-
-
Fazekas iskola
0„Amikor felkértek minket ennek a könyvnek a megírására, tulajdonképpen egy régóta dédelgetett tervünk megvalósítására kaptunk lehetőséget. Régóta terveztük, hogy egy olyan könyvet kellene irni, amelyben a magyar fazekasság története és technikai ismeretanyaga együtt kapna helyet, mégpedig szoros összefüggésben úgy, hogy a múlt minden hasznosítható technikai eleme szerepeljen benne, napjaink újításaival együtt. Nem csupán a fazekasságot, a mesterséget tanulók kezébe kívánunk tehát használható tankönyvet adni, hanem egy sokkal szélesebb olvasói rétegnek az egyszerű érdeklődőktől a népi kerámia gyűjtőin át a múzeumokban dolgozó szakembereknek egyaránt. Reméljük, mindenki megtalálja benne az őt érdeklő kérdésekre a választ, s akkor nem dolgoztunk hiába.”
A szerzők -
-
Fecskék
01866. december 21-én született Tömörkény István, a századelő nagy elbeszélője, a zsellérek, kubikosok, vízenjárók és kétkezi munkások, a célszerű szegény emberek életének hűséges krónikása, aki – ahogy Móricz Zsigmond írta róla – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával s az igaz ember emberségével” rögzítette örökérvényűen egy immár letűnt világ, a régi paraszti élet tragikumát és szépségét, fájdalmait és örömét, kegyetlen törvényeit és fénylő derűjét. Születése századik évfordulóján legjobb novelláinak e válogatásával tisztelgünk Tömörkény emléke előtt.
-
Fedics Mihály mesél
0Ortutay Gyula Fedics Mihály meséinek közreadásával iskolát teremtett: a népi egyéniségkutató iskolát. Fedics az első magyar mesemondó, akinek nemcsak meséivel találkozunk a könyv lapjain, hanem életkörülményeire, egyéniségére is fény derül. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény első köteteként, 1940-beb jelent meg először a könyv. Az akkori kiadói viszonyoknak megfelelően igen kis példányszámban. Ortutay Gyula iránti tiszteletből az Akadémiai Kiadó most második kiadásban teszi közzé ezt a magyar folklórkutatásban korszakalkotó, ritkaságszámba menő könyvet.
-
Fegyencedzés. Edzésnapló a tökéletes forma eléréséhez
0„Ha komolyan szeretnél foglalkozni a testedzéssel, naplót kell vezetned, különben elbuksz.”
Mindannyian ismerjük a bibliai mondást: „A lélek ugyan készséges, de a test gyönge.” Mindez talán fokozottan igaz a saját testsúllyal végzett gyakorlatokra.
Vajon mi lehet a titka annak, hogy a test meghajoljon a lélek akarata előtt? Mindenekelőtt a rendszeresség. Az erőedzés kíméletlen világában ez azt jelenti, hogy a lehető legpontosabb számon kell tartanod a céljaidat, és nyomon kell követned a fejlődésedet. -
Fegyencek, fegyőrök, fegyőrcsaládok életkörülményei 1945. előtt kis és nagy események sodrában
0ElőszóMikor 1945. nyarán künn jártam Sopronkőhidán és megrendülve láttam ott is a háború szörnyű pusztításait, akkor vetődött fel bennem a gondolat, hogy mint a régi Sopronkőhida eseményeinek, illetőleg életének egyik – még élő – tanúja, feldolgozom szülőhelyem, gyermekkorom és annyi kis és nagy esemény történetét azzal a hellyel kapcsolatban.
-
Fegyvertelenül a tűzvonalban
0„1942 és 1943… Don kanyar… A Magyarországról német parancsra elhurcolt munkaszolgálatosok tragédiájának színhelye. Végig a 4000 km-es orosz rónákon, a rombadöntött falukon visz az út a sok 10.000 ember haláláig. Az ujságíró éles szemével és a költő ihletett hangján irja le György István a kálváriát, a tengernyi szenvedést, kínzásokat, a voronyezsi, korotojaki történelmi fekete napokat, a hosszú évek ábrándjait, álmait. Az otthon vágya, a szerelem viszi őt mindenen át. Másfél év az oroszországi hómezőkön ruhátlanul, kiéheztetve, kitéve a fasiszták ördögi szadizmusának. Alig maradtak. Utána Borba hurcolják. A bori bányákban váltott pribékek veszik át őket, de végre annyi év után mégis csak meglátja az otthont. Otthon semmi sem várja már…
Külföldön napok alatt fogyott el a könyv és jelenik meg állandóan új és új kiadásban. Ez a mű történelmi dokumentum és lira. Igaz, könnyes, örökbecsü írás. Benne a magyarságnak, a zsidó-ságunk és az embernek tragikus sorsa.” -
Fehér ég alatt
0Elizabeth Kolbert Pulitzer-díjas újságíró könyvében alaposan szemügyre veszi az általunk teremtett világot, olyan módszereket és szakembereket bemutatva, akik Földünk különböző pontjain újszerű, sokszor meghökkentő megoldásokat kínálnak az emberiség által előidézett környezeti problémák orvoslására. Megismerhetjük például a folyószabályozás okozta természeti károkkal küzdő mérnökök újításait, azokat a biológusokat, akik a világ legritkább halait igyekeznek megvédeni a kihalástól, olyan vegyészeket, akik a levegő széndioxid-tartalmát kőzetté alakítják, vagy azokat a fizikusokat, akik a légkör mesterséges hűtésének módszerein dolgoznak, amivel egyszer talán fehérre festik az égboltot is.
Kolbert szerint az emberi civilizáció nem más, mint tízezer éve tartó kísérlet a természeti erők uralására. Könyvében merőben új megvilágításba helyezi az emberi tevékenység mostani lépéseit: véleménye szerint ugyanazok a beavatkozások kínálhatják a – korántsem kockázatmentes – megoldásokat, amelyek egykor bolygónk élővilágát veszélybe sodorták.
A számos díjjal elismert kötet egyszerre inspiráló, elgondolkodtató és sötét humorral átszőtt látlelete azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a közeljövőben mindannyiunknak szembe kell néznünk. -
Fehér foltok a Balkánon
0A témában úttörőként megjelenő könyv elsősorban a román (vlak) és az albán nyelv és nép eredetéről szól, de velük kapcsolatban széles körű ismereteket közöl az illír, a trák, a dardán és a macedón népekről és nyelvekről, és kitér a dákóromán mítoszra is. Bőséges összehasonlító adatokkal szemlélteti a térség nyelveinek és néprajzának rokon vonásait, háttérként pedig összefoglalja a Balkán-félsziget történelmét az újkőkortól az oszmán-török megjelenéséig. Irodalomjegyzék segíti a részletesebb tájékozódást, a hatalmi viszonyok változását pedig tizenhét térkép mutatja be. A kötetet név- és helynévmutató, valamint angol, francia és német nyelvű összefoglalás zárja.
-
-
-
-
Fejfák
0A kötete fényképezte és összeállította Olasz Ferenc. Az utószót Dr. Kós Károly írta. Az előszót (Fejfáknak fejfa – Olasz Ferenc könyve elejére) Nagy László írta.
-
-
Fejjel nagyobb mindenkinél
0Harsányi Lajos történelmi regénye a tizenegyedik századi Magyarország zűrzavaros, ugyanakkor szenteket „termő” világába kaluzolja az Olvasót. Szent István halála után veszélybe kerül a kereszténység épp szárba szökkenő vetése. Az új erőre kapó pogányság belső és a Krisztushívőnek mondott Európa több évtizedes külső támadásainak Szent László keménykezű uralkodása vet véget. Ő terjeszti el hazánkban az akkor virágkorát élő lovagi eszméket, ő szilárdítja meg végleg a keresztény normákat, és ő szerez legendás hadvezéri képességeivel tekintélyt országunknak a környező népek között.
A regény lapjain életre kelnek a történelemkönyvekből ismert személyek: Szent Gellért, Orseolo Péter, Vata, Álmos herceg, Könyves Kálmán, s általuk és a magával ragadó cselekmény által mi is részeseivé lehetünk az Árpád-kor sokszor vészterhes, mégis lélekemelő légkörének. -
Fekete bársonyban
0A Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában.
-
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
-
Fekete Könyv
0Az 1990-ben kiadott Fekete könyv Orhan Pamuk egyik legrejtélyesebb és egyben legszínesebb műve, amelyben egy bűnügyi regény feszültsége ötvöződik a Kelet misztikájával. A könyv egyik részében leginkább a titkok, jelek és nyomok dominálnak, itt fut a fő cselekményszál, amelyet az eltűnt feleségét, Rüyát kereső isztambuli ügyvéd, Galip nézőpontjából ismerünk meg. A regény másik részét az ügyvéd magánnyomozásának történetébe beékelt, az eltűnt Rüya féltestvérének, Celâlnak a hírlapi tárcái alkotják, amelyekből Isztambulnak nemcsak a múltjába és jelenébe, de még a jö-vőjébe is bepillantást nyerünk. Mint több más regényében, Pamuk itt is ravasz játékot űz a szereplők egymásra tükröztetésével, így aztán eljön a pillanat, amikor már az ügyvéd feleségével egy időben szintén köddé vált Celal bőrébe bújó Galip írja az Isztambul varázslatos és titokzatos világáról szóló tárcákat… A Helikon Kiadó jelen kötettel indítja útjára Pamuk-életműsorozatát.
-
-
-
Fél lábbal a csúcson
0Az ismeretterjesztő írás főként fiatalokhoz szól, a magas hegyek világába kalauzolja el az olvasót.
A szerző még egészen fiatal emberként balesetben veszíti el az egyik lábát, de hallatlan akaraterővel eléri, hogy az egyik legeredményesebb magyar hegymászó lesz. Mindazonáltal a könyv nem egyfajta „hegymászók könyve”, nem csak a hegymászósport népszerűsítését szolgálja. Elsősorban a jellem, az akaraterő fejlesztéseinek rögös útját mutatja be, segítséget nyújt ahhoz, hogy mindenki megvalósíthassa önmagát, eljuthasson a csúcsra, ki-ki a magáéra. -
Feld Zsigmond szinigazgató emlékiratai
0Előszó
1932. januárjában kezdtem el papírra vetni Édesapám emlékiratát, amelyet ö nekem tollbamondott. Egy reggel aléltan találom Édesapámat ágya előtt. Hugómmal felemeljük és visszafektetjük ágyába. Azonnal háziorvosunkért küldünk. Az öreg orvos megnyugtatni igyekszik bennünket: »Magas korral járó múló rosszullét, egy-két napon belül felgyógyul.« Én nem nyugszom bele. Megmérem lázát: a hőmérő 38 fokot mutat. Telefonálok régi jóbarátunknak, dr. Kövesi Gézának, a híres belgyógyásznak. Azonnal jön, megvizsgálja a beteget, megállapítja a szomorú diagnózist: kétoldali szövődményes tüdőgyulladás. Azonnal el kell őt vitetni hozzá, a Szeretetházba. Én erre határozottan kijelentem: nem adom! Felelőssége tudatában rábeszélni igyekszik: a baj komoly, állandó orvosi felügyeletet és éjjelnappali ápolást kíván. Erre én csöndesen, szinte kérőén mondom: nem adom! A jó orvos latbaveti minden ékesszólását és próbál meggyőzni, de én most már a kétségbeesés hangján jelentem ki, hogy nem adom.
A betegség három hónapig tartott. A télből lassanként tavasz lett. Egy szép áprilisi reggel, éppen a születése napján, kart-karba öltve, kisétáltunk a ligetbe. Mentünk-mendegéltünk és megálltunk az ő színháza előtt. És ő akkor folytatta. Tovább mesélte szép, színes életének meséjét. -
-
-
Felvidéki séták
0Utazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.
-
Felvidékünk – honvédségünk (Trianontól Kassáig)
0Írták: Dr. Strömpl Gábor, Ölvedi János, Dr. Matolay géza, Dr. Kapy Rezső, Marschalkó Lajos, Ráthonyi János, Lukácsovich Lajos, Técsői Móricz Béla, Mécs Alajos, Felkai Ferenc, vitéz somogyváry Gyula, Zathureczky Gyula, Hampel István, Volly István, Dr. vitéz Nagy Zoltán, Zobori, Kern Ferenc, vitéz Rózsás József
-
-
Fény és káosz, A kopt gnósztikus kódexek
0A szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű.
A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe.
Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt.