1944 ​decemberében egy értelmetlen háború zavaros hadseregének legbizarrabb raja felderítő akciót hajt végre az Ardennekben. Hat amerikai zsenipalántának kellene igazi katonásdit játszani, mintegy mellesleg, a folyamatos bridzselés, sakkozás, rejtvénygyártás és egyéb intellektuális örömök közepette. Mert ezek az antikatonák, akik serdülő fejjel pottyantak bele a második világháború szörnyűségeibe, úgy akarják végigcsinálni az egészet, hogy ők maguk valójában egy pillanatra se váljanak a háború részévé. Sikerülhet-e játszó-érző-gondolkodó embernek maradni akkor, amikor ölnöd kell, amikor téged is bármikor megölhetnek, amikor egész lényedet átjárja a félelem?

„Egy másik élet. Olyan, amilyent sohasem éltem. Ez a gondolat már évek óta foglalkoztat. Szent Jakab útján akarom megtudni, milyen lehet.”íbr>Ezzel a szándékkal indul a zarándok a 800 kilométeres gyalogútra Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Középkorú férfi, aki szinte mindent elért az életben, és a boldogságot pénzzel igyekezett megvásárolni. Azon az úton jár Észak-Spanyolországban, melyet előtte ezer év óta milliók tettek meg a legkülönbözőbb indíttatástól vezérelve. Útja a mondákkal átszőtt spanyol történelem változatos tájain vezet.

Eredeti elképzelésem szerint ebből a könyvből csupán három példány készült volna, afféle összegzésként és ajándékként gyermekeimnek, amely megvilágítja számukra könyvszeretetemet. Barátaim azonban rábeszéltek a publikálásra, mert úgy vélték, aligha adhat egy kiadó többet-jobbat az olvasóknak annál, mint amit saját gyerekeinek szánt. Ez a könyv tehát meghívás a közös gondolkozásra az emberi létezés nagy, örök és egyetemes – következésképpen senki számára meg nem kerülhető kérdéseiről (szerelem, humor, emberi természet, halál, hit, remény). A válogatásban nem vezettek divatok, presztízsszempontok, még műfaji megfontolások sem (van itt minden: mese, vers, regény-részlet, elbeszélés, filozófiai tanulmány). Két elvet követtem: mond-e az illető írás valami lényegeset a témáról, s milyen színvonalon van megírva. Eredeti elképzelésem szerint lett volna még egy másik könyv is, amely Homérosz Iliászát, Szophoklész Antigonéját, Shakespeare három-négy drámáját (Romeo és Júlia, Macbeth, III. Richárd), Tolsztoj Feltámadását, Dosztojevszkij Ördögökjét, Balzac Emberi színjátékának néhány darabját, de mindenekelőtt Bulgakov Mester és Margaritáját és García Márquez két regényét (A pátriárka alkonya, Szerelem a kolera idején) tartalmazta volna. De erről végleg letettem, mivel egyrészt nincs olyan vastag könyv, amibe mindez belefért volna, másrészt ezek az írások úgyis mindenkinek az íróasztalán vagy elérhető közelségben az ágya mellett fekszenek.