-
Mesterlövész
0Fegyvert s „vitézt” énekel a groteszknek, a sandán és sután emberinek ez az örökké megújulásra kész krónikása. Balfácán hőseinek sorát gyarapítja új regényének főszereplője és elbeszélője – Rudy Waltz, a „semlegesnemű patikus”, aki tizenkét esztendős korában önhibáján kívül kétszeres gyilkossá lett, és azóta „Mesterlövész” néven ismeretes ohiói szülővárosában. Családjának nem ő az első és egyetlen torz csudabogara: apja, a félreismert festőzseni, egy másik, ugyancsak félreismert festő inspiráló társaságában töltötte ifjú éveit: Adolf Hitlernek hívták ezt a sorstársat. Rudy bátyja pedig, a világegyetem legmélyebb basszus hangjának tulajdonosa, feleségek gyűjtésében tett szert honi hírnévre. Van továbbá a könyvben titokzatos körülmények között elveszített fejű házitanító, új jégkorszak, háztáji neutronbomba-robbanás, és még sok egyéb, ami csak ennek a szertelen fantáziájú és mesteri tollú írónak a kiapadhatalan ötlettárából kikerül…
-
-
Metternich vagy a diplomácia magas iskolája
0Részlet: Gyönyörű feleséget kapott, a tizenöt éves Kagenegg Beatrixet, hatalmas hozományt és a császárnő mindenre kiterjedő pártfogását. Senkisem kételkedett afelől s ő maga a legkevésbé, hogy életútja síma lesz és egyenletesen emelkedő. A magas támogatásra rá is szorult, mert képességeivel nem nagyon kérkedhetett. De volt neve, ceremoniásan cikornyás, történeti távlatokat jelentő, volt vagyona, fellépése, mosolya és megsemmisítő szemöldökborzolása, tudott pöf- feszkedni és térdet hajlítani, volt érzéke nőkhöz, lovakhoz és kártyához, egyszóval minden meg volt benne, amit a világ egy grandseigneurtől elvár, sőt megkövetel. A továbbiakról a császárnő, illetőleg annak mindenható minisztere, Kaunitz gondoskodott.
-
-
-
-
-
-
Mi vagy ők. Két világ összeütközése
0Az Előszóból: Mr. Armstrongnak kis publicisztikai mesterműve önmagáért beszél s a fordító előszavára csak annyiban szorult, hogy az amerikai politikai irodalomban nem otthonos magyar közönségnek bemutassa a szerzőt. Mr. Hamilton Fish Armstrong, aki ép oly jól ismeri az európai politikai dzsungelt, mint saját hazáját, szerkesztője a Foreign Affairs-nak, Amerika, sőt bátran mondhatom, a kulturvilág legkiválóbb külpolitikai folyóiratának. Számos könyve közül az „Europe between wars?” (Európa két háború közt?) és a Harmadik Német Birodalomról szóló a legismertebbek.
-
Miatyánk
0I. A Miatyánk időfölötti értékei.
(Szentírás: Máté 6, 7-15.)
Krisztusban Kedves Testvéreim!
Szelíd pirkadatban kél föl a nap a Szentföld csendes tájai fölött. . . Ha látni tudna, még meg is dörzsölné szemét a különös látványon: hogy az a komoly, magányos férfi még mindig imádságba mélyedten térdel a földön, pedig akkor kezdte imáját, mikor tegnap este az első csillagok fölragyogtak.
Egész éjjel csendben imádkozott az Úr. Egyedül, mindenkitől félrevonulva, lelkével teljesen belemerülve a mennyei Atya dicsőítésébe. Most aztán, hajnalhasadáskor, végre hozzámerészkedtek az apostolok. És az egyik Krisztus Urunk egészen átszellemült tekintetétől, túlvilági fényben égő szemétől föllelkesítve, hozzáfordult a nagy kéréssel: «Uram! taníts bennünket imádkozni)). (Luk. 11, 1.)
Az Ur szeme fölfénylik az örömtől. Most jött el életének egyik fontos pillanata. Most jött el az a pillanat, amelyben olyan ajándékot ad az emberiségnek, hogy annak rádiumsugárzása meg nem gyöngül a világ végéig. Most adja az ő vallásának olyan foglalatát, amely útmutatója lesz az elkövetkező keresztény századoknak és évezredeknek. Most tanítja meg az embereket arra az imára, amely élni fog ajkukon, míg egyetlen keresztény oltár áll a földön, hogy meg nem gyengülő erővel éltesse az Istent kereső lelkeket.. . Most hangzik el először a földön „az Úr imádsága”, most hangzik el először a «Miatyánk». -
Michelangelo és a vatikáni Pietá
0Mindig izgalmas kihívás a nagy mesterek és halhatatlan remekműveik vizsgálata a másolók, a követők szemszögéből, akik alkotásaikban erejüket a fölülmúlhatatlan példaképpel szerették volna összemérni. Ilyen például az a mester, aki a vatikáni Pietà nyomán a római Palazzo Barberini monokróm képét festette, és talán együtt tanult Michelangelóval a Giardino di San Marcóban. De ki lehetett az, akinek a Londonban lévő Krisztus sírba tétele tulajdonítható? A könyv szerzője szerint semmiképpen sem azonos Michelangelo Buonarrotival, ahogyan azt a művészettörténészek többsége ma gondolja.
A kötet magyarázatot keres arra is, hogy miért volt fontos a teológusoknak Mária szüzessége, és miért ábrázolta Michelangelo a nőket férfiasnak. Mi az értelme a halott Krisztus látszólag mozgó ujjainak? Hogyan tekintettek a korban Krisztus siratására? Mindeközben megelevenedik az olvasó előtt a quattrocentóvégi Firenze és Róma, valamint az időszak meghatározó alakja, Girolamo Savonarola, akinek prédikációi s azok morális üzenetei a fiatal Michelangelót is megérintették. -
-
Mikael I-II.
0A fiatal Mikael Európa történelmének egyik leghányatottabb időszakában, a XVI. század húszas éveiben kél hosszú vándorútra Turku városából, hogy bejárja az akkori keresztény világ nagy részét. Történelmi események szemtanúja, megfordul Keresztély dán király és V. Károly császár udvarában, a nagy Paracelsus tanítványa, megismerti Luthert, Dürert, a kor számos hírességét.
-
-
-
Mimi
0A regény egy fiatal magyar bárónő hősi küzdelmeit rajzolja meg a korabeli süllyedő világban. Galánffy Mimi, a kor felfogásával szemben, mély barátságot köt a szergényparaszti sorban élő Marival és a zsidó származású Eszterrel. Később, családja ellenzését és osztálya szokásait félretéve, feleségül megy a társadalmilag alatta lévő Péterhez.
-
-
Mindennek vége!. Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója
0Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a „vörös grófnőnek” a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti „világba”, ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét.
-
Mindig az elsők között
0Az 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta volna őket. Az 1849. október 6-án Aradon akasztófán kivégzett vértanúk közül az első, Poeltenberg Ernő (vagy helyesebben: Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg) Bécsben született, felesége lengyel volt, s mind vele, mind apjával nagyobb részt franciául levelezett. Magyarul csak keveset tudott, s amikor ezredét Magyarországra vezényelték, minden módon igyekezett elérni, hogy átvezényeljék az itáliai hadszíntérre. 1848 őszén majdnem eltávolították a magyar hadseregből, mert a magyar-osztrák határ átlépése ellen izgatott. Mégis maradt, s nem élt a betegszabadság, vagy a szabadságolás lehetőségével, haláláig hű maradt ahhoz az ügyhöz, amit egy évvel korábban még messze nem érzett magáénak. Életrajzunk többek között ennek okaira keresi a választ.
-
Mindig más strandra vágyik
0Polina, az ukrán származású prágai lány azt tanulta a nyolcvanas években, hogy a kapitalista Nyugat egy hatalmas munkatábor, melynek lakói egyedül arra vágynak, hogy a Kelet elvigye nekik a szabadságot. A kilencvenes évek meghozták Polinának a fájdalmas kijózanodást – kiderült, hogy a helyzet éppen fordítva van, csak éppen ezt a bizonyos keleti tábort a kutya sem akarja felszabadítani. Éppen ezért lakói, főként a fiatalok úgy döntenek, hogy inkább ők mennek nyugatra vagy teremtik meg maguknak azt, amit szabadságnak, kapitalizmusnak és boldogságnak vélnek. Ez a regény Polina felfedezőútjának története, amely Európa nagyvárosain és saját testének megismerésén keresztül a mi életünk felé vezet. Jegyzetek a tengerről, a nevetésről és a korszellemről.
-
-
Mint tanu szólni. Bori történet
0A szerzőt 1944 nyarán hurcolták el munkaszolgálatos századával rabszolgamunkára a bori rézbányákba, és lett a Heidenau láger foglya négyszázkét társával – közöttük Radnóti Miklóssal – együtt. A rabok közül csak néhányan élték túl az embertelen bánásmódot. Történeti hűséggel megírt bori emlékezése vádirat a kirekesztés, az emberi ostobaság, a féktelen gyűlölet ellen.
-
-
Miskolc írásban és képekben
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 2.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 4.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 9.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolcz város története és egyetemes helyirata. 1-5.
0A Miskolc-monográfia rendkívül alapos, jelentős forrásokra épülő mű, ami napjainkban is nagy fontossággal bír a helytörténeti kutatásokban.
-
-
Misu és a piros kenu
0A csöpp bagolyfióka, Guszti messzire téved a családi fészektől. Misu megtalálja, és úgy dönt, visszaviszi a szüleihez. Az ám, de a fióka otthonát, a rejtélyes Bagolytanyát lehetetlenség száraz lábbal megközelíteni. Ezért aztán Misu és barátai, életükben először, elindulnak a folyón egy kenuval – és persze Gusztival. Vajon sikerül-e eljutniuk a sűrű bozóttól ölelt, rejtélyes Bagolytanyára? A csodakosaras című könyv nagy sikerű szerzőpárosa,Nógrádi Gergely és Hajba László ezúttal a barátságról, az állatok iránti felelősségünkről, és az egyik legősibb és legkedveltebb sportról, az evezésről mesél a gyerekeknek.
-
Misztériumok
0REGŐS PROLOGUSA.
Haj regő rejtem
Hová, hová rejtsem
Hol volt, hol nem : kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent
Urak, asszonyságok?lm szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk pillás függönye fent:
Hol a szinpad : kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?Keserves és boldog
Nevezetes dolgok,
Az világ kint haddal tele,
De nem abba halunk bele,
Urak, asszonyságok.Nézzük egymást, nézzük.
Regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk és csodálkozzuk,
Urak, asszonyságok.
(A függöny szétválik a háta mögött. Halk zene.)Zene szól, a láng ég
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd ha lement.
Urak, asszonyságok.Régi vár, régi már
Az mese ki róla jár.
Tik is hallgassátok.