-
Hieronymus Bosch fantasztikus életműve
0Mintha képzeletbeli repülőutat tennénk a XV. századba, olyan széles panorámát nyit rá Hieronymus Bosch bonyolult képi világa. A színpompás kort és a festő groteszk, erotikus teremtményeit szokatlan részletességgel mutatják be a kötet nagyméretű – jórészt színes – reprodukciói. A szerző feleleveníti a „középkor alkonyá”-nak jelentős eseményeit. Inkvizíció, szekták és boszorkányperek, háborúk és erkölcsi züllés, az egyház belső ellentmondásai: az újkor küszöbén ezekből tevődik össze az az izgalmas világ, amelynek ismerete a mai ember számára megkönnyíti Hieronymus Bosch fantasztikus alkotásainak megértését. A könyvet függelék egészíti ki, amely módot ad az érdeklődőknek, hogy további ismereteket szerezzenek a művészettörténet egyedülállóan érdekes alakjáról.
-
Hiltu és Ragnar
0Egy verőfényes nyárutói napon kel útra szegényes erdei viskójukból Toivola Hiltu, hogy a gyönyörű Pyhäjärvi-tó partján fekvő nyaraló tulajdonosánál, a megboldogult Palmerus népiskolai tanító özvegyénél cselédlányként munkába álljon. Apja kíséri el, az a Toivola Juha, akinek szívszorító történetét Sillanpää a Jámbor szegénység című, Nobel-díjjal kitüntett s magyarra is lefordított regényében írta meg.
-
-
Híres magyarok. Beszélgetések nemzetünk nagyjaival
0Ez az egyedülálló kötet az 1849 és 1914 között megjelent magyar sajtóinterjúkból válogatva adja közre a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. Könyvünk lapjain megszólal Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán.
Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről. Rámutatnak arra, hogy ezek a kiválóságok egy pezsgő történelmi kor eseményeihez és szereplőihez – egymáshoz és másokhoz -szorosan kapcsolódva élték inten-zív, sokszor krimi-izgalmasságú életüket. A közöttük húzódó kapcsolati szálaknak a felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára. -
-
Hitelválság
0Csak bízni lehet benne, hogy a szabad választások utáni kormánynak lesz ereje és felhatalmazása a mindezidáig elhalasztott döntések meghozatalára. Remélni lehet, hogy azt a kormányt is megfelelő külső támogatás erősíti meg. És végül: remélhetőleg az ország szanálása nem bukik meg azon, hogy az egypártrendszer kormányának pártérdekeket szolgáló gyámoltalan gazdaságpolitikája helyébe olyan kormány lép, amely többpárti kötődései miatt még kevésbé mer szembenézni az önhibáján kívül örökölt adóssággal. És nem utolsósorban: élvez annyi bizalmat, részesül annyi türelemben, hogy elképzeléseit megvalósíthatja. Mert ha nem, akkor új nevekkel és új drámai – félő: esetenként tragikus – fordulatokkal új könyv születhetik. Remélhetőleg azért ez ilyen gyorsan nem avul el…
-
-
-
Hó
0„Minden élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják” – vallja Orhan Pamuk legújabb művében.
Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? -
-
Hódmezővásárhely településnéprajza, hagyományos gazdálkodása
0Jókai Mór a puszták metropolisaként” aposztrofálta Kecskemétet. Valóban, a tágas határral rendelkező patinás mezőváros hatalmas pusztaságot birtokolt a XVII. században, de még a XIX. században is maradt néhány pusztája, amely tekintélyes méretűvé növelte területét. A jeles író – aki abban a mezővárosban joghallgatóskodott -, ha ismerte volna közelebbről Hódmezővásárhelyt, bizonyára rávonatkozóan, még inkább használta volna ezt a megtisztelő jelzőt. Ha a XIX. század végi adatokat vesszük tekintetbe, vagy a XX. század elejit, akkor megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely a maga mintegy 132 ezer katasztrális hold nagyságú területével az óriás határú települések sorába tartozik az Alföldön (Debrecen 160, Kecskemét 150 ezer kat. hold). A közvetlen szomszédságában fekvő Szeged 140 ezres nagyságrenddel alig haladja meg Hódmezővásárhely területét. Debrecen és Kecskemét belső határától messze távol is feküdtek puszták, viszont Szegedhez hasonlóan, Hódmezővásárhely abban a szerencsés helyzetben volt, hogy pusztái közvetlenül körbe vették, és a belső és külső határ egységesen összetartozott. Így valóságosan is Hódmezővásárhely a puszták,metropolisának” tekinthető.
Kutatómunkánkban ennek a tekintélyes mezővárosnak szentelünk különösebb figyelmet. A szűkebb tájban vizsgáljuk a települést, kialakulásának táji és történeti körülményeit. Elsődlegesen is a társadalmi és birtokviszonyokra leszünk tekintettel, hiszen azok alapvetően meghatározták a település szerveződését, a településrendszer kialakulását, az élet kereteit. A településnéprajz kutatási célkitűzése is ez egyben. Lehetőség adódik arra, hogy a települési keretek között a gazdálkodásra is figyelemmel legyünk. Annális inkább, mivel a gazdasági, határhasználati viszonyok döntően meghatározták a településrendszer kialakulását. -
Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom?
0Kelemen Lacinak dedikált példány! 1942.04.23. Hozzá tartozik: Az Ellenzék napilap fejléces papírján gépelt és a szerző által aláírt levél, amelyben a kötetét ajánlja.
-
-
Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia?
0A Tudor-dinasztiának az angol történelem minden más uralkodóházánál nagyobb figyelmet szentelnek a történészek és a nagyközönség egyaránt. A Tudorok különleges származása és a bosworthi csatát megelőző századok története, a család felemelkedése, bukása, majd újbóli felemelkedése azonban sokkal kisebb érdeklődésre tarthat számot.
A Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia? új, átdolgozott kiadása brit és francia kéziratos forrásokra támaszkodva következetes, hiteles elbeszélést nyújt a Tudor-uralkodóház XIII. századi észak-walesi őseiről, XV. századi angol és francia királyi kapcsolataikról, a „rózsák háborújában” játszott szerepükről és Henry Tudor 1485-ben Bosworth Pieldnél aratott győzelméről. -
-
Hollóidő
0Egyszerre valóságos és képzeletbeli a táj, ahol Szilágyi István, a Kő hull apadó kútba szerzőjének újabb regénye játszódik. Mintha a béke szigete lenne Revek városa, a török hódoltságba került dél-magyar Duna-tájon, a három részre szakadt Magyarországon. Szinte várszerű a lelkipásztori porta, ahol Terebi Lukács tiszteletes él háza népével – dévaj menyecskékkel, kóbor prédikátorokkal, illetve Fortuna Illés mesterrel, a rebellis lelkű szökött katonával meg egy sihederkorú, apátlan-anyátlan deákkal.
-
-
-
Homokba temetett városok
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Honfoglaló gének
0A gének elfoglalták méltó helyüket mindennapi gondolkodásunkban. Eljutottunk oda is, hogy őseink genetikájával érdemben foglalkozhatunk. Ezért a kettősen értelmezhető cím. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy elsősorban a gének honfoglalásáról lesz szó e kötetben és csak másodsorban honfoglalóink génjeiről. Ismerteti a populációk genetikai alapú geográfiai eredetvizsgálatának, jellemzésének mai lehetőségeit, valamint azt a kezdeti stádiumban lévő, de úttörő munkát, amit mi a honfoglaló magyarok eddig rendelkezésünkre álló genetikai jellemzői feltérképezésével végeztünk. Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat, a Homo sapiens, az emberiség, a különböző emberi populációk eredetének megfejtésére? Természetesen igen, és erre a választ számos tudományág, közöttük a modern genetika is keresi. Az talán mindenki számára ismert, hogy az örökítőanyag, a DNS határozza meg egy ember külső és belső tulajdonságait. Az azonban kevésbé köztudott, hogy ugyanez a molekula tartalmazza az emberiség eredetére, ill. akár az egyes népcsoportok eredetére és rokonsági viszonyaira vonatkozó információkat is. A DNS nemcsak saját egyéni életünk történetét, de az emberi faj egész históriáját is tükrözi. Ez a könyv a populációk jellemzésének genetikai vizsgálati lehetőségeiről szól, melyben a szerző a legmodernebb adatok alapján, lehetőség szerint közérthető nyelven igyekszik bemutatni az adatokat, hiszen célja, hogy a szakmában nem járatos, de a témában érdeklődő ember is érthető információkhoz juthasson.
-
Hontalanul Afrikban. Önéletrajzi regény
0Kenyában játszódik a felső-sziléziai zsidó családról szóló regény. Walter Redlich csak 1938-ban menekül el Leobschützből Kelet-Afrikába, és az utolsó pillanatban még maga után tudja hozni feleségét, Jettelt és ötéves kislányát, Reginát.
Walter elhatározza, hogy új életet kezd az országban, amely megóvta őt és családja kis részét a legrosszabbtól. -
-
Hordót a sajtónak!
0Ez a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.
-
-
Hősök és kalandorok
0A Fiumei úti sírkert Budapest, és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. Csodás, árnyas fái alatt sétálva szebbnél szebb síremlékeket, emlékhelyeket találhatunk, s látogatóként felébred bennünk a vágy, bár mesélni tudnának az ódon kövek!
Sal Endre, a nagy sikerű Mi, magyarok, Mi, magyarok a századelőn és Mi, magyarok a színpadon szerzője képes szóra bírni az évszázados sírhelyeket, és elénk tudja varázsolni a sokszor megrendítő, felemelő vagy éppen kalandos és nagyon is emberi sorsokat, amelyek e nyughelyek mögött rejtőznek. A tőle megszokott izgalmas látásmódjával olyan emberek történetét meséli el többek között, mint a labdarúgás magyarországi úttörője, Iszer Károly, a testvére emlékét egész életében ápoló Petőfi István, a több száz Titanic-utas életét megmentő hajóorvos, Lengyel Árpád, vagy a csodás könyvritkaságokat gyűjtő Todoreszku Gyula. A Hősök és kalandorok révén újra felfedezhetjük múltunk kiválóságait, és tisztelettel adózhatunk emléküknek. -
Hosszúhajú veszedelem
0Karácsony estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a „hosszúhajú veszedelem”, a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá.
-
-
Hotelszoba Párizsban
0Hotelszoba Párizsban: szállás, menedék, találkák és orgiák színhelye, szinte jelképe annak a városnak, amely mindenben újat akar, amely a mindenséget ígéri az odaérkezőnek, s amely mégis annyi embert kerget a reménytelenségbe. A négy barát is azzal a titkos szándékkal jön a csillogás, a bohémek és éjszakai pillangók városába, hogy megoldást keressen problémáira, visszatekintsen az elmúlt évekre. Mindig így csinálták: nehéz helyzetekben megkeresték egymást, bárhol voltak is a nagyvilágban. Az élet forgatagában, a kevés siker és a sok kudarc közepette csak barátságuk jelentette az állandóságot, ez adott nekik megnyugvást és vígasztalást. Önvizsgálódásuknak, beszélgetéseiknek most a párizsi Babylon hotel és a környező városrész a színhelye. Az elbeszélő, aki a négy barát egyike, színesen és érdekfeszítően írja le a másik három életét. Rokonszenvesek ezek a figurák minden emberi gyengeségükkel, hibájukkal együtt.
-
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
-