-
-
-
-
-
Kecskemét jelesei, életrajzi adatok
0Dr. Váry István és Heltai Nándor gyűjteménye 310 Kecskeméten született vagy itt élt híres ember életrajzi kötetét tartalmazza.
-
-
Kecskemét./Kecskeméti lapok. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt lapjai. (Több lapszám egy csomagban)
0Kecskemét. 1. évf. (1946) 51. sz. ; 2. évf. (1947) 1. sz. ; 81. évf. (1948) 156., 165., 177., 165., 206., 213., 219., 292. sz. ; 82. évf. (1949) 264. sz.
-
Kecskeméti közlöny. Politikai napilap. 20. évf. (1938) 55. sz. (márc. 19., szerda).
0A kecskeméti közlöny 1938/55. számának két lepja, benne a jakabszállási iskolatűzről írt beszámolóval.
-
Kecskeméti litográfiák 1963-1973
0A Kecskeméti Képtár 1997.VI.-VIII. 30.-ig tartott kiállításának katalógusa
-
-
Kedves kollégák I-II.
0A kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem.
-
Kedves lovakról, furcsa emberekről
0Török Imre egy letűnt, alapjait vesztett, túlhaladott életforma utolsó tanúinak egyike. A hirtelen világvárossá serdült Budapest, a Millenniumot ünneplő Magyarország napjait füstös kávéházakban, hangulatos tabáni kiskocsmákban, a kocsikorzón, a Monarchia nagy lóversenyterein és híres fürdőhelyein vagy éppen vidéki garnizonjaiban , példásan vezetett vagy a „bankok felé indult” birtokain töltő úri és kevésbé előkelő társasága életét látta, figyelte meg közelről. Tanúja volt az első világháború utáni éveknek is, történelmi vonatkozású elbeszéléseket hallgatott a háború után a bécsi fiákeresek társaságában, s megfordult a „lószakmában valakinek számító” monarchiabeli nevezetességek otthonaiba is. A 80. évén jóval túl járó szerző-több sikeres, a lóval, lóversenyzéssel kapcsolatos mű egyedüli és társszerzője-egy szemfüles riporter fél évszázad alatt szerzett tapasztalatait írja le élvezetes, szemléletes stílusban. Hősei gyakran rangjuknál, vagyonuknál fogva ismert személyiségek,máskor hírnevüket kiváló tulajdonságaikkal kivívó írók, művészek, közéleti egyéniségek és az előbbiek regényalakjai, valóságos személyek, akikről a legtöbbet Krúdy műveiben olvashatunk,ismét máskor kétes hírű , inkább hírhedt kalandorok, szerencselovagok, nagy gavallérok és dúsgazdag kurtizánok, akiknek emlékét mind a mai napig legendák, szállóigék, tárgyak, épületek őrzik…
-
Kehida (Száz magyar falu könyvesháza)
0Írták: Dominkovits Péter, Káli Csaba, Kvassay Judit, Molnár András
-
Kelet világossága 1. Bevezetés a yogába
0Kaczvinszky József (1904-1963) egy magyar jógi volt, a rádzsa jóga mestere. Életében egységet alkotott a tanító tevékenység és a szakírói munkásság. Már fiatalon komoly műveltségre tett szert, jórészt orvos nagyapja jelentős magánkönyvtárának köszönhetően. Nem csak a távol-keleti bölcselet műveit olvasta, hanem több tudományág újszerű eredményeit is behatóan tanulmányozta. Kaczvinszky művei a magyar jógairodalom kiemelkedő alkotásai. Életében csak a Kelet világossága jelent meg (1942-1943), amely mintegy ötven évvel később újból kiadásra került. A háromkötetes mű teljes körű és átfogó ismertetést nyújt a rádzsa jóga egyetemes rendszeréről. Az 1. és a 2. kötet a jóga elméletéről, illetve a mindennapi életről és a tanítvány útjáról szól. A 3. kötet a szimbólumok tanának és az elmélyedésnek a magyarázatával már a yoga kulcsát adja az olvasó kezébe.
-
Kelta mitológia
0Az ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a „gall Mercurius”, s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.
-
Kémek háborúja
0A kitűnő és népszerű olasz író a nagy hírszerző üzemnek a szervezetét és működését ismerteti. Az ő könyve azonban nem az immár szinte kötelezően romanitkus szemmel látja a kémek működését, leszámol a sokszor célzatosan terjesztett legendákkal, kellő értékére szállít le számos indokolatlanul kiszínezett mozzanatot; tárgyilagosan és tudós alapossággal számol be az angol, francia és német titkos szolgálat módszereiről és teljesítményeiről. Könyvének éppen ez a tárgyilagosság ad különös értéket. Nem legendákat ír, hanem a valóságot mutatja meg és ez a valóság izgalmasabb, érdekesebb minden legendánál.
-
-
-
-
Kenyér és bor
0A búza, a liszt és a kenyér szentháromsága végigvonul Európa történelmén, de rögtön hozzátehetjük, hogy nemcsak Európa históriáján, hanem az egész emberiségén is. A kenyér az emberiség egyik legszakrálisabb kifejezése – a bor mellett. Számos helyen szerepelnek a Szentírásban, bizonyítva, hogy kenyérhez és borhoz valóságos értelemben és kimunkált absztrakciókban ragaszkodik az európai kultúra. A kenyér és a bor az emberi élet szent táplálékai, melyeket elkészíteni csak jól, szeretettel szabad. Amikor ma az áruházak polcairól leemeljük a kenyeret, vajon azt kapjuk, amit szeretnénk? A Napsütötte ízek sorozat megismertet bennünket azzal a móddal, ahogyan eleink sütöttek, főztek, ettek és ittak, olyan alapanyagok felhasználásával, melyek ma is a rendelkezésünkre állnak.
-
Képes angol szótár – Illustrated Oxford Dictionary
0Ez a mértékadó és könnyen használható angol egynyelvű szótár gondosan ellenőrzött szómagyarázatokkal és világos, áttekinthető ábrákkal segíti az eligazodást a legbonyolultabb témákban is (187000 címszóval, 4500 képpel, 600 képes szemléltető táblával).
-
-
-
Keresztény mitológia
0Az emberiséget történetének kezdete óta izgatják olyan alapkérdések, mint a világ keletkezése, jó és gonosz harca, egy vagy több isten szerepe az ember életében, a túlvilági lét. A maga módján minden nép, minden vallás megpróbál választ adni ezekre a problémákra. Nem kivétel ezalól a kétezer éves kereszténység sem, amely a zsidóságtól átvett Öszövetségben, majd Krisztus működése után keletkezett Újszövetségben foglalja össze tanításait.
A szóbeli hagyomány, a jóvá nem hagyott, ún. apokrif iratok tovább színezik azt az amúgyis gazdag képet, amelyet a Biblia hagyott ránk az emberi élet és a hit legfontosabb kérdéseiről.
Ez a kötet egyfajta nem hivatalos keresztény hitvilágot mutat be. Külön-külön ma már nehezen bukkanhatnánk azoknak a forrásoknak a nyomára, amelyeknek alapján megismerhetnénk például a Mária életéről szóló legendákat, az angyalok és a földi nők frigyéből született gyermekek történetét, a Krisztus keresztjéhez fűződő csodákat, Szent Pál életének különböző fordulatait vagy a pokoljárók kalandjait.
A keresztény mitológia egyes elemei fényt vetnek arra, hogyan értelmezték az egyes korok a hit tényeit, és hogyan tették legendákkal, olykor már-már népmesei fordulatokkal a maguk számára hozzáférhetővé a nehezen felfogható vallási tételeket. -
-
Keretek közt rajzolók
0A képregény a regények képes változata lenne, mint ahogy a nevéből erre következtetni lehet? Vagy önálló elbeszélési forma, amiben az irodalom és a képzőművészet egyenrangú elemek? Évtizedeken át kezeltük úgy a képregényt, mint az irodalmi művek zanzásított változatát, kivívva ezzel mind az irodalmárok, mind a képzőművészek megvetését. Sokszor maguk a rajzolóik sem tartották sokra a hétről hétre megjelenő rajzsorozataikat. De hogyan alakulhatott így a magyar képregény története? Ideológiai, politikai vagy üzleti szempontok határozták meg a magyar képregény sorsát az ötvenes-hatvanas években? Erre a kérdésre igyekszik választ adni Kertész Sándor, a privatkepregenytortenet.blogspot.hu szerzője, aki személyes élményeit is megírva közli képregénytörténeti írásait. A könyv ezekből az írásokból közöl válogatást.
-
-
Kertészgazdászati jegyzetek
0A könyv az Athenaeum 1896-os kiadás hasonmás kiadása.
„Nem tévedés! E könyv szerzője – dr. Jókai Mór – aki azonos a nagy magyar mesemondóval.
A kertészkedő író büszke volt kertészeti tudományára és tapasztalatairól írt könyvére. Érdekessége még a könyvnek, hogy a nagy romantikusnak – valószínű – ez az egyetlen realista műve.
Reméljük a könyv mostani közreadásával örömet szereztünk a kertészeknek és az irodalombarátoknak egyaránt egyaránt.
A kiadó” -
Kertészkedők enciklopédiája
0Mindenki szeretne csodálatos kertet: színpompás virágágyakat, melyek vágott virágaikkal lakásunkat is ellátják díszes csokrokkal; árnyat adó fákat, cserjés zugokat; zöldséget és gyümölcsöt friss fogyasztásra, télire eltéve vagy barátainknak ajándékba. A Kertészkedők enciklopédiája mindehhez nagyszerű segítséget nyújt. Ez a tartalmas, csodálatos kivitelű enciklopédia rengeteg hasznos tudnivalót tartalmaz a talajjal, növényvásárlással, ültetéssel, szaporítással és gondozással kapcsolatban. Érthető magyarázataival, szemléletes színes ábráival, fotóival ez a különleges kézikönyv gyakorlott kertészkedők és kezdő növénybarátok számára egyaránt hasznos segítótárs lehet.
-
-
Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben
0Az Erdélyi Fejedelemség történetével sokan, sokféleképpen foglalkoztak. E feldolgozások azonban az agrártörténeti megközelítést majdnem nélkülözték, különösen a kert- és a szőlő-borkultúra, termelés területén. Erre több magyarázat is lehetséges: a hadtörténet, a diplomáciatörténet elsőbbsége és a viszonylagos függetlenséget biztosító fejedelmi politika megismerése valóban nagyon fontos kérdése a magyar történettudománynak. De a dolgos hétköznapok megismerésében, megértésében a termelés- és fogyasztástörténet témaköre: a mit ittak, és mit ettek, hogyan éltek, milyen eszközöket használtak a hétköznapokon és az ünnepnapokon, is megkerülhetetlen, sőt alapvető az erdélyi emberek egykori életében, történetében. Különösen vonatkozhat ez a kevésbé termelt, de annál nagyobb mértékben Erdélyben is fogyasztott borféleségekre, valamint a kertek terményeire, amelyeket a levéltárak és a szakácskönyvek tanúsága szerint sokféleképpen feldolgozva fogyasztottak. Mindezeknek a kérdéseknek a kutatása egyben válasz is lehet a háromkötetes Erdély Története című összefoglaló nagy munkában megfogalmazott hiányra és célkitűzésre. Vagyis arra, hogy módszeres kutatással kellene a konyha és a kert szerszámait és a velük dolgozók történetét vizsgálni. Ugyanis ezen eszközök és a velük végzett szakmunkák, valamint ezt a tudást hordozó képviselőik szakosodása a 17. század eleji Erdélyben, a késő reneszánsz, kora újkor időszakában általános tendencia. A mindent átható reneszánsz az önmagának gyönyörűséget szerző, kertjét gondozó paraszt képét lebbenti fel, aki koszorúkötéssel, virág-ápolással önmaga környezetét és lelkét ápolja, öncélúan vagy legalábbis reális haszon elérésének törekvése nélkül. A kutatások kiterjesztését nagymértékben segíti, hogy az utóbbi évtizedekben számos olyan forráskiadás látott napvilágot, amelyek feldolgozásával a fenti kérdésekre is árnyalt választ adhatunk.
-