-
A hasfelmetszés előnyei; A múlandóság cáfolatául
0A leginkább célravezetőnek azt látnám, ha az egész könyvet a „fül”-re nyomnák. Mert ez a könyv egy mondat az életemről és az életemből. S ez a mondat rövidebben el sem mondható. A könyv belsejében az üres lapok pedig jelezzék azt, amit még megírhattam volna és megírhatnék, és ami még mindig nem ugrana túl az egyetlen mondat határán.
Ez a megjegyzés komoly tréfa. Mellette a valóság pedig tréfás. Mert nem jó tréfa-e az, ha az ember legesettebb – mert lábadozó – korában írja, maga meglepetésére, azt a munkáját, ami őt magát a leginkább elszórakoztatja és továbbgondolkoztatja? És nem folytatódik-e az a jó tréfa akkor, amikor barátai, írótársai és olvasói azt mondják, hogy ők ugyanígy vannak vele? Nem teszi-e mindez boldoggá az építkezőt, aki nem úgy építkezik, mint a mérnök – terve szerint pontosan -, hanem egy még mérnökibb pontossággal régebbi és ősidőktől meglevő tervet teljesít be, úgy, mint a hód, a hangya vagy a fecske? -
A hatha jóga filozófiája
0Ez a tömör, ugyanakkor könnyen érthető és rendkívül inspiratív erejű mű, alapvetően új megvilágításba helyezi a hatha jóga gyakorlatait és annak egész rendszerét. Az elme kulcsfontosságú szerepének és jelentőségének bemutatásával, bizonyosan sokak gyakorlását termékenyíti meg a jövőben. Részletesen elemzi az elme szerepét az egyes testhelyzetekben, valamint bemutatja, hogy miként magasztosíthatjuk a hatha jóga legegyszerűbb gyakorlatait is belső, spirituális tapasztalattá, és azok hogyan válhatnak ezáltal a meditáció és a kundalini-erő felébresztésének előkészületévé.
-
-
A hazatérés útvesztői. Beszédek a misztikus útról
0Johannes Tauler (1300–1361), a középkori spiritualitás e messzefénylő csillaga a hírneves Eckhart mester és tanítványa, Heinrich Suso mellett a középkori domonkos misztika triászának harmadik nagy alakja. Általa vált teljessé az, amit két rendtársa elkezdett: míg ugyanis Eckhart tanításának elsődleges tárgya a misztikus Igazság volt, Susóénak pedig a misztikus Élet, addig Tauler beszédei a misztikus Út egyedülállóan gazdag és sokrétű bemutatását adják. Tauler azonban nemcsak a maga korában volt avatott vezetője a misztikus út vándorainak, hanem ma is bizalommal fordulhatnak tanításához azok, akik életüket szellemi feladatként fogják föl, s akikben ennélfogva megvan a készség és képesség a folytonos önmeghaladásra. A kötetet a fordító és szerkesztő bő hetven oldalas tanulmánya vezeti be a misztika vallásban elfoglalt helyéről, illetve magáról a tauleri misztikáról. A 32 beszédet mintegy százötven oldalnyi kommentár egészíti ki úgyszintén a fordító-szerkesztő részéről.
-
-
-
-
-
-
A hét gettó
0Részlet: ”Kivándorlók, ezidőszerint Amszterdamban.
A Szent Antal-templom oromfaláról Krisztus kitárja karját a Waterloo tér népe felé: – Uraim – kiáltja -, jöjjenek énhozzám. Én ugyanazt az árut tartom, amit eddig Mózes & Áronnál szereztek be, csakhogy az én cégem elegánsabb, mint az önök mostani szállítói.
Az a két esküdt az oldalánál, két szakállas, zsidó külsejű papi alakzat, akár Mózesnek és Áronnak is számíthatna, ha talán Péter és Pál is. Mindenesetre itt állnak, jobb- és balkéz felől és egyetlen taglejtéssel sem tiltakoznak a két vallásnak arany antiqua-betűkkel állított azonossága ellen: ‘Quae fuit a saeclis sub Signo Moysis et Aaronis, stat salvatori renovata illustrior aedes”. -
A hét vár országa
0Az Előszóból: Az ujságíró kitűnő szemével indult erdélyi útjaira Széfeddin Sefjket bey, ez a török nevű lelkes magyar, de írásaiból már az író lelke szól és barangoló könyvének minden sorából a sok embernek különös, nekünk azonban annyira drága erdélyi lélek és szellem beszél, ami nem is csoda, hiszen ő is egyik örököse annak. Itt született, itt nőtt fel, sok szép esztendejét közöttünk töltötte, anyai gyökerei visszahúzzák és – akárhol járjon – elszakíthatatlanul odakötik a székely földhöz és néphez. Ezért az ővé is ennek a maroknyi földnek minden hegye, völgye, fűszála, lelehete, álma és nótája, ismerős szél fúj át a fülein s a hazatérés öröme gyúl a két orcáján, mikor az erdők lábánál ezer esztendő óta táborozó kis falukat meglátja.
-
A hétköznapi őrület meséi
0Először jelenik meg Magyarországon az amerikai irodalom egyedülálló és mára világszerte ünnepelt alakjának, kedvenc Vén Kujonunknak, Charles Bukowskinak világhírű novelláskötete, A hétköznapi őrület meséi. A kötet írásai eredetileg 1972-ben jelentek meg a City Lights kiadónál, akkor még Erections, Ejaculations, Exhibitions, and General Tales of Ordinary Madness címen, mely gyűjteményt később kettébontottak, a két könyvet külön pedig eredetileg 1983-ban adták ki.
Az első rész lett A város legszebb nője, amely magyarul Pritz Péter fordításában 2024 tavaszán jelent meg a Troubadour Books gondozásában, A hétköznapi őrület meséit Bukowski itthon is egyre bővülő rajongótábora pedig idén karácsony előtt veheti kézbe, illetve örvendeztetheti meg vele szeretteit és ellenségeit.
Aki már olvasta A város legszebb nőjét, tudja, mire számíthat, aki pedig nem, annak elmondjuk: Bukowski kompromisszumot nem ismerő életének legvadabb, legmegrázóbb, legelképesztőbb, leghumorosabb, legabszurdabb, legszürreálisabb és legtársadalomkritikusabb írásait élvezhetjük, amelyek egyszerre rántanak le minket a porba és emelnek fel az egekbe. -
-
A hettiták regénye
0A régészet regénye című nagy sikerű munkája közismert. Ez az új kötete a hettita kutatások eredményeivel, írásrendszerének megfejtésével és a hettita állam történetének megismertetésével foglalkozik. A kötet a hettita ásatások két legfontosabb falujának, Bogazköynek és Karatepének ásatásait állította a mondanivaló középpontjába. Ceram rendkívüli érdeme, hogy erről a témáról izgalmasan, színesen és mégis a tudomány eredményeit avatottan tolmácsolva képes írni, nemcsak a szakemberek szűk rétegének, hanem az előképzettséggel nem rendelkező érdeklődők táborának is. Magával ragadó a munka frissessége és modernsége, hisz a hettita birodalom, mely igen jelentős volt az i. e. II. évezredben, jóformán a múlt század végéig teljesen homályban maradt, az ásatások, a megfejtések, mind-mind a legutóbbi évtizedek eredményei. A hettita birodalom története szoros láncszemként csatlakozik az ókori történelemben Egyiptom és Mezopotámia már régebben megismert történetéhez. A művet számos ábra és igen érdekes képanyag gazdagítja.
-
-
A holttestemen keresztül
0Skandináv krimi. Frank Fons sikeres író, aki regényeiben brutálisan végez az áldozataival. Azonban lehetséges, hogy most ő a következő áldozata egy pszichopata gyilkosnak…
-
A honfoglalás ténye és hadtörténeti értékelése
0Történettudományunk nemcsak elhanyagolta a nagyszabású honfoglalást, de el is torzította azt. A történészek menekülő kényszerhelyzet okaival magyarázták és főleg csak a Vereckei hágón „vonultatták” be Árpádék seregeit, és a több százezres létszámú köznépet szekerestül, jószágostul együtt. Hogy hány történész vállalkozott vereckei terepszemlére? – nem tudni, de azt igen, hogy a történelmi tényeket nem igazán tárták fel, hanem jobbára hamis mítoszokat gyártottak az íróasztaloknál, főleg olyan idegen le-írásokra támaszkodva, ahol a magyarságot, a magyar históriát elferdítve ábrázolták. Az Akadémia támogatta a tévtanok szerzőit, híveit, és nem szorgalmazott tudományos felülvizsgálatot, a független, szabadon dolgozó, más irányzatú magánkutatókat pedig figyelemre se méltatta.
-
-
-
A hontalanság évei [3., javított, 1. magyarországi kiad.]
0A második világháború befejezése után a szlovákiai magyar kisebbség arra a követelésre ébredt, hogy a csehszlovák állam biztonsága érdekében az etnikai határokat az államhatárokig kell kitolni, vagyis hogy a határ menti magyar kisebbséget – mintegy félmilliós lélekszámban – el kell távolítani Szlovákiából. Az előszót Illyés Gyula írta. (1979)
-
A hős útja
0A hős útja, melyet a Joseph Campbell családi archívumából származó fényképek illusztrálnak, minden eddiginél átfogóbb képet ad az olvasónak Joseph Campbellről, az emberről, s nemkülönben felfedezéseiről, tudományos kifejezésmódjáról és gondolkodásáról.
Campbell figyelemreméltóan kapcsolja össze az emberiség szimbolikus, lélektani, spirituális és művészi örökségét, közelebb juttatva az olvasót ama biológiai mintázatok megértéséhez, melyeket Darwin óta egész sereg tudós próbál megfejteni. Joseph Campbell hosszas odisszeáját az ősi mítoszok tengerén legalább annyira nevezhetjük spirituális keresésnek, mint tudományos kutatásnak. -
-
-
-
-
A jávai tekercsek
0A jávai Sangkuriang-legenda egy évezredekkel ezelőtt lejátszódott vulkánkitörés emlékét is megőrizte az indiai származású királyné történetében. Ez a tény máris elegendő magyarázattal szolgál, miért is keltette föl az ókori keleti szerelmes história a szerzőt, Hédervári Péter figyelmét. Hisz Hédervári Péter tudományos szakíróként ismert: vulkán-geofizikus. Most azonban vérbeli szépíróként mutatkozik be.
-
A jégpalota. Húsz rövid történet Oroszországról
0Serena Vitale olasz írónő különleges könyvet kínál olvasóinak: kimondatlanul is azt a megfejthetetlen rejtélyt igyekszik, ha nem is megoldani, de legalább izgalmas és romantikus példákkal bemutatni, mely évszázadok óta izgatja az európai embert: a nagy orosz, misztikus, bűnös és megváltásra váró lélekről, a duhaj mulatozások, kápráztató fényűzések és beláthatatlan, havas pusztaságok hőseiről, a férfifaló cárnőről és a világ elől inkognitóba vonult, vezeklő cárról, a szent orosz együgyűről és a kártyavirtuóz párbajhősről idéz fel lenyűgöző történeteket, s a sor még folytatható, hiszen nem kevesebb, mint húsz különös karakter sorakozik fel a könyv lapjain.
-
A jelenkori gondolkozás mesterei
0A jelenkorigondolkozás mesterei:Stendhal,Taine,Renan,H.Spencer,Nietzsche,Tolsztoj,Ruskin,V.Hugo.
-
-
A jóga és az idegrendszer
0Ha a jóga szóba kerül, általában az úgynevezett jógatornára gondolunk. Pedig a jóga a régi Kelet emberének sajátságos ismeretrendszere. A lényege az elmélyült önmegfigyelés, ennek révén testi és szellemi működéseink minél tüzetesebb megismerése, és az ismeretek felhasználása – módszeres gyakorlati formájában – egészségünk tartós megőrzése és önmagunk tökéletesítése érdekében. – Előző könyvében a szerző a hatha jógát, valamint a jóga egészségügyi szabályait vonta a tudomány nagyítója alá. E második könyvének témáját idegrendszeri jógának mondhatnánk, amely az emberi test életműködéseinek, különösen pedig érzelmeinek-érzéseinek megfigyelésén és befolyásolásán keresztül jut el a céljáig: a sokszor megcsodált, magas fokú akaratnevelésig. Bár a jóga megalapítói és művelői mit sem tudtak a mai értelemben vett idegrendszerről, mégis olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyek jó része ma is tudományos értéknek számít. Módszereiket a szerző az idegélettan szemszögéből vizsgálja és magyarázza, s teszi így elsajátíthatóvá a mai ember számára is.
-
A jozefinizmus kora Magyarországon (1780-1846)
0Néhány fejezetcím: A jozefinizmus kialakulása. A vallási és egyházi élet keresztmetszete 1807-ig. A huszas évek kath. reformtörekvései. Az 1832-38-as évek valláspolitikája
-