-
-
Ismerjük meg a keleti szőnyegeket
0Bővítette és átdolgozta Ledács Kiss Aladár.
„A szőnyeg, mint használati tárgy, különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Homályba vesző régi időkben, nomád életet élő népek szükségletképpen jött létre az első szőnyeg: fekvőhely, ülőhely, takaró és egyszersmind szőnyeg a sátor hideg földjén” – írják bevezetőjükben könyvünk szerzői. A gazdagon illusztrált kötetben olvasóink végigkísérhetik a szőnyegkészítés történetét. Megismerhetik az ősi és máig élő szövési és csomózási technikákat, a híres keleti szőnyegkészítő népek jellegzetes díszítőmintáit, egyedülálló festési eljárásait, amelyeket ma a közkedvelt régi keleti szőnyegeket utánzó, gyári előállítással meg sem tudnak közelíteni. A kezdetben csak használati tárgyul szolgáló szőnyegből sok évszázados, sőt évezredes fejlődés folyamán művészi ízlésű, pompás fényűzési tárgy lett, uralkodói műhelyekben készített nagyértékű kincs, melynek csodálatos rajzát, ragyogó színeit méltán örökítették meg régi festőművészek képeiken. A legszebb darabok ma a világ híres múzeumainak féltve őrzött kincsei, de a régi minták gyári és sokszor silány utánzatainak ma is nagy divatja mellett, sokan szeretnének egy-egy régi szép szőnyeghez jutni. -
-
Isten
0„Egy és ugyanaz a valóság, de számtalan névvel illetik, és a hozzá vezető út is sokféle. Egyesek Istennek hívják, mások igazságnak nevezik, megint mások örökké tartó boldogságnak. Számomra Isten az igazság, és az igazság az, ami minden időben létezik: a múltban, a jelenben és a jövőben. Önmagától létező; sohasem született, s így sohasem hal meg. Ez a fény és a szeretet kútfeje. Isten keresése az igazság ismerete nélkül hiábavaló, mivel Isten a végső igazság. Az ember, noha minden élő teremtmény legkiválóbbika, mégiscsak egy befejezetlen lény, aki a tökéletességre, a fájdalmaktól és nyomorúságoktól való szabadságra vágyódik, s ez vezeti el az igazság felismerésének, megtapasztalásának kereséséhez. Az igazság mind belül, mind kívül megtalálható, így közvetlenül megvalósítható azzal, hogy felismerjük önmagunkban.” – Részlet Szvámí Ráma előszavából
-
-
Isten és a bor
0Magyarországról mindeddig csak ketten kaptak borral kapcsolatos „Oscar-díjat”. Szepsy István borász 2013-ban vehette át a „Les Seigneurs du Vin” kitüntetést, Dékány Tibor pedig 2014-ben Párizsban nyerte el a „Terroirs d’Images”, a szőlő-bor témájú fotográfia fődíját.
Az ő könyvüket tarthatja kezében az olvasó. Dékány Tibor fotóművész szőlőhegyi kápolnákat, védőszenteket, feszületeket bemutató képeihez Szepsy István írt bevezető gondolatokat. Dékány Tibor mintegy harminc éve járja, fotografálja a szőlőhegyeket: mindig is fontosnak tartotta, hogy megörökítse a szőlő, a bor szakrális vonatkozásait. Szepsy István életében a szakrális tisztelet természetes gyakorlat volt, hiszen édesapja már kiskorában kivitte minden szenteste a hegyre, hogy átadják karácsonyi örömüket a szőlőtőkéiknek is.
A csaknem 100 képhez Krassó László választott idézeteket, számos fotó pedig Petrőczi Évát ihlette versre, hogy a látvány és a szöveg együttes élménye emelhessen minket a „magasabb lét” felé. -
Isten hozott a majomházban!
0Kötetünk a társadalmi szatíra utánozhatatlan és kivételes tehetségű mesterének klasszikus novelláit gyűjti csokorba.
-
Isten igájában
0Az író alteregója – Harghitay József – nem elhivatottságból, hanem kötelességtudatból lesz pap, hogy özvegy édesanyját és testvéreit eltarthassa. Már a szemináriumban gyötri az önvád, hogy csupán képzeli vagy hazudja hivatástudatát. Később, fölszentelt papként eszmél rá, valójában székely népét kell szolgálnia, a nyomorúságban vergődő, mindenkitől kiszipolyozott, senkitől nem segített erdélyi magyarságot.
-
Isten markában
0Válogatás a mélyen hívő és nagy műveltségű szerző bibliai ihletésű karcolataiból, melyek elsősorban gyülekezeti tapasztalatainak jóízű gyümölcsei. A szellemes, szívet-elmét tápláló írások mindegyikét személyes, drámai életrajzi elemek teszik még hitelesebbé és számos, ma is érvényes, megszívlelendő igazságot tartalmaznak. Zsindelyné Tüdős Klára neve – a Református Egyházban főként nőszövetségi tevékenysége révén – századunk derekán fogalommá vált. A főként a Reformátusok Lapjában megjelent írásaiból válogatott kötet az ifjúság számára is ajánlható, a benne rejlő tanulságok révén.
-
Isten őszi csillaga
0Az Isten őszi csillaga című Sinka-kötet többműfajú könyv, verseket, újságcikkeket, dokumentumokat, színpadi töredékeket és egy elbeszélést tartalmaz. A nagy antológia-versek ismert változatuk helyett az első közlés eltérő címével vagy szövegváltozatában olvashatóak. Néhány vers először szerepel kötetben, így a költő Vésztőn írt korábbi alkotásai közül a Pásztortűznél, a II. világháború utáni termésből a Kinek így, kinek úgy, a Júlia-táncoltató, a Pesti piacon fáradt kis magyar angyal és a Ragyog frissen a reggel. A híres kiseposz, a Pásztorének 1935-ös első megjelenése szerinti teljességében gazdagítja a kötetet. A Szeget szeggel ciklus publicisztikai írásai kevés kivételtől eltekintve most kerülnek először könyvbe. Az első négy a pásztorköltő vésztői pályakezdéséhez kötődik, mindegyik a Magyar Falu című néplapban jelent meg. Az új kiadvány Sinka István pályájának és életművének jobb megismerését segíti.
-
Isten rabjai
0Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk.
-
Isten zsámolyánál. Népi vallásos költészet
0„Több mint harminc évig gyűjtöttem imádságokat a Szeged környéki településeken. Ennek ékes bizonysága ez a kötet. Ide jegyeztem, ezekre a lapokra népünk ősi imádságait, a rontásokat elhárító ráolvasásokat, a fenséges Krisztus-legendákat, hogy mások is megismerjék, megőrizzék őket magyarságunk és hitünk dicsőségére.”
-
Istenek csatatere
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
-
Istenkeresők a Kárpátok alatt
0Az Izraelben élő, ma kilencvenéves Schön Dezső a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet című lap alapítója. Egyetlen novelláskötetéből megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer lehetősége. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perről is).
Az Istenkeresők a Kárpátok alatt Schön Dezső legendás műve. Megjelent egy erdélyi és egy izraeli kiadása is. A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti haszid világról, amelynek gyökerei Sátoraljaújhelyről és a Hegyalja más községeiből eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögéből (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a haszid mozgalom, avagy – Buber szavaival – a zsidóságban a kereszténység után végbement második belső forradalom. Schön Dezső ennek történetét tekinti át a könyv első harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjait és persze harcait mutatja be. A könyv műfaja riportregény, mert egy krimi letehetetlen izgalmával s jó humorral görgeti a »non-fiction« eseményeket. Ilyen közeli fényképet, ilyen benső ábrázolást, a kontextus effajta ismeretét ma egyetlen szerzőtől sem lehet várni. A jiddis-haszid kultúra iránti érdeklődés világszerte reneszánszát éli. Hozzánk leginkább külföldi közvetítéssel jut el, noha ennek az oly egzotikus népnek (törzsnek) egy része Magyarországról eredt, s az egyik leghitelesebb képet magyar író festette róla. -
-
-
-
-
Isztambul és az oszmán civilizáció
01453 májusában az ifjú Mohamed szultán, akit a Hódító jelzővel ruházott fel a történelem, utolsó csapást mért Konstantinápoly falaira, és a császárvárost hozzácsatolta az elődei által már korábban meghódított bizánci birodalom területén megalapított államhoz. Amikor a görög székesegyházból mohamedán dzsámivá lett Hagia Szophia falairól a müzezzin imára szólította a hívőket, új korszak vette kezdetét, az oszmán uralom kora.
A város hamarosan ismét egy hatalmas birodalom fővárosává, egy virágzó civilizáció központjává emelkedett. Az egykori Bizánc romjain felépült új mohamedán metropolisz Kelet és Nyugat kapuja, az iszlám védőbástyája lett.
Bernard Lewis, a közel, és közép-keleti történelem professzora a londoni egyetemen, könyvében áttekintést ad a 15. és 17. század között fénykorát élő oszmán civilizációról és fővárosáról, Isztambulról. -
Itália története. A birodalom bukásától a birodalom megalapításáig
0Részlet: Az V. század második felében a nyugatrómai birodalom majdnem egészen a barbárok kezén volt; bár fennállt még a nyugati birodalom neve, a császár már csak az itáliai félszigeten, Dél-Gallia egy részén, s néhány dunamelléki területen uralkodott.
-
-
Itt és most
0A két író 2008-ban találkozott először az Adelaide-i Irodalmi Fesztiválon, mely után Coetzee azzal a szerény javaslattal fordult Austerhez, hogy vágjanak bele valami közös projektbe. Austernek tetszett az ötlet, és ő javasolta, hogy két éven keresztül folytassanak egymással levelezést, és beszélgessenek el olyasmikről, amikről akkor beszélgetnének, ha egymás közelében laknának. A levélfolyamot olyan olvasni, mintha az ember egy szellemes értelmiségi beszélgetés fültanúja volna, amelyben a felek egymás álláspontját tiszteletben tartva, mégis szenvedélyesen társalognak az élet és a mûvészet kérdéseirôl.
-
-
-
-
Ízzel-lélekkel
0A főzésnél minden „előadás” – premier!
A jó ételhez nemcsak remek ízek kellenek. hanem lélek is. Szeressük, amit elkészítünk és akinek elkészítjük! Ne sajnáljunk néhány percet az ízléses tálalásra vagy a díszítésre! Előbb-utóbb alakítani, alkotni tudunk majd a magunk és a szeretteink kedvére. Törekedjünk az ízek, a színek harmóniájára, mert így a közös étkezéseinket, a mindennapjainkat meghitté, állandó ünneppé varázsolhatjuk. Mint minden jótétemény, ez is meghozza a maga hasznát.
Ételeink minden alapanyaga hazánkban beszerezhető, kapható, hangsúlyozottan igazodik a magyar ízléshez, az ősi, népi receptekhez. Sok ezer év gasztronómiai érdekességei mellett fölhasználtuk a legújabb orvosi és természetgyógyászati kutatások eredményeit. A magyar szakácskönyvek közül először itt olvashatunk csicsókából, csalánból és mungóbabból készült ételekről. Ötleteinkkel a szakács segítségére sietünk, ha éppen csak egyféle alapanyagot találunk otthon a rögtönzéshez. Ezért ételfajtánkként „tálaljuk” könyvünket az olvasók elé. -
J.R.R. Tolkien meséi
0Tolkien meséi igazi bemelegítésnek számítanak, mielőtt elmerülnénk A Hobbit és A Gyűrűk Ura csodás-félelmetes világában, olvasásukat pedig a filmváltozatok Oscar-díjas rajzmesterének grafikái teszik még különlegesebbé.
-
Jan Six tíz élete
0Mak könyveinek sikere azon múlik, hogy képes-e megtalálni az egyensúlyt a választott személy vagy család története és a ‘nagy történelem’, illetve a tudományos kutatás és a tálalás, az olvasható, sőt olvasmányos forma között. Az előkelő Six család története ebből a szempontból tökéletes választásnak tűnik. A regényes életű Sixek mindig együtt mozogtak a korral, pontosabban lakóhelyük történelmével. Ezt talán a Dél-Németalföldről menekülni kényszerülő, Amszterdamban megtelepedett Six példázza a legjobban, aki a robbanásszerű fejlődés előtt álló városban kamatoztatja a szakértelmét, élelmességét és átmenekített tőkéjét, ráadásul méltó követőre talál Anna Wijmer személyében (Mak legalább olyan érzékenységgel ír a históriájában felbukkanó nőkről, mint a férfiakról). Ha történetüket színezi is némi arisztokratizmus, mindketten a kor jellegzetes észak-németalföldi típusába tartoznak, az önbizalomtól duzzadó, öntudatos, szorgalmas és merész polgár megtestesítői.
-
-
Jánoska és a Farkas
0Adva van egy regény, 2007-es. Egy házasságot akartam vele megmenteni. Nem sikerült. Emiatt, s más okokból most némiképp átírtam és húztam belőle. (Kár, hogy a múltunk viszont picit se javítható.) A régi címből (Utazások Erotikában – Ki a franc az a Goethe?) kiszerettem, újat kapott: Jánoska és a Farkas. Tudom, szokatlan megoldás, de… hátha szerencsét hoz. Gőte János Farkas valószínűleg helyeselné.
-
Japán
0Előszó.
1900 elején mentem ki Japánba, hogy monarchiánk tokiói követének, adamóci Ambró Béla úrnak, kis fiát a távol Keleten, az idegen környezetben, magyarrá neveljem. Három évet töltöttem ott, s a kedves hazámtól való hosszú távollét nehézségeit enyhítette úgy a kedves családi kör, mint azon csodás országnak kaleidoszkopszerű, változatos, kimeríthetetlen érdekessége.
Amit a három év alatt ott a hely szinén láttam és hallottam, annak tömegéből kiválogattam néhány érdekesebb részletet, s azt nyujtom most e kis könyvben hazám ifjúságának.
Budapest, 1904. november havában.