A személyazonosság elpalástolásának eszközei természetesen állandóan fejlődnek. Az alacsony fejlődési fokon lévő bűnöző csak primitív eszközökkel tudja megváltoztatni arcát, külsejét. Így pl. változtat szakállán, hajviseletén, a ruházatán, szóval a könnyen megváltoztatható ismertetőjeleken, de kiterjedtebb palástolási törekvéseinek határt szab alacsony műveltségi foka és anyagi eszközeinek hiánya. A társadalom fejlődése során magától értetődően a bűnözés terén is jelentős változások észlelhetők: míg a bűnözők nagy része még a mult század végén a társadalom legnagyobb nyomorban élő és ezért elzüllött tagjaiból került ki, a két világháború után már mindjobban a tőkés osztályok soraiból tevődik össze. A bűnözők személyének megváltozása hozza magával a bűnözés eszközeinek, így a személyazonosság elpalástolásának új módját is. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a mult bűnözőinek személyazonosságát például egy régebbi tetoválás alapján többé kevésbé minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, addig a második világháború SS-banditái már szakszerű orvosi beavatkozással igyekeztek megszabadulni a hónaljukba tetovált áruló jeltől. -
Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez
0Amikor e munkához hozzáfogtunk csak arra gondoltunk, hogy Czímer Károlynak „A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929)” című munkájához névmutatót készítünk, amely a gyakran forrásul használt könyvet a kutatómunkában könnyebben kezelhetővé teszi.
Munka közben azonban hamarosan kitűnt, hogy Czímer e munkájában szereplő adatok sokszor tévesek, hiányosak, a nevek elírtak, egyes személyek nem azonosíthatók, néha egy személyt ketté bontott stb. Így egyszerű névmutatóval nem lehetne sokra menni. Ezért vált a névmutató személyi adatárrá. -
-
-
-
-
-
Szent István
0Magyarország népe egy esztendőn által jubileumot ült, hódolt és ünnepelt. Emlékét idéztük Szent István királynak, az apostolnak és egyházszervezőnek, a népművelőnek és nemzetnevelőnek, az egységteremtőnek és nemzetformálónak, a törvényszerzőnek és államrendezőnek, az országépítőnek és honvédelmezőnek, az igaz bírónak és győzelmes hadvezérnek, vármegyék és városok alapítójának, új magyar életformák bevezetőjének és nagy nemzeti célok kijelölőjének, nemzetpolitikánk megalapozójának s a magyar gondolat és a haladáseszme megtestesítőjének.
-
Szent István a magyar kultúrtörténetben
0Olyan kötetet tart kezében az olvasó, amely nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja szaporítani szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintve, hogy a napjaink István-képét alapvetően meghatározó barokk kor Szent István kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétű és változatosabb középkori István-kultuszt állította könyvének középpontjába. Feltérképezi első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait – a történelmi Magyarország területén ma megtalálható, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújt arról is, hogy valamikori határainkon túl hogyan élt s él Szent István emlékezete. Térképek segítenek eligazodni a szent királyunk kultuszához fűződő történelmi helyek, templomok, búcsújáróhelyek között. Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák István-képe mellett a szent király népi mondákból és a népköltészetből kirajzolódó vonásait is igyekszik bemutatni.