-
Hermész Triszmegisztosz összegyűtött tanításai
0Hermész Triszmegisztosz az ezoterikus irodalom egyik legvitatottabb alakja, aki valószínûleg Thot (Theuth), a bölcsesség egyiptomi istenének személyével azonos. Thot volt az írás és a tudomány megalapozója, az istenek írnoka, akit egyesek elsô Hermészként emlegetnek, s aki a legenda szerint az idôszámításunk elôtti 12. évezredben bekövetkezett világkatasztrófa közeledtekor személyesen készített feljegyzéseket az emberiség számára. Ezt a szent nyelven megfogalmazott mûvet fordították le a vízözön elmúltával a hieroglifák nyelvére, s így szolgálhatott alapjául a késôbbi (második?) Hermész törvényeket, tudományt és teológiát magukba foglaló szent könyveinek, melyek minden bizonnyal az Óbirodalom kialakulása és Menes hatalomra jutása elôtt lettek összeállítva, tehát legalább háromezer évvel Krisztust megelôzôen.
-
-
-
-
Hét játék
0Szomory Dezső újra népszerű; bemutatói, akárcsak a régi Víg-színházban, megint eseménynek számítanak. Váratlan feltámadását nem lehet a szecesszió reneszánszával, a divatos századvég nosztalgiákkal magyarázni. Azzal a bájosan üde régiséggel sem, amely Szomory színpadán mindig jelen van, a selymes enteriőrökben, a zengve felívelő és komikusan megtörő tirádákban, a sűrű óh-okban, a mondott szövegnél is poétikusabb vagy ironikusabb – színpadi utasításokban. Ezek mind s főképpen a nyelv, az összetéveszthetetlenül szomorys stílus, a túlfeszített pátoszban bujkáló humor csak összetevői a sikernek.
-
Héthárs Szent Márton-temploma
0Héthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul Septemtiliae) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. A Csergo-hegység délnyugati lábánál, a Tarca (szl. Torysa) partján fekszik, 389 m tengerszint feletti magasságban, Kisszebentol 12 km-re, Eperjestol 26 km-re északnyugatra, a 68-as út mentén. Osrégi település, már a honfoglalás elott létezett. Az öreg – ma 68-as számú – országút, hadiút, egyben kereskedelmi útvonal használata a magyar honszerzést követo intézkedésekkel kezdodött meg: Anonymus gesztája szerint ,,az ott lakók intelmeire, eros csapat élén Böngér fiát, Bors vezért küldték ki a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepuakadályokkal erosítse meg, egészen a Tátra-hegységig”.[…]
-
Hétköznapi élet a Napkirály korában
0A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy feleleveníti egykor volt emberek életét; mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Figyelme távolról sem csak az előkelők életmódjára szorítkozik, mert szerzői azt vallják, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
E kötet – hasonlóan a sorozat többi tagjához – valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan élt, hogyan töltötte mindennapjait az a húszmillió francia, akikről Francois Trassard és munkatársai szövege szól: élvezetes, színes stílusban, számos értékes dokumentum felhasználásával.
A kötet ezenkívül megkísérli bemutatni a francia történelem egyik legérdekesebb korszakának, az egyik leghosszabb ideig uralkodó királyuk fény- és árnyoldalait is. -
Héttemplom. Gótikus regény Prágából
0Miloš Urbant a mai cseh irodalomkritika – és az olvasóközönség is – az ifjabb írónemzedék egyik legtehetségesebb alkotójaként tartja számon. Első regénye óta minden újabb műve eseményszámba megy. A már több nyelvre lefordított Héttemplom napjaink Prágájában, annak egy, a turisták által kevésbé ismert és látogatott részében, az Újvárosban játszódik. Főhőse egy elvetélt történész és volt rendőr, K., akit egy hivatalosan öngyilkosságként lezárt, ám a valóságban megoldatlanul ad acta tett bűnügy miatt bocsátanak el a rendőrségtől.
-
Heves és Külső-Szólnok törv. egyesült vármegyék (Comitatus Hevesiensis et Szolnokiensis)
0rézmetszet, kézi szín.
-
Hidak Bács-Kiskun megyében
0Megjelent a 40. Hídmérnöki Konferenciára 1999.
Írták: Asbóth Miklós, dr. Bárth János, dr. Csatári Bálint, Darabosné Bujdosó Zsuzs, Dobra Jánosné, Gál Zoltán, Hargitai Jenő, Heltai Nándor, Molnár Péter, Polgár József, Sági Jenő, Szabó László, Szászi András, dr. Szőke Klára, dr. Tóth Ernő -
-
Hidak Győr-Moson-Sopron megyében
0Megjelenik: Baross híd felavatása 100. és Győr Szabad Királyi Város 250. évfordulójára
Írták: Mentes Zoltán, Galgóczi József -
Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében
0Megjelent Szolnokon, a 41. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2000-ben.
Írták: Hargitai Jenő, Szabó László, Szecsei István, Szikszai Mihály, dr. Tóth Ernő -
Hidak Komárom-Esztergom megyében
0Megjelent Esztergomban, a 42. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2001-ben.
Írták: Kerényi Enikő, Szabó László, Teveszné Albu Zsuzsa, dr. Tóth Ernő -
-
Hidak Somogy megyében
0Megjelent Kaposváron, a 46. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2005-ben.
Írták: Hajós Bence, Szabó László, Szilágyi József, dr. Tóth Ernő -
Hidak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
0Írták: Benedekné Győri Enikő, Csikós Csaba, Erdei János, Hajós Bence, Karászi Zoltán, Lorászkó Balázs, dr. Tóth Ernő
-
Hidak Tolna megyében
0Megjelent Szekszárdon, a 43. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2002-ben.
Írták: dr. Gáll Imre, Hajós Bence, Kaczián János, dr. Töttős Gábor, dr. Tóth Ernő -
Hidak Veszprém megyében
0Megjelent Veszprémben, a 49. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2008-ban.
Írták: Balogh András, Fonyó Sándor, Gábriel László, Kovács Csilla, Gy. Lovassy Klára, Somfai Balázs, dr. Tóth Ernő -
Hidak Zala megyében
0Megjelent Zalaegerszegen, a 45. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2004-ben.
Írták: Bárdosi László, Biri Gábor, dr. Farkas János, dr. Gáll Imre, Gecseg Miklós, Srágli Lajos, Szabó László, dr. Tóth Ernő, Vajda Lajos, Varga Gellért, Wellner Péter -
Hídjaink
070 híd a 13 ezerből, 19 megyéből és a fővárosból, közel 300 fotóval, rajzzal valamint rövid hídtörténettel.
Megjelent a 48. Hídmérnöki Konferenciára 2007.
Írták: Hajós Bence, Halász Lajos, Kara Katalin, Magyari László, Rasztik Róbert, Sitku László, Dr. Tóth Ernő, Dr. Träger Herbert -
Hieronymus Bosch fantasztikus életműve
0Mintha képzeletbeli repülőutat tennénk a XV. századba, olyan széles panorámát nyit rá Hieronymus Bosch bonyolult képi világa. A színpompás kort és a festő groteszk, erotikus teremtményeit szokatlan részletességgel mutatják be a kötet nagyméretű – jórészt színes – reprodukciói. A szerző feleleveníti a „középkor alkonyá”-nak jelentős eseményeit. Inkvizíció, szekták és boszorkányperek, háborúk és erkölcsi züllés, az egyház belső ellentmondásai: az újkor küszöbén ezekből tevődik össze az az izgalmas világ, amelynek ismerete a mai ember számára megkönnyíti Hieronymus Bosch fantasztikus alkotásainak megértését. A könyvet függelék egészíti ki, amely módot ad az érdeklődőknek, hogy további ismereteket szerezzenek a művészettörténet egyedülállóan érdekes alakjáról.
-
Hiltu és Ragnar
0Egy verőfényes nyárutói napon kel útra szegényes erdei viskójukból Toivola Hiltu, hogy a gyönyörű Pyhäjärvi-tó partján fekvő nyaraló tulajdonosánál, a megboldogult Palmerus népiskolai tanító özvegyénél cselédlányként munkába álljon. Apja kíséri el, az a Toivola Juha, akinek szívszorító történetét Sillanpää a Jámbor szegénység című, Nobel-díjjal kitüntett s magyarra is lefordított regényében írta meg.
-
-
Híres magyarok. Beszélgetések nemzetünk nagyjaival
0Ez az egyedülálló kötet az 1849 és 1914 között megjelent magyar sajtóinterjúkból válogatva adja közre a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. Könyvünk lapjain megszólal Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán.
Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről. Rámutatnak arra, hogy ezek a kiválóságok egy pezsgő történelmi kor eseményeihez és szereplőihez – egymáshoz és másokhoz -szorosan kapcsolódva élték inten-zív, sokszor krimi-izgalmasságú életüket. A közöttük húzódó kapcsolati szálaknak a felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára. -
-
Hitelválság
0Csak bízni lehet benne, hogy a szabad választások utáni kormánynak lesz ereje és felhatalmazása a mindezidáig elhalasztott döntések meghozatalára. Remélni lehet, hogy azt a kormányt is megfelelő külső támogatás erősíti meg. És végül: remélhetőleg az ország szanálása nem bukik meg azon, hogy az egypártrendszer kormányának pártérdekeket szolgáló gyámoltalan gazdaságpolitikája helyébe olyan kormány lép, amely többpárti kötődései miatt még kevésbé mer szembenézni az önhibáján kívül örökölt adóssággal. És nem utolsósorban: élvez annyi bizalmat, részesül annyi türelemben, hogy elképzeléseit megvalósíthatja. Mert ha nem, akkor új nevekkel és új drámai – félő: esetenként tragikus – fordulatokkal új könyv születhetik. Remélhetőleg azért ez ilyen gyorsan nem avul el…
-
-
-
Hó
0„Minden élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják” – vallja Orhan Pamuk legújabb művében.
Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? -
-
Hódmezővásárhely településnéprajza, hagyományos gazdálkodása
0Jókai Mór a puszták metropolisaként” aposztrofálta Kecskemétet. Valóban, a tágas határral rendelkező patinás mezőváros hatalmas pusztaságot birtokolt a XVII. században, de még a XIX. században is maradt néhány pusztája, amely tekintélyes méretűvé növelte területét. A jeles író – aki abban a mezővárosban joghallgatóskodott -, ha ismerte volna közelebbről Hódmezővásárhelyt, bizonyára rávonatkozóan, még inkább használta volna ezt a megtisztelő jelzőt. Ha a XIX. század végi adatokat vesszük tekintetbe, vagy a XX. század elejit, akkor megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely a maga mintegy 132 ezer katasztrális hold nagyságú területével az óriás határú települések sorába tartozik az Alföldön (Debrecen 160, Kecskemét 150 ezer kat. hold). A közvetlen szomszédságában fekvő Szeged 140 ezres nagyságrenddel alig haladja meg Hódmezővásárhely területét. Debrecen és Kecskemét belső határától messze távol is feküdtek puszták, viszont Szegedhez hasonlóan, Hódmezővásárhely abban a szerencsés helyzetben volt, hogy pusztái közvetlenül körbe vették, és a belső és külső határ egységesen összetartozott. Így valóságosan is Hódmezővásárhely a puszták,metropolisának” tekinthető.
Kutatómunkánkban ennek a tekintélyes mezővárosnak szentelünk különösebb figyelmet. A szűkebb tájban vizsgáljuk a települést, kialakulásának táji és történeti körülményeit. Elsődlegesen is a társadalmi és birtokviszonyokra leszünk tekintettel, hiszen azok alapvetően meghatározták a település szerveződését, a településrendszer kialakulását, az élet kereteit. A településnéprajz kutatási célkitűzése is ez egyben. Lehetőség adódik arra, hogy a települési keretek között a gazdálkodásra is figyelemmel legyünk. Annális inkább, mivel a gazdasági, határhasználati viszonyok döntően meghatározták a településrendszer kialakulását.