• Az előítélet

    0

    Gordon W. Allport az amerikai szociálpszichológia egyik kiemelkedő egyénisége. Ebben a több kiadást megért könyvében az előítéletek létrejöttének mechanizmusát vizsgálja a csoportok közötti viszonyokkal összefüggésben. Gazdag empirikus anyagon tárja fel az amerikai társadalomban uralkodó legjellegzetesebb faji és politikai előítéleteket, a néger-problémát, az antiszemitizmust és a baloldali gondolatokkal szemben megnyilvánuló elfogultságokat. Liberális meggyőződésű lévén, felvázolja azokat a programokat, amelyek az előítéletes személyiség és magatartás háttérbe szorulásához és megszűnéséhez vezetnek. Műve – néha naiv megoldásai ellenére is – jelentős hozzájárulás a téma szociálpszichológiai irodalmához.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az előretolt helyőrség

    0

    Galamb szalmakalappal a fején érkezett, csíkos, meglehetősen rongyos kiskabátját az alsókarjára dobta, bambuszbotot forgatott az ujjai körül, halkan fütyörészett és dohányzott. Nagyvilági külseje nyomban feltűnt a kikötő rakodómunkásokból és rablókból álló egyszerű népe között. Elsősorban gyönyörű cipőit csodálták. Különösen az egyik volt rendkívül elegáns, a fehér betétes, gombos lakkcipő. Hiába, aki ad a külsejére, arra a figyelnek. Ezt bizonyította a kisebb csődület is, amely hosszú útvonalon követte türelemmel az előkelő idegent. A „Tigris” vendéglőből zeneszó hallatszott ki. Ide benyitott a jövevény. … Később, miután a riadókészültség és a mentők helyreállították a rendet, és összeszedték a sebesülteket, a kétségbeesett vendéglős mindössze ennyit tudott mondani a rendőrkapitánynak: – Bejött egy őrült ember sétapálcával, azt mondta, harmonikázni akar, és lerombolta a helyiséget…

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az első édenkert

    0

    A Paradicsom – mondják egyesek – feltétlenül egy földrajzilag pontosan meghatározható helyen terült el, mégpedig alighanem a Vöröstenger valamelyik homokos, kicsiny szigetén. De a gondolatvilágunkban, mítoszainkban élő Édenkert egészen bizonyosan az őskori vadon, ahol először kószáltak emberek, ahol, mint a Bibliában áll, megtermett mindenféle fa, melyben az embernek szeme gyönyörködhetnék és mely eledelre jó volna. ott, ahol Ádám névvel nevezze minden állatokat. Ott, ahol egyik fia megtanulta megszelídíteni a juhokat, ahol másik fia művelni kezdte a földet és először termelt kenyérnekvalót. S ha ez így igaz, nem kevés okunk van rá, hogy a Földközi-tenger térségének egészét tekintsük az emberiség első Édenének, mint én is tettem – könyvem címében. Az elején, amikor gondolkozni kezdtem erről a könyvről és a hozzá kapcsolódó televíziós sorozatról, eredeti szándékom mindössze annyi volt, hogy áttekintem földünk e lenyűgözően szépséges részének természetrajzát, hiszen olyan sokan járunk ide szabadságunkat eltölteni, s itt lényegesen több lehetőségünk nyílik ősi állapotukban megmaradt tájakon kóborolni, állatokat, virágokat nézegetni, mint azokon a helyeken, ahová életünk és munkánk köt. Így persze az egész nem lett volna több, mint Európa néhány természetrajzi szempontból különlegesen szép helyének bemutatása, a védett területeké, ahol a mediterrán állat- és növényvilág nagyjából az iparosodás előtti állapotban él még ma is. De ha vizsgálódásomat pusztán ezekre korlátozom, akkor a Földközi-tenger környékének csak egy parányi töredékét mutathatom be, és mellőznöm kell egész sereg helyet, ahová pedig a legtöbben és a leggyakrabban járunk látogatóba. Ezeket a tájakat viszont csupán a múlt fényében érthetjük meg. Végtére is ezek a világ legősibb civilizációjának tájai. Nagyobb hatást az emberiség sehol másutt nem gyakorolt környezetére, illetve sehol másutt nem mutatkozik összefüggőbb, részletesebb és bőségesebb bizonyítéka tevékenységének. Így azután a könyv apránként mind több régészeti és történelmi elemmel gyarapodott, és megkísérli az ábrázolni, hogyan változott az évszázadok során szellemi magatartásunk a természet világával szemben, hogyan bántunk vele, és mint alakítottuk ki az élő-közösségeket, amelyeket nem láthatunk. Ilyesfajta felmérést természetesen a világ bármely területén elvégezhetnénk, de a Földközi-tenger térsége különlegesen jogosult érdeklődésünkre. Nem csupán közkedvelt nyaralóhely ez. Az emberiség itt vette először művelésbe a földet, itt játszódott le a kihasználás teljes ciklusa. Mindaz, ami itt történt az elmúlt évezredek folyamán, a világ más részein csak most kezdődik el.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az első ötvenmillió év

    0

    1967-ben szenzációs hírt közöltek a napilapok: Rudabányán 10-12 millió éves emberszerű ősmajom állkapcsát találták meg a paleontológusok. A kihalt lényt Rudapithecus hungaricus néven „anyakönyvezték”.
    Kötetünk szerzője azon szerencsés emberek közé tartozik, aki személyesen vehetett részt az ásatásokon, így első kézből tudósíthat.
    Könyvének első feléből a felfedezés körülményeit, az ásatások olykor romantikus eseményeit, a hangyaszorgalommal végzett munka célját, módszereit, eredményeit, a fogadtatás útvesztőit ismerheti meg az olvasó. Kordos László avatott kézzel vezeti az érdeklődőt a leletek szinte kibogozhatatlannak látszó összefüggései között. Leírása nyomán képet kapunk a Rudapithecusokat körülvevő növényekről, állatokról, valamint a felszín geológiai arculatáról, hiszen ezekből tudjuk meg, hol éltek, hogyan éltek, mit ettek ezek a lények.
    Ha az olvasó kedvet kapott arra, hogy a fordulatokban bővelkedő történeten túlmenően elmélyedjen az emberré válás folyamatának kérdésében, bizonyára részletesen tanulmányozza majd kötetünk második felét, és – megismerkedvén a Rudapithecus elődjeivel, rokonaival, leszármazottjaival – felfedezi a kapcsolatot a rudabányai lelet és a világ más pontjain előkerült maradványok között.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az első szamuráj – Képregény

    0

    Mit keresnek a kalózmacskák 1603-ban Japánban, pont abban az évben, amikor a sógun földbirtokokat adományoz leghűségesebb alattvalóinak? Egész biztosan sántikálnak valamiben! Így hát Geronimón, Teán, Trappolán, Benjaminon és Pandorán a sor, hogy leleplezzék a kalózmacskák tervét, és megtalálják a bűnöst, aki esténként Edo városában gyújtogat, abban a városban, amely később a mai Tokióvá növi ki magát.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az elsodort ország

    0

    Fenyő Miksa (1877-1972) a Nyugat egyik alapítója, szerkesztője és kritikusa. 1944. március 19-től, az ország német megszállásától 1945. január 19-ig, Pest felszabadulásáig ismerősöknél bujkált. 1948-ban elhagyta Magyarországot, előbb Rómába, majd Párizsba, végül 1953-ban New Yorkba költözött. Élete utolsó éveit Bécsben élte, ott is hunyt el. Nekünk igenis fel kell tárnunk a múltat a magunk számára, hogy tisztán lássuk az okokat, melyek bennünket ebbe a katasztrófába taszítottak egyszóval a felelősséget, mely bennünket terhel. S ebben egyes-egyedül a magunk erejére vagyunk utalva. Ha pedig ez a belátás nem száll meg igazán bennünket, ha abban a meggyőződésben fogunk élni, hogy minket semmi felelősség nem terhel, akkor félő, hogy az új magyar történelem sorozatos katasztrófák seregszemléje lesz. 1944. szeptember 23.
    Egyetlen zsidó vére sem tapadt magyar kézhez. Mert végül is a magyar csendőr azt a százezer vagy kétszázezer vagy háromszázezer zsidót csak a vasúti kocsikba gyömöszölte hogy a németek ezeket üdülőhelyekre vitték vagy gázkamrákba, az nem tartozik ránk. A mi kezünk nem véreződött be.1944. július 28.
    A német szövetséges fosztogatja, gyilkolja a magyart, de tán a németnél kegyetlenebbül a magyar a magyart és a zsidót mindenki. Nem, ez elől a látomás elől nincs hova menekülnöm. Egy legyilkolt ország. 1944. december 16.

    2 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Az eltűnés esztétikája

    0

    A könyv a művészetek idővonatkozásaival foglalkozik. E kérdéskörön belül különösen a technikai művészetek, a fotó, a film és a videó kerülnek előtérbe. Az információk felgyorsult áramlása, a kompjuterek fejlődése, a fénysebesség határán közvetített audiovizuális „üzenetek” mai világunknak olyan jellemzői, amelyek hatására újra kell értékelnünk a hagyományos művészeteket is.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az eltűnt idő nyomában

    0

    Nem csupán a kritika, ma már a magyar olvasó is tudja, hogy Az eltűnt idő nyomában Marcel Proustnak egyetlen és a XX. századnak egyik legnagyobb regénye. Első része, a Swann, magyarul hat évvel ezelőtt jelent meg, és ezt követi ezúttal a második: a Bimbózó lányok árnyékában. A kötet első fejezeteiben tovább kísérheti az olvasó Swann és Odett házasságának és nagyvilági szereplésének történetét. Feltűnik Swann kisasszony – Gilberte – vonzó-taszító alakja, az elbeszélő játszótársa és első szerelme, akinek révén bejuthat Swannék elérhetetlennek vélt otthonába. Megismeri az Swannt, a házas Swannt, és az új Odette-et, az immár előkelő Swann-nét s szalonjának értékes és értéktelen vendégeit, a párizsi társaság egy színes, átmeneti rétegét.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Az eltűnt idő nyomában I-III.

    0

    Jellegzetes alakjai, Swann a léha műkedvelő, Guermantes hercegnő, a nagyvilági dáma, Francoise, a szakácsnő, Verdurinék, a társasági élet zsarnokai, és rabszolgái, Bergotte, az író, Berma a nagy színésznő és még mások oly eleven típusok, hogy már bevonultak a Rastignacok, a Goriot-k, a Sorelek, a Bovarynék társaságába.
    A mai olvasót talán a századvégi francia társadalom prousti ábrázolása köti le elsősorban, az író aprólékosan elemző, megjelenítő módszere, amely a tájak, a tárgyak, az emberek pontos és árnyalatos rögzítésében, az élet valóságának sajátos érzékletességével tárja fel egy letűnt korszak arisztokratáinak semmittevő, hívsággal teli, önző és üres életét, és mint Rembrandt fényárnya az alakokat és tárgyakat – mindent a mesélés, az emlékezés, a költészet légkörébe burkol.

    5 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Az eltűnt magyar színjáték nyomában

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az elveszett paradicsom

    0

    Az elveszett Paradicsom, amely teljes terjedelmében került most az olvasó kezébe, a Sziriat oszlopai ikerdarabjának, bizonyos tekintetben előzményének, bizonyos tekintetben folytatásának tekinthető. Írásaihoz a Sziriat oszlopai után a szerző azonnal hozzákezdett, s már 1947-ben részletet közölt belőle, de a művet később kibővítette, többször átírta, az ezerkilencszázhetvenes évek elejéig dolgozott rajta. A Sziriat oszlopai »kiegészítőjének« tartotta ezt a művét Várkonyi Nándor, és így jellemezte: »Az elveszett Paradicsom a régi ember világképét tárja fel, s igyekszik rekonstruálni a szellemi és lelki alkatot, amely ezt a világképet megalkotta, és mítoszaiban ábrázolta.« A tízrészes mű látszólag a modern természettudomány eredményeit használja tételeinek igazolására, megközelítése azonban valójában »mágikus«, igazi forrásai a mítoszok, vizsgálódásának módszere a mítosz-kutatás és -értelmezés. Alapkérdései: Az anyag eredete? Ki az ember? Az ember helye a természetben? Milyen volt az ember-lét őrségi állapota? Milyen volt a régi ember istenképe? Káosz és Kozmosz? Paradicsom és bűnbeesés? Várkonyi a monista-materialista fejlődéselmélet helyett teremtő és teremtett lényt feltételez. Emberképe mind a marxizmus, mind az egzisztencializmus emberképétől idegen; szerinte az ember kozmikus meghatározottságú lény; s a régi ember bensőséges viszonyban élt a természettel, a világgal. A mű legizgalmasabb részei azok, ahol a szerző a különböző népek mítoszait, a paradicsom- és a vízözön-mondákat, a teremtés- és bűnbeesés-mítoszokat vizsgálja és elemzi.
    Várkonyi Nándor számos megsejtése bizonyításra vár, hipotéziseit, intuícióit minden bizonnyal igazolni vagy cáfolni fogja a jövő. Művének alapgondolata azonban változatlanul időszerű: „hogyha harmonikusan akarunk élni, a Kozmoszt újra meg kell teremtenünk magunkban, újra át kell élnünk.”
    Tüskés Tibor

    5 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Az elveszett paradicsom

    0

    Várkonyi Nándor (1896-1974) a harmincas évektől kezdve Pécs szellemi életének egyik legjelentősebb polihisztora, irodalomszervezője volt. Irodalomtörténeti írásai mellett művelődéstörténeti munkássága is jelentős: SZIRIÁT OSZLOPAI című műve méltán vált népszerűvé, több kiadást megért.
    Ez a kötet az ELVESZETT PARADICSOM című vaskos kézirat mintegy negyedét tartalmazza, a Sziriát Oszlopai-nak méltó folytatása. A szerző az egyetemességre való törekvés igényét és gyakorlatát megtartva a „régi embert”, mint kozmius létezőt vizsgálja, akinek a kezdetektől fogva természetes tudása van saját és az őt körülvevő mindenség létmódjáról.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az elzárt mennyország

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az ember

    0

    Az 1976-ban elhúnyt Arnold Gehlen a XX. századi polgári filozófiai antropológia egyik legnevesebb képviselője volt. Az ember világban elfoglalt sajátos helyét vizsgálva nagy súlyt helyez az aktivitásra, az ösztönszerkezet és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására s a nyelv szerepére. Számos olyan kategóriát alkotott, amelyek termékeny kiindulópontokat szolgáltathatnak egy marxista filozófia antropológia számára is. Ezek közül néhányat – például a „tehermentesítés fogalmát” – Lukács György is felhasználja öregkori Esztétikájában. Gehlen igen gazdag szaktudományos anyagra épülő filozófiai elmélete korlátai ellenére is jelentős dokumentuma a mai polgári törekvéseknek.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az ember teremtése

    0

    1943-tól, művészi pályájának kezdetétől számítva sok ezer rajza és több mint húsz önálló kötete jelent meg. Egyetlen más művészhez sem hasonlítható rajzai – miként Effel egész alkotótevékenysége – derűs optimizmust, gyengéd humort és ami a legfontosabb, végtelen emberszeretetet sugároznak. Nálunk legismertebb könyvei A világ teremtése, Ádám és Éva, A kis angyal, Az ember teremtése és Ádám és Éva szerelme. Ezekben mai világunk jelenségeit karikírozza az „égi szemüveg”-en át nézve olykor elnéző, olykor kesernyés, de legtöbbször jóízű mosolyt fakasztva. Amit nagyszerű alkotásaival nyújt, az a legcsodálatosabb és a legtöbb, amit ember adhat – igaz örömet.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az ember tragédiája

    0

    Huszonharmadik kiadás.
    Babits Mihály előszavával

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az ember tragédiája

    0

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az ember zenéje

    0

    Képes zenetörténet és emlékirat páratlan ötvözete ez a könyv és az alapjául szolgáló televíziós sorozat (amelyet megjelenésével egyidőben láthatnak olvasóink). Zenetörténettel feltérő teljességgel szól sokszor szakember számára is ismeretlen anyagáról, amelyet személyes élmények százával tesz élővé és hitelessé. Mert Menuhinnak személyes ismerőse az ősember – az afrikai ritijátékos és énekmondó-, neki nem puszta fogalom a Stradivari-hegedű, hanem néven szólított barátok közössége; személyes ismerőse a zene minden nagysága, mert játszotta zenéjüket, muzsikált velük, tanult tőlük, vagy tanította őket – Bachtól Bartókig, Ravi Shankartól a Beatlesig. Határtalan érdeklődési köre amellett éppenséggel nem hagyományos szemlélettel párosul. Gyermeki hittel csodálkozik rá minden ismeretlenre. Így tágul teljessé számára és számunkra a világ: kvintpárhuzamban zümmögő méhpártól Murray Schafer kiszámíthatatlan ócskavas-önmozgójáig, Máté-passiótól szenegáli miséig, granadai Alhambrától grinzini kisvendéglőig. S így sikerült megörökítenie egész művészi pályájának summáját: az önmagával, embertársaival és a természettel összhangban élő ember zenéjét dicséretét.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az emberi emlékezet

    0

    Az emberi emlékezet az emlékezet vizsgálatának minden területét lefedi, hatalmas szakirodalmat mozgat meg, mégis jól olvasható, világos szerkezetű könyv. A kötet szerkezetére jellemző, hogy a legszárazabb laboratóriumi vizsgálatokat is a hétköznapi alkalmazhatóság szempontjából elemzi. Kitűnő példa erre, hogy három fejezet foglalkozik a rövid távú emlékezet (munkamemória) kutatásának legfrissebb eredményeivel, és nagyszerűen mutatja be, hogy ennek a terminusnak milyen szerepe van a nyelvtanulás, az öregedés, valamint a térben történő tájékozódás zavarainak megértésében. A szerző több fejezetet szentel a kísérleti pszichológia eredményeinek, a szenvedélybetegségek terápiájának, az emlékezeti torzításoknak, az emlékek megzavarhatóságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeknek a bemutatására.

    3 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    Az emberi jelenség

    0

    A francia paleontológus és teológus nevét és felfogását a magyar olvasóközönség eddig csak a róla szóló tanulmányokból ismerhette. Ez a kötet Teilhard de Chardin fő műve, amely jelentős állomása volt annak a szemléletbeli elmozdulásnak, amelynek során a nyugati katolicizmusban egy radikalizálódó, a társadalmi problémák iránt érdeklődő irányzat bontakozott ki. E könyvében a szerző tudományos meggyőződését és vallásos hitét próbálja összhangba hozni. A darwini evolúció-elméletből indul ki, s bár érvelése teológiai színezetű, és a társadalmi jelenségeket a biológia modellje alapján képzeli el, mégis a társadalmi és kozmikus méretű emberi felelősséget hirdeti. Nézeteinek számunkra elfogadhatatlan voná-sai ellenére ez teszi koncepcióját mégis alkalmassá arra, hogy őt meghallgatva szálljunk vi-tába vele. Teológus írását olvassuk, aki végkövetkeztetéseiben ugyan a hithez jut el, de tudományos meggyőződését a valóságtól tanult dialektika módszerével bontakoztatja ki. A kötet ellentmondásai között Tordai Zádor értő bevezetője segíti eligazodni az olvasót.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az emberi mivelődés történetei

    0

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története

    0

    Az emberi szellem fejlődése,valóban a francia felvilágosodás filozófiai végrendelete,az értelem fejlődésébe vetett meggyőződés megfogalmazása

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az emberiség ellenségei

    0

    A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az emlékezés tava

    0

    Tom ​Allen negyven-egynéhány évesen indult el a maga odüsszeiájára, hogy gyerekkorát felfedezze. Tom Allen, eredeti nevén Berendi Tamás, négy és fél éves volt, amikor 1956 végén egy menekülő csoporttal apja ki akarta vinni az országból, de a határon lelőtték az idősebb Bárándit. Őt egy kedves, idősebb házaspár vitte át, nyakába kötött zacskóban a maga és apja anyakönyvi kivonatával. Végül kijutottak Angliába, ahol a gyerektelen Allenék örökbe fogadták.

    850 Ft
    Kosárba teszem
  • Az ​én cellám

    0

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Az én Erdélyem

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Az én falum

    Az én falum

    0

    Az ​elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól Decemberig. A cím és az alcím sokat elárul a kompozícióról; szubjektivitása, a falusiakat a pedagógus együttérző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárcaszerűségre utal és jelzi, hogy a kompozició az évszakok, a hónapok rendjét követi. Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált „kövi emberektől”.

    750 Ft
    Tovább olvasom
  • Az én igazságom

    0

    „Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlőségre és önállóságra alapozott nemzetközi együttműködés, teljes függetlenség, az uralkodás és megfélemlítés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtése.”

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az én iskolám

    0

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Az én utam

    0

    Reinhold Messner, a magát „határon járóként” meghatározó hegymászó, író és alpesi gazda 1944. szeptember 17-én született Dél- Tirolban, Olaszországban. A hegymászással már 19494-ben kezdett megismerkedni, és 1969 óta száznál is több expedíción vett részt Földünk hegységeiben és sivatagjaiban. Ezek során számos sikeres első megmászást hajtott végre, mind a tizennégy nyolcezres csúcson járt, illetve hosszában áthaladt Grönlandon.

    12 000 Ft
    Tovább olvasom