-
Hogyan éltek elődeink?
0Kit ne érdekelne, hogyan éltek a régi magyarok? Milyen településformákat alakítottak ki? Milyen házakban laktak, miként rendezték be otthonaikat? Mivel táplálkoztak? Mi módon gazdálkodtak? Miféle eszközök, tárgyak vették körül őket? Milyen ruhákat viseltek hétköznap és ünnepnap? Milyen volt a családi életük? Mivel töltötték a szabad idejüket? Milyenek voltak a szokásaik? Hogyan ülték meg ünnepeiket? És végtére milyen gondolkodásmód rejlett e szokások mögött, milyen értékrend testesült meg az életmód tárgyi darabjaiban, környezetében?
A felvetett kérdésekre 12 fejezetben ad választ ez a könyv. Minden fejezet a magyarság múltjának egy-egy nagy korszakát tárja elénk, a honfoglalás korától egészen a második világháborúig. E fejezetek egyúttal fényt vetnek a társadalmi osztályok és rétegek helyzete, életszínvonala, szokásai közti különbségekre is, minthogy az életmód és a gondolkodásmód rétegjellemző tényeket tár fel. A jeles történészek által összeállított fejezeteket irodalmi szemelvények és egykorú képek illusztrálják. -
-
Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia?
0A Tudor-dinasztiának az angol történelem minden más uralkodóházánál nagyobb figyelmet szentelnek a történészek és a nagyközönség egyaránt. A Tudorok különleges származása és a bosworthi csatát megelőző századok története, a család felemelkedése, bukása, majd újbóli felemelkedése azonban sokkal kisebb érdeklődésre tarthat számot.
A Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia? új, átdolgozott kiadása brit és francia kéziratos forrásokra támaszkodva következetes, hiteles elbeszélést nyújt a Tudor-uralkodóház XIII. századi észak-walesi őseiről, XV. századi angol és francia királyi kapcsolataikról, a „rózsák háborújában” játszott szerepükről és Henry Tudor 1485-ben Bosworth Pieldnél aratott győzelméről. -
Hókuszpókusz
0Kurt Vonnegut kötete egy nagy amerikai börtönben játszódik. A börtönt japánok működtetik – bérmunkában. Csupa feketét őriznek itt. A börtönnel átellenben amerikai egyetem – csupa fehér bőrű, gazdag diák jár ide. A börtönben váratlanul lázadás tör ki. A lázadást – véletlenül – egy fehér ember szervezi. Ugyanaz, aki nemrégen még a szomszédos egyetemen tanított, majd pedig a börtönben lett nevelőtiszt. Ki ő?
Nos, miatta érdemes elolvasni ezt a könyvet. -
Hol a pofátlanság határa? 2
0Bayer Zsolt vagyok, 1963-ban születtem Budapesten. Meglepő módon előbb általános iskolába jártam, majd utána gimnáziumba. Pontosabban a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, éppen öt évig, mert orosz nyelvből nem tudtam abszolválni elsőre a harmadik évet. Érettségi után voltam segédmunkás, képesítés nélküli tanító, miegymás. Majd elvégeztem az ELTE TFK magyar-történelem szakát. Közben 1988-ban alapítója voltam a Fidesznek, kenyeremet pedig műtősfiúként kerestem. Diploma után újságot írtam. Előbb az akkor induló Mai Napnál majd az akkor induló Kurírnál dolgoztam (Istenem, de hülye is tud lenni az ember!), innen hívott el a Fidesz, hogy legyek a sajtófőnökük. Az lettem. Három évig. 1993 nyarán hosszas egyeztetéseket követően a Népszabadság munkatársa lettem. Ne kérdezzék miért, ma már én sem tudom. Hirtelen jó ötletnek tűnt. Egy évig voltam ott, majd a Magyar Televíziónál dolgoztam. Ezután saját céget alapítottam, és elkészítettem az 1100 év Európa közepén című sorozatom első 14 epizódját. Ezt követte a Kamaszkorunk legszebb nyara – Amerika című sorozat, és következett az 1100 év… második, Nagy-Magyarországot bemutató része. Eddig megjelent köteteim: Tündértemető (novellák, 1994), Falig érő liberalizmus I-II (tárcák és publicisztikák 2000), 1956… „Hogy legyen jel (2000), 1100 év Európa közepén I (2001), Hol a pofátlanság határa? (2001). És most ez. Tényleg, Önök tudják, hogy hol van a pofátlanság határa?
-
-
Hollóidő
0Egyszerre valóságos és képzeletbeli a táj, ahol Szilágyi István, a Kő hull apadó kútba szerzőjének újabb regénye játszódik. Mintha a béke szigete lenne Revek városa, a török hódoltságba került dél-magyar Duna-tájon, a három részre szakadt Magyarországon. Szinte várszerű a lelkipásztori porta, ahol Terebi Lukács tiszteletes él háza népével – dévaj menyecskékkel, kóbor prédikátorokkal, illetve Fortuna Illés mesterrel, a rebellis lelkű szökött katonával meg egy sihederkorú, apátlan-anyátlan deákkal.
-
-
Hologram a királynak
0Dave Eggers már első könyvével világszerte ismertté vált – alig húszévesen egy éven belül elveszítette mindkét szülőjét. Erről írott dokumentumregényét 2000-ben Pulitzer-díjra jelölték, és további kötetei is díjak sokaságát nyerték el. A kezünkben tartott regény, amelynek filmváltozatát Tom Hanks főszereplésével idén fogják bemutatni, 2012-ben került fel a Nemzeti könyvdíjra jelölt művek rövid listájára. Alan Clay, az amerikai kommunikációs nagyvállalat üzletkötője prezentációval készült. A kis csoport Abdullah Király épülő Gazdasági Városába utazott, és várják, mikor mutathatják be hologramos távközlési megoldásukat. Alan kiégett, nem találja a helyét, kicsúsznak a kezéből a problémái. Ül a sivatagban, és emészti magát otthoni ügyei miatt. A szomszédja öngyilkos lett, nincs pénze lánya egyetemi tandíjára, feleségétől rég elvált, de még mindig bántja, amiket az asszony mondott. Egyedül érzi magát Szaúd-Arábiában. Ráadásul a tarkóján, mintegy élete főműve gyanánt, különös púp növekedik. Dave Eggers regénye hihetetlen érzékkel sűríti regénye lapjaira az idő múlásának tapintható lassúságát, és egyetlen apró cseppben, egy kocsmai beszélgetés közérthetőségével mutatja meg a tőkeáramlásra épülő világ átalakuló viszonyait, az USA, Kína és a Közel-Kelet bonyolult gazdasági-társadalmi összefüggéseit. Mitől emberi az emberi? Ki a barátod? A Hologram a királynak a középkorú főszereplő krízisének megvilágító erejű sztorija.
-
Holtomiglan?
0„Ittasan hazajött a férjem, és rugdosta a szobaajtónkat. Magunkra zárkóztunk a kisebbik lányommal. A nagyobbik lány éppen fürdött. A kicsi kiugrott az ablakon, de én nem mentem, mert nem akartam hagyni a nagyobbikat. Beengedtem a férjem, hogy a másik lányom addig a főbejáraton menekülni tudjon. Amikor berontott, elkezdett ütni, fojtogatni, rugdosni, és kiabálta, hogy most megöl. Egy óvatlan pillanatban megmenekültem, és én is a lányok után szaladtam. Az utca végén volt egy telefonfülke, onnan hívtuk ki a rendőrséget. Kijöttek, és visszamentünk a házunkhoz. Addigra a lakás üres lett. A férjem elment otthonról, nem tudom hová, de csak másnap délután jött haza. A feljelentést megtettem. Néhány nap múlva idézést kaptam. Ott elmondta egy magasabb beosztású rendör, hogy vonjam vissza a feljelentést, mert jobban járok. Hatott rám, és hittem neki. Visszavontam.”
-
Homeopátia az mi?
0Több évtizedes kényszerű szünet után ismét hallhatunk Magyarországon a homeopátiáról.
Ezt a kétszáz éves – Samuel Hahnemann német orvos által rendszerbe foglalt – szelíd gyógymódot hazánkban 1949-ben betiltották. Ez a tiltás a világon egyedülálló volt.
A volt szocialista országokban ha nem is támogatták, de eltűrték a homeopátiás gyógymódot, míg Európa többi országában, Amerikában, Ázsia keleti és délkeleti részén, Ausztráliában, Afrika számos országában egyre népszerűbbé vált. A magyarországi tiltást 1991-ben oldotta fel az Egészségügyi Tudományos Tanács.
3 évvel ezelőtt néhány orvos kollégámmal együtt homeopátiás tanfolyamon vettünk részt. Az igazat megvallva eleinte nagyon is kételkedéssel hallgattuk a fantasztikusnak tűnő eredményeket. S elhinni igazán csak akkor kezdtünk, amikor saját betegeink körében is sikereket láttunk. -
-
Homokba temetett városok
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
-
Homokórák könyve
0Az egyén és a kultúra életében létezik egy, a haladás vakhiténél mélyebb gyökerű optimizmus, az a meggyőződés, hogy valahogy mindig lesz erőnk megoldani feladatainkat, hogy sikerrel átvészeljük az összes megpróbáltatást. Hogy képesek leszünk kitárulkozni, hogy jellemünk kirajzolódik a történelemnek nevezett időbeli projekción, és hogy a fényt és az árnyékot igazságosan osztják el mindenkinek.
Ennek a fajta optimizmusnak az alapja annak a tudata, hogy végzetes sorsunk ugyan megmagyarázhatatlan, de nem értelmetlen. Az adódó helyzetektől függő, változékony akadályok és kísértések között halad, de a bátor embert utolsó lépéséig elkíséri. ezek mind őt igazolják. a személyt a fájdalom hitelesíti.
Ernst Jünger -
Honfoglaló gének
0A gének elfoglalták méltó helyüket mindennapi gondolkodásunkban. Eljutottunk oda is, hogy őseink genetikájával érdemben foglalkozhatunk. Ezért a kettősen értelmezhető cím. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy elsősorban a gének honfoglalásáról lesz szó e kötetben és csak másodsorban honfoglalóink génjeiről. Ismerteti a populációk genetikai alapú geográfiai eredetvizsgálatának, jellemzésének mai lehetőségeit, valamint azt a kezdeti stádiumban lévő, de úttörő munkát, amit mi a honfoglaló magyarok eddig rendelkezésünkre álló genetikai jellemzői feltérképezésével végeztünk. Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat, a Homo sapiens, az emberiség, a különböző emberi populációk eredetének megfejtésére? Természetesen igen, és erre a választ számos tudományág, közöttük a modern genetika is keresi. Az talán mindenki számára ismert, hogy az örökítőanyag, a DNS határozza meg egy ember külső és belső tulajdonságait. Az azonban kevésbé köztudott, hogy ugyanez a molekula tartalmazza az emberiség eredetére, ill. akár az egyes népcsoportok eredetére és rokonsági viszonyaira vonatkozó információkat is. A DNS nemcsak saját egyéni életünk történetét, de az emberi faj egész históriáját is tükrözi. Ez a könyv a populációk jellemzésének genetikai vizsgálati lehetőségeiről szól, melyben a szerző a legmodernebb adatok alapján, lehetőség szerint közérthető nyelven igyekszik bemutatni az adatokat, hiszen célja, hogy a szakmában nem járatos, de a témában érdeklődő ember is érthető információkhoz juthasson.
-
Hontalanul Afrikban. Önéletrajzi regény
0Kenyában játszódik a felső-sziléziai zsidó családról szóló regény. Walter Redlich csak 1938-ban menekül el Leobschützből Kelet-Afrikába, és az utolsó pillanatban még maga után tudja hozni feleségét, Jettelt és ötéves kislányát, Reginát.
Walter elhatározza, hogy új életet kezd az országban, amely megóvta őt és családja kis részét a legrosszabbtól. -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-