-
Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11-12. századi falusi temetője
0„1960-1971 és 1985-1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú-Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, hogy ugyanazon a földháton, egymás közvetlen szomszédságában egy 17 síros 10. századi, majd tőle függetlenül egy 523 síros 11-12. századi sírmezőt nyitottak. A kisebbik egy rövid idejű település (szállás) tartozéka volt, ide 11 – köztük 4 lovas – íjászt és kevés családtagját temették, a falu egy évszázadnál hosszabb használatú temetőjében pedig 127 férfi és 176 nő nyugodott a gyermekeik kíséretében. A falusiak 145 sírba összesen 200, I. István és II. István uralkodása idején (1000–1131) veretett ezüstdenárt adtak, s ez a páratlan, ráadásul rendkívül szerencsésen elhelyezkedő temetkezésekben előkerült pénzmennyiség a sírleletek, elsősorban ezüst és bronzdíszek – drótékszerek, gyöngyök, csüngők, nyak- és karperecek, gyűrűk – egyedülálló részletességű helyi és időrendi (horizontálstratigráfiai), valamint leletkombinációs értékelését tette lehetővé. Egy-egy különleges leletanyagú férfi és női sír is előkerült. A teljesen feltárt temetők közvetve a Kis-Sárrét keleti partjának 10-12. századi népességére derítettek fényt.
A műelemző, antropológus, genetikus, archeozoológus és térinformatikus munkatársak kiszélesítették az értékelés határait, a jobb megértést pedig 145 tábla, 179 kép, 85 táblázat és 17 ábra könnyíti meg.” -
-
Magyarok az Észak-Amerikai Polgárháborúban 1861-1865
0A Kossuth-emigráció amerikai szereplését kevéssé ismerjük, bár kutatók tisztes sora, életet betöltő szorgalommal fáradozott annak feltárásán. A száz év előtti hírközlés viszonylagos kezdetlegessége és bizonytalansága kevés lehetőséget nyújt annak felmérése: hány magyar harcos vett részt a roppant küzdelemben, amelynek több mint félmillió halottja volt, s személy szerint kik voltak ezek. Tábornokok, ezredesek és egyéb főtisztek egész sora került ki magyarok közül, s sokat vesztették életüket a szerencsétlen néger rabszolgák felszabadításáért, az Amerikai Egyesült Államok és az emberiség haladásáért vívott küzdelemben. Rólunk szól, az ő viszontagságos életüket idézi fel – a fellelhető dokumentumok alapján – ez a könyv.
A szerző, Ács Tivadar, évtizedek óta szorgalmas és eredményes kutatója a messzire szakadt magyarság életének és történelmének. Munkája érdekes olvasmány, mely jogos büszkeséget ébreszt a Földgolyó bármely pontján élő hazánkfiában. -
-
-
-
-
-
-
-
-
Magyarország megszállása
0Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes émények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án legmondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cenzúrája.
-
Magyarország megszállása
0Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes élmények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án lemondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cezúrája. Történelmüket nagy, drámai és tragikus események gyakran megszakították, de ugyanannak a rendszernek a folyamatosságát érintetlenül hagyták. A fordulópont 1945: lezárult az a hosszú-hosszú folyamat, amit büszkén ezerévnek nevezünk, és elkezdődött egy új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak mindannak az ellenkezője, amit az ezerév képvisel és szimbolizál, de akárhogy is lesz, akármit hoz a jövő, a fejlődés előreviszi a magyarságot, ismeretlen rendeltetése felé, nem pedig hátra, hogy megtörten, sírva a múltjára boruljon.
-
-
-
Magyarország statisztikája
0Jelen kézikönyv egyfelől a kereskedelemügyi miniszterium megbizásából, másfelöl a M. T. Akadémia nemzetgazdasági bizottságának támogatásával jött létre. Rendeltetése az, hogy ugy a tanuló ifjuságot, mint a statisztika iránt érdeklődő művelt közönséget megismertesse a statisztika lényegével, módszerével és tömören összefoglalva adja a társadalmi statisztika legfontosabb eredményeit.
-
Magyarország társadalomtörténete
0Hogyan változott a magyar társadalom szerkezete, egyes csoportjainak helyzete, belső tagoltsága és összetétele a II. világháborút követő évtizedekben? Miként alakult át az értékrendszer, a közgondokodás, az életmód és a hétköznapok rendje a XX. század második felében? Milyen történelmi tényezők húzódnak meg a változások hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni ez a könyv, amely az első kísérlet az elmúlt fél évszázad magyar társadalmi folyamatainak történeti áttekintésére, összegzésére.Az adatgazdag kötet használatát táblázatok, grafikonok, valamint az egyes témakörökben történő tájékozódást segítő irodalomjegyzék könnyíti meg az olvasó számára. A gondosan válogatott fotók széleskörűen illusztrálják e korszak társadalmi változásait.
-
-
Magyarország története
0A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a XXI. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét.
A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz. -
-
Magyarország története (rövid áttekintés)
0A vándorló, honfoglaló magyarok történetétől egészen napjainkig vezetik az olvasót a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban ismert szerzők. A könyvet olvasva filmszerűen peregnek a századok, csendes munkás korszakok és nagy történelmi sorsfordulók. Megelevenednek az ismert történelmi személyiségek, de magunk előtt láthatjuk a parasztok és munkások, a dolgozó tömegek életét is.
A szerzők figyelme egyaránt kiterjed az elmúlt századok gazdasági viszonyaira, politikai harcaira és kulturális eredményeire. Sokszínű és gondolatébresztő ez a rövid összefoglalás. A szerzők felhasználják a történettudomány legújabb eredményeit, előadásuk könnyed, fordulatos és mindenki számára érhető. Mondanivalójukat változatosság és egyben hitelessé teszi a képanyag, a sok térképvázlat, grafikon, a könyv gazdag illusztrációja és a legfontosabb dokumentumokból vett részletek. – Ezt a kötetet mindenki haszonnal forgathatja. A történelem iránt érdeklődőknek a kötet a tudomány mai szintjén mozgó áttekintés, modern összefoglalás, a népművelőknek kézikönyv, a szülőknek „tankönyvpótló”, hogy ismereteiket feleleveníthessék és korrigálhassák. E művet úgy írták a szerzők, s azzal a szándékkal adja közre a kiadó, hogy tízezrek olvasmánya lehessen. -
Magyarország története a felvilágosodás korában
0Mályusz Elemér (1898-1989) elsősorban a középkorkutatás egyik legjelentősebb alakjaként ismert, pedig majd két évtizeden át behatóan foglalkozott a 17-19. századi magyar társadalom és kultúra történetével is. Mályusz 1930–1934 között a szegedi tudományegyetem professzoraként a középkor-történetei kurzusok mellett újkortörténeti előadásokat is tartott. Az 1931/32-es tanévben a magyarországi barokk és felvilágosodás történetét hirdette meg és adta elő hallgatóinak. Ennek az egész éves előadás-sorozatnak az anyaga mind ez idáig sehol sem jelent meg, de kézirata fennmaradt a szerzi hagyatékában. A kéziratot két másik, rövidebb terjedelmű előadásanyag vezeti be.
-
-
-
-
-
-
Mai fiatalok.; Kecskemét és környéke települési viszonyai a 14-15. században.; Fogászati vizsgálatok eredményei a bajai és bácsalmási járásban.
0„A fiatalok sorsa, életük alakulása minden időben foglalkoztatta az idősebbeket. A fejlődés megváltoztatta körülmények rendszerint más ízlést, szemléletet eredményezett az ifjúság körében, sokszor olyat, ami a felnőttekétől elég messze esett. Így fordult elő azután, szinte minden időben, hogy a nemzedékek között bizonyos űr támadt, ami sok-sok vitára adott alkalmat.”
-
Mai Manó fotográfiái – Photographs by Manó Mai
0Mai Manó az emberi élet kivételes napjain készítette a képeit, az első áldozás vagy a bar-micvo, az eljegyzés, az esküvő és a keresztelő napján. A nagy nap egyetlen pillanatát örökítette meg, ám nem a köznapiság, hanem a reprezentáció és a feltörekvés jegyében. Annak az elképzelésnek a jegyében, hogy minden embernek vannak nagy napjai.
Nádas Péter
Mai Manó császári és királyi fotográfus a 19. és 20. század fordulójának egyik kiemelkedő fényképésze, 1906-ban alapítója A Fény című fotográfiai szaklapnak. És mindenek előtt neki köszönhető Budapest egyik építészeti ékessége, a Nagymező utca 20. alatt álló gyönyörű szecessziós napfényműterem, a Mai Manó Ház, ahol néhány éve a Magyar Fotográfusok Háza is működik. Az e kötetben található százegynéhány felvétel amellett, hogy fotótörténeti ritkaság, egy letűnt világ izgalmas és értékes dokumentuma is.
Kincses Károly -
-
-