Apám egész életműve a túlélésről szól. Arról, hogy trükkel, csellel, ravaszsággal, de túl lehet élni, túl kell élni még a szörnyűségeket is. Apám anyjának, Böhm Arankának például nem sikerült. Zalaegerszegről vitte a marhavagon Auschwitzba. Ez is ott lüktet a történet mögött. Cini ifjú társaságát már más fából faragták. Ennek a pesti polgári értelmiségi körnek az a képesség is megadatott, hogy játékkal, rafinériával, vagánysággal, olykor pajzánsággal győzve le akár a tragédiát is, a múltjuktól is röhögve búcsúzzanak. A Budapesti tavasz című filmet 1955-ben a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be. A filmplakáton Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa ölelkezik. Kibomló szerelmük mögött a romos város, a semmibe zuhanó ablakaival. A főszereplőt Jutkának hívják. Cini a regény írásakor adoptálta a nővéremet, Jutkát. A családi események is beépültek az írásaiba. Ahogy az egész élete. Ez is a szellemidézés egy darabja

A szerző regényében arra keresi a választ, hogy miért kezdődik el egy bűnözői karrier kamaszkorban. A regény hőseinek sorsa rámutat az egyéni tragédiák hátterében rejlő egyre mélyebb és elviselhetetlenebb szociális válságra. Borbély László író évekig gyűjtött anyagot regényéhez: tanárokkal, pszichológusokkal, szociális munkásokkal, rendőrökkel, sportedzőkkel és bűnözőkkel beszélgetett, míg kialakította drámai mondanivalóját, amely egyben társadalomkritika is.