-
-
-
-
Emlékek a bihari hegyekből
0„Eredetileg nem számítottam előszóra, mert nem volt kihez fordulnom ezzel a kéréssel. Azok, akik ismertek a turistatevékenységem idejéből, elmentek. Az én korosztályom, sajnos, részben a temetőbe, részben az auschwitzi füsttel távozott…”
-
Emlékek életemből
0A keszthelyi születésű és Németkeresztúron nevelkedett Goldmark Károly (1830–1915) Bécsben való letelepedését követően jutott pályája csúcsára: itt komponálta hat operáját (köztük a világsikert hozó Sába királynőjét), máig gyakran hallható Hegedűversenyét és „Falusi lakodalom” alcímmel ismert Első szimfóniáját. A zeneszerző visszaemlékezései elsősorban e gazdag életút legfontosabb állomásairól számolnak be a nyomorban töltött tanulóévek, az 1848-as hadiélmények, a különböző színházi zenekarokban hegedűsként eltöltött évtized vagy éppen a Sába királynője keletkezéstörténetének részletes bemutatásával. Goldmark azonban mindemellett bőségesen szól külföldi utazásainak meghatározó élményeiről, valamint az őt neves kortársaihoz – Brahmshoz, Wagnerhez, Hans von Bülowhoz vagy Anton Rubinsteinhez – fűződő kapcsolatról is. Kötetünk nem csupán a zeneszerző emlékiratainak szövegét tartalmazza jelentősen korszerűsített fordításban, de illusztrációként egyszersmind gazdag válogatást közöl az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött Goldmark-hagyaték különféle dokumentumaiból, és a legfrissebb kutatások eredményeire támaszkodó jegyzetekkel segíti az olvasót a bő egy évszázada elhunyt komponista visszaemlékezéseinek értelmezésében.
-
Emlékek és rejtélyek
0A második világháború végeztével igen sokan elmenekültek Magyarországról. Nekünk a legszűkebb családi körön kívül mindenkivel megszakadt a kapcsolatunk. Amikor elkezdtem gyűjteni a világ minden tájára szétszóródott, rég eltűnt rokonok címeit, rádöbbentem: az én nemzedékemből már nem sokan maradtunk olyanok, akik még visszaemlékezhetnek a régi időkre. Korábban is a család legidősebb tagjai mesélték el emlékeiket a következő nemzedékeknek. Amit én hallottam a nagyszüleimtől, az jobbára még a 19. században történt. Egy mozgalmas korszakba szeretnék bepillantást engedni olvasóimnak részint személyes, részint családi, részint történelmi eseményeken keresztül. A Békés megyei Póstelken születtem 1926-ban, és a keresztségben a Károlyi Krisztina Mária Franciska Ilona Zsófia nevet kaptam. Grófkisasszony voltam, gyerekkoromban Dittának becéztek, mivel az öcsém nem tudta kimondani az első keresztnevem becenevét, a Krisztát. Mióta 1948-ban Angliába érkeztem, utolsó keresztnevem angol változatát, a Sophie-t használom – kezdi a „családtörténetet” a szerző, aztán keresztül-kasul vágtat a történelmen, és megrajzolja a teljes Károlyi famíliát a kora középkortól a jelenig, vagyis előtérbe kerülnek az élő Károlyi leszármazottak krónikái is. A pazar képanyaggal összeállított album mondhatni teljes repertoár, az események és legendák, a várak és kastélyok, a bálok és politikai szerepek bemutatása okán amolyan kis magyar történelmet olvashatunk e lenyűgöző kiadványban, melynek fókuszában fejezetenként a család legérdekesebb történetei állnak: így a kötet bárhol fellapozható, tetszőlegesen olvasható. A különleges kiadvány egyedi és hiánypótló reprezentatív munka, melyben mintegy félezer színes és fekete-fehér kép kalauzol végig az évszázadokon és ismeretlen történeteken, főispánok, hadvezérek, mecénások, miniszterek, valamint miniszterelnök és köztársasági elnök titkain keresztül.
-
-
-
-
-
Emlékirataim a nagy évről
0Csáth Géza az első világháború idején írta nagyszabásúra tervezett emlékiratait. Írói munkásságának talán legnagyobb szabású vállalkozását jelenítik meg ezek az eddig ismeretlen háborús visszaemlékezések és a magánlevelezés – még akkor is, ha részben töredékesen maradtak is fenn –, mivel pontosabb információkat szolgáltatnak az író világnézetéről, viszonyáról a magyarsághoz, a monarchiához. A levelekből jól nyomon követhető tragédiája a „méreggel”, a morfiummal való küzdelem, ezzel kapcsolatos titkolódzása, apjával és feleségével való kapcsolata, viszonya Szabadkához, a kiterjedt Decsy, Brenner és Kosztolányi családhoz. Ezért hazája szétesésének tragédiája mellett személyes leromlásának folyamatát is nyomon követhetjük. Visszaemlékezései mentesek a harci cselekmények leírásától, hiszen Csáth a fronton töltött időszak alatt (1914. augusztus 3. – 1915 tavasza) mindvégig a távolabb lévő hadikórházakban dolgozott, előbb a szerb, majd az orosz hadszíntéren. Memoárja elsősorban közvetlenül a háború előtti hangulatot, a korabeli Budapest képét, a közvélekedést, a hadikórházak mindennapjait tárja elénk – tükröt tartva az utókornak az akkori világ olyan eseményeiről, amelyeket az mára már jórészt elfelejtett.
-
Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről
0Ránki György hazai levéltári anyagok – mindenekelőtt a Külügyminisztérium iratai, és a Londonban található mintegy tízezer magyar vonatkozású egykori német külügyi irat felhasználásával vonja meg az említett emlékiratok valódi értékhatárát. Ezeket az egykorú dokumentumokat melyek egy része e könyvben kerül először feldolgozásra állítja szembe, ezekkel cáfolja meg a horthysta emigráció állításait. Az eredeti dokumentumok már önmagukban is ítéletet mondanak arról, hogy mennyit és milyen célokat szolgál a második világháborúra vonatkozó horthysta migráns irodalom.
A szerző ezúttal arra szorítkozik, hogy a második világháborúnak és előzményeinek Magyarország számára legfontosabb állomásain és problémáin haladjon végig. Tudományos igényű vitairata a szigorú tények alapján mond ítéletet a volt magyar uralkodó osztályok vezetőinek politikai szerepéről. -
-
-
-
-
Emléklapok. (A világ útvesztője I.)
0Marguerite Yourcenar Comenistól kölcsönözte különös műfajú, rendhagyó lírai családtörténetének összefoglaló címét (A világ útvesztője.) Az írónő nem saját életének intimitásait tárja elénk, nem önmagába, befelé tekint, hanem anyja XIV. századig visszavezethető családjának, a Quartier-nak a történetét felvázolva fürkészi a történelem távlatából szereplői életét. Kitűnő kor- és társadalomtörténetet ad, valóságos „szociológiai” tanulmányt ír Flandriáról, ahol katolikus ősei városi tanácsosok, követek, Liége főpolgármesterei voltak.
-
Emlékszel még…
0Az operett-irodalom egyik legnagyobb mestere volt Kálmán Imre. Az egész világon éneklik-fütyülik a Csárdáskirálynő, a Tatárjárás, a Marica grófnő, a Montmartre-i ibolya, az Ördöglovas fülbemászó dallamait. Úgy tartják számon művészetét, mint a bécsi operett új életre keltését – méghozzá magyaros dallamokkal. A csárdás, a palotás meghódította a világot. Mégis, a Jaj cica…, a Ma Önről álmodtam megint…, a Szép város Kolozsvár…, a Jöjjön velem nagysád shimmyt járni… szerzőjéről keveset tudunk, magánéletéről pedig szinte semmit. Felesége, Vera asszony házasságuk történetének elbeszélésével ezt a hiányt pótolja. A 16 esztendős statisztalány s a 30 évvel idősebb, akkor már világhírű zeneszerző romantikus, időnkint viharos, buktatókkal is teljes szerelme élvezetes, izgalmas olvasmány minden zeneszerető, operettkedvelő olvasó számára.
-
Emlékszem a röpülés boldogságára
0Latinovits Zoltán legendákat provokáló-teremtő egyéniség volt, színpadi alakításai, filmszerepei, versmondása, egyáltalán minden megnyilvánulása mindig is közügy volt, s aszerint mérlegeltetett, barát vagy ellenség ítélte meg. Szelet vetett a Ködszurkálóval is, amelyben szenvedélyes hangon szólt a színházról, páratlan hivatásszeretettel és szakmai tudással akarván megújítani a szinikultúránkat. A több mint egy évtizede megjelent könyv gondolatai ma is időszerűek, mit sem veszítettek erejükből, igazságait felerősíti a színházzal kibogozhatatlanul összefonódott életpályát lezáró tragikus „felvonásvég”. Latinovits írja egyhelyütt: „A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek. Kellékek.” Nagy László szép szavával megkoronázott „színészkirály” kilenc esztendeje nincs közöttünk. Rómeó-Színbád-Ványa bácsi valóban már csak emlékezetünk színpadán él, de írásos életműve tán visszavarázsolhatja tünékeny alakját.
-
Emmaus
0Négy fiú és egy leány. Testben-lélekben együtt. Négy egyházi iskolás srác és a világi csaj. A hithűek és a hitehagyott. Mit tartogat a sorsdöntő találkozás, melyben két, egymással homlokegyenest ellentétes világnézet ütközik? A testiség és bujaság oltárán. Ami a felfedezés titkos öröme. Oltár és altáj. És a titok. Hogy erről nem szabad beszélni. Hogy a szentség mellett mily édes a profán.
A világhírű Alessandro Baricco a kortárs olasz irodalom legizgalmasabb alkotója; műveit több mint két tucat nyelvre fordították le, több regényéből emlékezetes film is készült. Az Emmaus a legújabb kötete. -
-
Én is jártam Isonzonál
0„Ha a történelemhez kéne mottót írnom, így szólna: Semmit sem titkolok. Kevés az, ha nyíltan nem hazudunk. Arra kell törekednünk, hogy elhallgatással se tegyük.” Lev Tolsztoj
-
-
-
Ének az óvodában
0Forrai Katalin könyve az alapfokú ének-zeneoktatás nélkülözhetetlen segédeszköze, amely a zenei kultúra továbbadásában, a magyar népzenekincs megismertetésében, a zenei készségek fejlesztésében nyújt szakmai, módszertani segítséget. A szinte teljes óvodai dalanyagot felölelő zenei példatár az otthoni és óvodai énekléshez, játékhoz, zenehallgatáshoz kínál 330 régi és új mondókát, dalt és énekesjátékot. A kötetet, amelyet minden zenét kedvelő, gyerekekkel foglalkozó felnőttnek, iskoláknak, óvodáknak és könyvtáraknak ajánlunk, Rogán Miklós szemléltető ábrái és rajzai díszítik
-
-
-
-
Építészek, mérnökök, építők
0A szerző új kötetében 25 olyan férfi életrajza és portréja olvasható, akik a 19. és 20. században jelentősen befolyásolták és formálták Magyarország arculatát. A ma is gyönyörű, megvédendő értékként számon tartott Országházunk, templomaink, jelentős múzeumaink megalkotóinak arcképcsarnoka ez a könyv, amelyben az alkotók életteli biográfiája mellett bemutatásra kerültek alkotásaik is. „Korunk rohanó világában öröm kezünkbe venni egy gondosan válogatott, megírt és szerkesztett kötetet, amely nem engedi feledésbe merülni világszínvonalon alkotó építőinket, akik épített környezetünk feledhetetlen megálmodói közé tartoznak. Szinte mindennap elhaladunk alkotásaik mellett, áthajtunk hídjaikon, látogatjuk középületeiket, strandolunk az általuk tervezett uszodában, megpihenünk a terveik alapján megépült templomokban anélkül, hogy tudnánk, kik ezen építmények alkotói.” (Winkler Barnabás DLA)
-
Építészet
0Az építészet, ahogy mondják, „megfagyott zene”. Görög templomok, római kolosszusok, francia kastélyok, angol udvarházak, amerikai felhőkarcolók, japán „kapszula”, hi-tech csodák – igen, ezek mind épületek. Álljanak előttünk példaként elmúlt korok pompás, nagyszabású, díszes épületei – de nézzük őket értő szemmel. Mit kezdjünk viszont a dísztelen modern kockaházakkal, netán lakótelepekkel és a vasbeton monstrumokkal? Miért olyanok az épületek, amilyenek? Honnan erednek az építészek ötletei? És miért lehet oly döbbenetes a hatásuk? Ez a könyv segít eligazodni a nagy stíluskorszakokban, nagyjából időrendben követi az építészet történetét. Ugyanakkor megismertet a legnagyobbnak tartott építészekkel, legjellegzetesebb törekvéseikkel, klasszikus és ultramodern elgondolásaikkal. Ha mindezzel megismerkedünk, talán jobban elfogadjuk a merész és szokatlan formai megoldásokat.
Azért szól mindenkinek, mert
– nem feltételez építészettörténeti ismereteket
– bemutatja az építészet történetének legfontosabb szereplőit
– érthetővé válnak az építészeti stílusok és mozgalmak
– megmagyarázza, miért olyanok az épületek, amilyenek. -
Építészet
0Az építészet mindenkié. Festményekbe vagy zenei alkotásokba nem feltétlenül botlunk bele, távol is tarthatjuk magunkat tőlük, de az építészet a múlt örök emlékeként mindennapi életünk része. Az átlagember életének adnak keretet az őt körülvevő épületek, a kisebb és nagyobb városok tereiben zajlanak mindennapjai. (Hilary French) De vajon mennyire nézzük mindezt értő szemmel? Mit kezdünk régi korok tanúival vagy netán a dísztelen modern kockaházakkal, a lakótelepekkel és a vasbeton monstrumokkal? Miért olyanok az épületek, amilyenek? Honnan erednek az építészek ötletei? És miért lehet oly döbbenetes a hatásuk? E könyv segít a válaszok megtalálásában, méghozzá úgy, hogy nem igényel korábbi építészeti-építészettörténeti ismereteket. Mégis érthetővé válnak a fő stílusok, korszakok és mozgalmak, mert mire a stílustörténeti utazás végére érünk, tisztában leszünk az ehhez szükséges legfontosabb fogalmakkal, technikákkal, s mindennek birtokában jobban elfogadjuk még a legmerészebb ötleteket, megoldásokat is.
-
Építészet és természet
0A néptömegek és az egyes emberek sokkal kevésbé ismerik és értik az építészeket, mint mondjuk, az orvosokat és bábákat. Ennek ellenére az építészek a 24 órás nap minden percében, évente háromszázhatvanöt napon át, sok évtizeden keresztül nagy szerepet játszanak mindannyiunk életében, amíg csak el nem avul, amit megépítettek. Néhány kivételtől, mint például Finnországtól eltekintve, a világ legtöbb országában a tervező vagy az építész bizonyos értelemben távoli lény.