A Hajsza 1995-ben jelent meg. Fred Scully, az egyetemi tanulmányokba is belekóstolt ausztrál kétkezi munkás a családjával együtt kiválasztott új otthon elkészülte után egy írországi repülőtéren várja feleségét és kislányát, de csak az anyja által magára hagyott hétéves Billie érkezik meg – az őt ért sokktól hosszú időre némaságba zárkózva.

Bűnügyi történet, korrajz a bevándorlók Amerikájáról és egyszerre történelmi oknyomozás is a klasszikus író e kései, emigrációban írt regénye. Halálos játék és műfaji megújulás. Attila kardját keressük a szereplőkkel és a szerzővel együtt Erdély havasaitól a Floridai lápvilág iszapos rejtekéig. A mű a szerző egyfajta válasza is a román Securitate ő ellene irányuló többszöri gyilkossági kísérleteire. Nem felejthetjük, ahogy az író hangsúlyozza ebben a regényében: „Vannak olyan népek, melyeknek gondolkodásmódja nem lát semmi kifogásolnivalót abban, ha a győztes azt tesz a legyőzöttel, ami éppen pillanatnyilag a kedvére való. Mert őszerintük a legyőzött minden tulajdona, asszonyát és gyermekét is beleértve, a győztes prédájává válik.” (Turcsány Péter)

Anatole France Pingvinek szigete óta aligha jelent meg a világirodalomban olyan maró szatíra a korabeli kapitalista társadalomról, mint Karel Capek egyik legnagyobb műve, a Harc a szalamandrákkal. Ferde, de utánozhatatlanul hű tükre ez a könyv a társadalom erkölcseinek, minden jogtalanságának, bűnének és embertelen cinizmusának. Capek kíméletlen gúnnyal veszi célba a kispolgár gondolkodását éppen úgy, mint a konszernek és trösztök kapzsiságát vagy az öncélú dekadens tudományt.
Az olvasó előtt teljes egészében kibontakozik a „szalamandrakorszak” ijesztő képe. Ezek a lények elsajátítják ugyan a technikát, de a kultúra idegen marad tőlük, nem ismerik az irodalmat, a zenét, a művészetet, a szerelmet, nincsenek emberi érzéseik.
Lenyűgöző Capek éles iróniája, sajátos humora, s az író elévülhetetlen érdeme hogy művével a fasizmus veszélyére igyekezett felhívni az emberiség figyelmét.