-
-
-
-
Magyar számadás
0Kényszerű emigrációjának éveiben Wass Albert figyelmét elsősorban a nemzet sorsát érintő kérdések kötötték le, soha meg nem feledkezve szülőföldjéről, Erdélyről, a gondokról, amellyel lakói az évszázadok során szembesültek, s főleg azokról, amelyeket a kommunizmus és a velük ellenséges román nacionalizmus körülményei között megélni kénytelenek. E kérdésekről, gondokról írt számtalan cikkében, jegyzetében nem csak magyarul, de angolul is. A kötetbe azok a magyarság sorsáról szóló írások kerültek, amelyek kötetben kiadva eddig nem jelentek meg.
-
Magyar Századok – Irodalmi műveltségünk történetéhez
0Szerzők: Pais Dezső, Ifj. Horváth János, Mezey László, Gerézdi Rabán, Eckhardt Sándor, Németh Gyula, Varjas Béla, Klaniczay Tibor, Esze Tamás, Dezsényi Béla, Szauder József, Bisztray Gyula, Kerecsényi Dezső, Keresztury Dezső, Waldapfel József, Sőtér István, Korompay Bertalan, Trencsényi-Waldapfel Imre, Zimándy Pius, Barta János, Dégh Linda, Kozocsa Sándor
-
-
-
Magyar történelem. Művelődés és államtörténet. 1-2.
0Részlet: A történetírás célja a szép, jó, igaz, t. i. a gyönyörködtető, a tanulságos és a genetikus történetek egyre tökéletesedő fokain keresztül. A pragmatikus vagy praktikus nemcsak oknyomozó, – hiszen minden tudomány okaiban érteti meg a tapasztalati tényt – hanem egyszersmind okuláskereső, tanulságos, gyakorlati, államférfiak és állampolgárok, társadalmi életet élők nevelésére alkalmas tudomány, amelyet éppen a politika vagyis államtudomány és a szociológia vagyis társadalomtudomány aknáz ki legjobban. Valamint a természeti okságot kifejezhetjük általánosító induktív törvény alakjában egyetlen jól megfigyelt eset alapján is : úgy lehet a történeti okságot is általános pragmatikus tételben kifejezni, pl. Thuróczy krónikás Hunyadi szebeni csatájánál kimondja a tanulságot: nagyon helyes, ha a vezér személyét ruhacserével is elleplezik az ellenség dühe elől; vagy az első keresztesek és Dózsa lázadása esetéből levonjuk a történeti törvényt: a legszentebb célra egybegyűlt tömeg is, ha elfogyott az elesége, rabló, gyilkos, lázadó lesz.
-
-
-
Magyar vér Boszniában
0Az 1878. évi bosznia-hercegovinai hadjárat félszázados évfordulójára írott mű.
-
-
Magyar-francia kapcsolatok
0Szellemi és diplomáciai kapcsolataink gazdag anyagát nyújtja ez a könyv, Szent István térítői, templomépítői, szerzeteseitől, a Petőfi légióig, melynek tagjai Párizs felszabadításából vették ki részüket. A magyar szellem csaknem valamennyi újító megmozdulása kapcsolatban van megtermékenyítő francia áramlatokkal, de a francia történelem során is feltűnnek magyar származású szereplők, akik méltón képviselik szülőföldjüket. A magyar-francia kapcsolatoknak ez az áttekintése a legmeggyőzőbb bizonyíték egy ma is élő, hatékony szellemi hagyomány mellett, melyhez a magyarság, legsanyarúbb éveiben, a Nyugattól elzárva is, hűen és makacsul ragaszkodott.
-
-
-
-
-
Magyarázatok a hitvalláshoz
0A könyv Szent Ágoston három rövidebb írását tartalmazza. Mindhárom munka kereszténységre váró, illetve frissen megkeresztelkedett, a hitben és a keresztény életmódban még járatlan hívek számára készült. Az egyházatya a hagyományt követve a kereszténységi liturgián ünnepélyes formában elmondott Hitvallás szövegét magyarázza, mégpedig a hallgatóság vegyes összetételére való tekintettel közérthető formában. A három írás: A Hit és Hitvallás, a Keresztény küzdelem és a Beszéd a Hitvallásról hitjelölteknek.
-
-
Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11-12. századi falusi temetője
0„1960-1971 és 1985-1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú-Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, hogy ugyanazon a földháton, egymás közvetlen szomszédságában egy 17 síros 10. századi, majd tőle függetlenül egy 523 síros 11-12. századi sírmezőt nyitottak. A kisebbik egy rövid idejű település (szállás) tartozéka volt, ide 11 – köztük 4 lovas – íjászt és kevés családtagját temették, a falu egy évszázadnál hosszabb használatú temetőjében pedig 127 férfi és 176 nő nyugodott a gyermekeik kíséretében. A falusiak 145 sírba összesen 200, I. István és II. István uralkodása idején (1000–1131) veretett ezüstdenárt adtak, s ez a páratlan, ráadásul rendkívül szerencsésen elhelyezkedő temetkezésekben előkerült pénzmennyiség a sírleletek, elsősorban ezüst és bronzdíszek – drótékszerek, gyöngyök, csüngők, nyak- és karperecek, gyűrűk – egyedülálló részletességű helyi és időrendi (horizontálstratigráfiai), valamint leletkombinációs értékelését tette lehetővé. Egy-egy különleges leletanyagú férfi és női sír is előkerült. A teljesen feltárt temetők közvetve a Kis-Sárrét keleti partjának 10-12. századi népességére derítettek fényt.
A műelemző, antropológus, genetikus, archeozoológus és térinformatikus munkatársak kiszélesítették az értékelés határait, a jobb megértést pedig 145 tábla, 179 kép, 85 táblázat és 17 ábra könnyíti meg.” -
-
Magyarok az Észak-Amerikai Polgárháborúban 1861-1865
0A Kossuth-emigráció amerikai szereplését kevéssé ismerjük, bár kutatók tisztes sora, életet betöltő szorgalommal fáradozott annak feltárásán. A száz év előtti hírközlés viszonylagos kezdetlegessége és bizonytalansága kevés lehetőséget nyújt annak felmérése: hány magyar harcos vett részt a roppant küzdelemben, amelynek több mint félmillió halottja volt, s személy szerint kik voltak ezek. Tábornokok, ezredesek és egyéb főtisztek egész sora került ki magyarok közül, s sokat vesztették életüket a szerencsétlen néger rabszolgák felszabadításáért, az Amerikai Egyesült Államok és az emberiség haladásáért vívott küzdelemben. Rólunk szól, az ő viszontagságos életüket idézi fel – a fellelhető dokumentumok alapján – ez a könyv.
A szerző, Ács Tivadar, évtizedek óta szorgalmas és eredményes kutatója a messzire szakadt magyarság életének és történelmének. Munkája érdekes olvasmány, mely jogos büszkeséget ébreszt a Földgolyó bármely pontján élő hazánkfiában. -
-
Magyarország
0„A magyarokat megszállottan foglalkoztatja a saját történelmük” – állítja Norman Stone, az angolszász történész iskola kiemelkedő egyénisége. Jelen kötetnek köszönhetően pedigegy szokatlan és merőben új perspektívából ismerhetjük meg hazánk modern kori történelmét: egy Magyarországot jól ismerő szerző nézőpontjából, aki eredetileg angol nyelvű közönsége számára írta e könyvet.
Az utolsó, közel hatvan évben Magyarország háromszor került a világ figyelmének középpontjába: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, 1989-ben, a páneurópai piknik idején, valamint 2015-ben, amikor sok százezer menekült és migráns érkezett a Közel-Keletről Magyarországra. Ezen események arra is rávilágítottak, hogy bár Magyarország egy kis ország, ám mérete ellenére is nagy érdeklődésre tarthat számot. Ezt egyedülálló nyelve is indokolja.
A szerző közérthető nyelven, sokszor anekdotikus stílusban ad tömör képet Magyarország 1848 utáni történelméről, a 19. század második felének virágzó időszakáról, illetve a sodró erejű 20. századról. A történetmesélés során nem feledkezik meg a kulcsfontosságú kelet-közép-európai perspektíváról és az ország sorsát alapvetően befolyásoló nagyhatalmi érdekekről és erővonalakról sem. -
-
-
Magyarország 1956
0Előszó
A magyar forradalom kitörése idején, 1956-ban, tizenkét éves iskolásgyermek voltam Angliában, és a magyar forradalom volt az első nemzetközi esemény, amely felkeltette politikai érdeklődésemet. Abban az időben mit sem tudtam a politikáról, a kommunizmus történetéről, nem is szólva a marxista elméletről, sőt, nem hiszem, hogy tisztában lettem volna azzal, merrefelé fekszik az a bizonyos Magyarország. Ennek ellenére már akkor természetes volt számomra, hogy ahol egy idegen hadsereg tankjaira van szükség egy egész nép felkelésének leveréséhez, ott az igazság egészen bizonyosan nem a tankok oldalán áll, s hogy abban, amit elpusztítottak, feltehetően valami nagyon fontos igazság rejlett a jövő számára. Nem hiszem, hogy harminchárom év múltán különösebben módosult volna az álláspontom. -
Magyarország a Monarchiában
0Hanák Péter egy negyedszázados történetírói munkásságának terméséből válogatta össze azokat a tanulmányokat, amelyek a Magyarország a Monarchiában címmel a magyar polgári és nemzeti fejlődés konfliktusaival foglalkoznak.
A kötetbe felvett kilenc tanulmány az 1848 – 1919 közé eső korszak történeti problémáinak széles spektrumát vázolja fel az 1848-as forradalom nemzetiségpolitikájától az 1867. évi kiegyezés és a Monarchián belüli „függő helyzet” vitájáig, valamint a magyar társadalmi struktúra elemzésétől az 1918. évi összeomlás vizsgálatáig. A tanulmányok behatóan foglalkoznak az egykori Osztrák-Magyar Monarchián belüli – szélesebb összefüggésben: közép- és kelet-európai – helyzetének és a szomszéd népekhez fűződő viszonyának meghatározásával.íbr>A kötet egyúttal historiográfiailag is érdekes képet ad az 1945 táján indult történész nemzedék egyik tagjának útjáról, fejlődéséről. -
Magyarország az anjouk korában
0Előszó:
Amikor arra a feladatra vállalkoztam, hogy a nagyközönség számára megrajzoljam az Anjou-kori Magyarország képét, nem tűzhettem ki célul a kornak eredeti kutatások alapján való megírását, hanem arra törekedtem, hogy Pór Antal és Fraknói Vilmos alapvető kutatásaira támaszkodva felhasználjam a korra vonatkozó irodalmat s ennek alapján minél tisztább képet nyújtsak. Még egy körülményre kell felhívnom az olvasóközönség figyelmét. Munkám terjedelme előre meg volt határozva és így a hatalmas anyagból iparkodtam kiválogatni a kort jellemző adatokat; különösen hazánk külpolitikai viszonyainak és közállapotainknak rajzára fektettem nagy súlyt, mint amelyek leginkább alkalmasak arra, hogy rég letűnt korok képét lehetőleg hű világításban mutassák be.
A szerző. -
Magyarország Budavár visszafoglalása korában
0Buda visszafoglalása s Magyarország felszabadítása á török iga alól a nemzeti történelem korszakos mozzanata, melylyel nemzedékek álma, milliók óhaja, a legnemesebb lelkek eszményei valósultak. Kiszorítani, megtörni az ozmán hatalmat volt százhetven éven át a magyar politika végczélja, melyhez szívósan ragaszkodtak a hazafiak, bármely táborban küzdöttek, bármely felekezethez tartoztak, sőt azok is, kiket a viszonyok kényszerűsége a török szövetség karjaiba hajtott. Szent örökül hagyta e nagy czélt egyik embernyom a másikra s mindegyik ama reménynyel szállt sirba, hogy a reá következő szerencsésebb leszen s megéri a felszabadulás örömnapját. A politikai, rendi, felekezeti elemeire szétbontott társadalom egyetlen közös vezéreszméje, mely egész mélyébe lehatolt, melyet szegény és gazdag, jobbágy és ur, katholikus és protestáns egyaránt átérzett, az volt, hogy ős Buda tornyairól el kell a félholdat tüntetni. A főváros visszaszerzése jelképezte az egész haza szabadulását s erre irányult a nemzeti erőködés, de sokáig hasztalan. Végre közeledett a hőn várt idő, csakhogy romboló viharok kíséretében s az az évtized, mely a régi óhaj teljesedését megelőzte, a magyarság legválságosabb évtizede. A nagy esemény előre vetette árnyékát.
-
-