1912-ben látott először napvilágot az Így írtok ti – a fiatal Karinthy Frigyes irodalmi paródiasorozatának azóta irodalomtörténeti fogalommá nemesedett első gyűjteménye. A műfajhoz haláláig hű maradt: több-kevesebb rendszerességgel későbbi köteteiben és azóta a Széchényi Könyvtár hírlaptárában porladó újságok hasábjain is gyakorolta az irodalmi karikatúrát; írói életművek, hangok és pózok karikatúráját és műfajok karikatúráját. „Az irodalomban is benne élt, és mégis igazában kívülről nézte – írta róla halála után, tanulmányában Babits Mihály -, pályájának természetes indulása volt az irodalmi karikatúra. Az irodalom lehetőségei érdekelték: hogyan írnak az írók és hányféle módon lehet írni? Paródiasorozat voltaképp az irodalom lehetséges formáinak végigpróbálás és leleplezése: irodalmi fantasztikumok és utópiák. A közönség az Így írtok ti után valami Így írok én-féle kiállást várt – folytatja Karinthy írói természetének, géniuszának jellemzését Babits Mihály -, de Karinthy nem volt hajlandó »egyéni« stílust és modort vállalni. Az irodalomnak éppoly kevéssé volt tekintélye előtte, mint az életnek. Itt is híjával volt minden nagyképűségnek és ellensége minden modorosságnak; itt is a logikát kereste, a fogalmak tisztázását, a tiszta mondanivalót, amelyet annyiszor eltorzít egy író »egyénisége« és önmutogatása… Igazában puritán volt, s minden grimásza a grimászok kicsúfolása. Mondatain szinte meztelenül jött át az, amit mondani akart, s kíméletlen tudott lenni minden tetszelgéssel és cifrázással szemben. Talán ő volt a legkomolyabb írónk.”