-
-
A cívisek világa (Debrecen néprajza)
0Debrecen már a XII. századtól kezdve különleges helyet foglal el hazánk néprajzi tájegységei között. Földrajzi, gazdasági és jogi helyzeténél fogva irányító központ volt a környező vidék számára. Sajátos mezővárosi, parasztpolgári kultúrát alakított ki, amely egy ideig hatással volt egész nemzeti kultúránkra. A szerző érdekes, színes képet ad ennek a különös tájegységnek földműves és állattenyésztő cíviseiről, hortobágyi pásztorairól, céhes kézműveseiről, gyáralapító úttörőiről, közvéleményt formáló lelkész-szónokairól, egyszóval a cívisek egész társadalmáról.
-
-
-
A családi ház kertje
0A családi ház kertje az a kert, amit minden kertész mélyen a magáénak érez és minden igyekezetével arra törekszik, hogy folyton teljes pompájában álljon. E felismerés alapján vezeti végig a szerző az olvasót minden munkamozzanaton a kert tervezésétől a megépített kert gondozásáig. Az anyag összegyűjtése remekül sikerült, lényegében minden benne van, ami a kertépítéshez szükséges. Mivel a kert lényege és értelme a növény, közülük sokat ismertet – a legfontosabb tulajdonságok alapján – táblázatokba foglalva.
-
-
A csekei monológ
0Minden esszémet szeretem, de a kedvencem A csekei monológ. Szegény bűnösök vagyunk valamennyien, de a legkeservesebben akkor vétünk, mikor jót akarunk, sterilen jót, az igazságtalanságig, a pusztító tévedésig vezető valóban csak jót.
-
-
A Csíki Magánjavak története 1869-1923
0A Csíki Magánjavak néven ismert vagyonkomplexum Csík vármegye dualizmus kori fejlődésében betöltött szerepét már a kortársak is kiemelkedőnek tartották. A román állam általi kisajátítást (1923) követően azonban jelentőségét és az intézmény tevékenységét szinte teljesen elhomályosították az igazságtalan döntés megszüntetése érdekében tett politikai-jogi lépések, amelyek során a vagyon kezelésére, vagy a jövedelmek felhasználására csak szűkszavú utalások történtek. Mivel a több mint egy évtizedes küzdelem nem csak a hazai, de az európai közvélemény (a tulajdonosok a Nemzetek Szövetségéhez fordultak jogorvoslatért) figyelmét is felkeltette, a Magánjavakról csaknem mindenkinek az az időszak jut eszébe, amikor lényegében a vagyonközösség nem is létezett. Ez a paradox helyzet ösztönözte a könyv szerzőjét arra, hogy a hagyományos „Magánjavak-kép” megrajzolása helyett – mely a vagyon visszaszerzése körüli eseményeket helyezi előtérbe – behatóan tanulmányozza az intézmény történetét (1869-1923)..
-
A csillagok világa
0A csillagok világa családregény. Vámos Miklós ezúttal kevéssé követi e műfaj hagyományait. A szöveg trialógus, hárman beszélnek. Később négyen, végül hatan, noha a beszélők személye nem változik.
-
A csiperke és más gombák háztáji termesztése
0A gombát ma már mindenki szívesen fogyasztja egész éven át. Termesztése iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Az NDK-ban például ma már 100-120 ezren a ház körül állítják elő e különleges „zöldségfélét”. A feltételek nálunk is adottak. Csupán meg kell tanulni a gondozás módját, hiszen alapvetően eltér más, fejlettebb növények termesztésétől.
A szerzők a termesztés általános ismeretei és a szakkifejezések magyarázata után külön-külön ismertetik az egyes fajok előállításának tudnivalóit. Ezek a fajok a következők: csiperkegombák, laskagombák, harmatgomba, rizsszalmagomba, fagomba, tőkegomba, akácgomba, rétgomba, pereszke és a kevésbé ismert fajok.
Ez a könyv hasznos segítőtársa lehet az eladásra termelőknek, s azoknak is, akik csupán a családi asztalt kívánják gazdagítani saját termesztésű gombával. A termesztés tudnivalóin kívül, az ínyencek számára érdekes recepteket is tartalmaz. -
-
-
-
-
-
-
A delfin visszanézett
0Emigrációs kiadás.
Valószínű, hogy hivatalosan még nem kimutatott politikai és kultúrtörténeti tény: az úgynevezett szamizdat-irodalom hatása és jelentősége (legalábbis Magyarország számára) Márai Sándor „Halotti beszéd” című versével kezdődött. Ez a vers az 50-es évek elején hangzott el egy nyugati rádióállomás magyar műsorában, voltak, akiknek sikerült hangszalagra rögzíteniök, arról leírták és kézről-kézre adták, mígnem már százával, sőt talán ezrével voltak olyanok, akik megtanulták, betéve tudták és társaságokban, szűk baráti összejöveteleken halkra fogott hangon elmondták. Abban az időben ez a vers főtémája volt elsősorban a fővárosi nagyközönségnek az emigráció, az emigráns lét belső tragikumán át világította meg az ország kiszolgáltatottságát, elesettségét. -
-
A detektívek órája
0I. Az érzékelhető határán vagy a törvényszéki szerológia útja
II. Nyomok a homokban vagy az igazságügyi kémia és biológia szakaszai -
A dicsőség felfénylése II. kötet 1. rész: Klerikusok
0A kötet azt kívánja bemutatni, miként bontakozik ki és jelenik meg az isteni kinyilatkoztatás dicsősége az egyházi teológia tág és összetett terében. Tehát nem közvetlenül (és szűkebb ösvényre térve) a teológia formáját és szépségét vizsgálja, hanem a bibliai kinyilatkoztatásban rejlő objektív ős-oknak a teológiára gyakorolt formáló hatását. E rövid történelmi seregszemle ekképpen átmenetet képez a kinyilatkoztatás történelmi alakjának bemutatása (első kötet) és szigorúan teológiai, dogmatikai értelmezése (harmadik kötet) között. Itt most a különböző látásmódoké a főszerep, amelyek nem pusztán az emberi végességből következően oly sokrétűek: a kinyilatkoztatás megjelenésének mindig-nagyobb, befoghatatlan gazdagsága szükségképpen efféle sokféleséget eredményez.
-
A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához
0A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.
-
-
-
A disznó dala
0Kis japán faluban vagyunk, a második világháború előtt. Derék, dolgos férj kerül a szép parasztlánynak, de a fiatalasszonyra a falu földesurának vásik a foga. A férfinak el kell hagynia családját, a városba kerül, feleségét pedig csakhamar eladják egy nyilvános házba. A férj később háborúba megy, és amikor új emberként hazatér a hadifogságból, már tudja, mit kell tennie.
-
A dogma természete
0A dogma természete a vallás nyelvi-kulturális elméletének teológiai továbbgondolása. Középpontjában a dogmák állandóságának, változásának és fejlődésének kérdése áll. Szerzője az amerikai Yale Egyetemen volt három évtizeden keresztül a történeti teológia professzora, s közben aktív résztvevője az evangélikus-római katolikus párbeszédnek. Könyve részben a ma elterjedt vallás- és dogmaelméletek tipológiáját és értékelését adja. Egyszerű rendszerezésnél sokkal többre vállalkozik azonban a kötet: egy egészen új megközelítést is javasol az eddigiek helyett. A „szabályelmélet” nem az igazságról megfogalmazott tételes kijelentésekként fogja fel a dogmákat, nem is egyetemes emberi tapasztalatok jelképeiként, hanem a vallás nyelvtani szabályainak tekinti őket.
A valláselméleteket egyrészt a keresztény ökumené, másrészt viszont a filozófia, antropológia és társadalom-lélektan tágabb összefüggéseiben tárgyalja George Lindbeck. A nyelvi-kulturális megközelítés lehetőségeit a vallásközi párbeszéd, a sok vallás és az egy igaz hit, a más hitűek üdvössége, illetve a vallás és az igazság viszonyának vizsgálatán keresztül mutatja be. Az elméleti megfontolások mellett a dogmák típusaival és rendszertanával is megismerkedhet az olvasó. A szabályelmélet alkalmazására a Mária-dogmák, a krisztológiai kijelentések és a tévedhetetlenség szolgálnak konkrét példával.
A vizsgálódás eredménye olyan újszerű megközelítés, amelynek eredetisége arra készteti az olvasót, hogy a teológiáról és annak módszertanáról vallott alapvető nézeteit újra átgondolja. -
-
-
A dualizmus kora
0Az 1848/49. évi szabadságharc szerencsétlen befejezése után a magyar nemzet – mint oly gyakran története folyamán – ismét válaszúton állt. Hogy Magyarországnak az egységes osztrák birodalomba való beolvasztását, amellyel az osztrák kormány akkor kísérletezett, minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni, az a magyarság körében jóformán nem volt vita tárgya. Fényesen bebizonyosodott, hogy válságos időkben Magyarországon nincsenek pártok, hanem csak magyarok vannak. De igenis választania kellett a magyarságnak aközött, vájjon engesztelhetetlenül folytassam az ellenállást mindaddig, míg Ausztriától való teljes elszakadását és függetlenségét ki nem vívta, avagy pedig kompromisszum útján keresse az uralkodó házzal való kibékülés és az osztrák néppel való együttműködés útjait. A világosi fegyverletételt követő évtizedben ennek a kérdésnek nem volt gyakorlati jelentősége. A kibéküléshez mindig két fél egyező akarata szükséges, már pedig ez az akarat a bécsi kormánynál nem volt meg.
-
-
A Duna Passautól a Fekete tengerig
0Menetrendek és közlemények melléklettel: Személyhajó-járatok menetrend ill. „Töltse szabadságát a Dunán…” tájékoztató.
-
A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912. évi május hó 7-ik és 8-ik napján Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve / A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912 november 2-ik és következő napjain Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve
0Az első műhöz kötve, folyamatos lapszámozással tartalmazza A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti theologiai akadémiájának szervezeti, rendtartási és vizsgai szabályzata című füzetet. (Hornyánszky ny. 1912)