-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Caucasus / Armenia – Azerbaijan – Georgia
0Geographical map
Index
Relief with elevation tints -
-
Cégérek
0A cégér: a vendégfogadók, iparosok, boltosok megkülönböztető és hívogató jele mint téma egyaránt tartozik a művelődéstörténethez, az ipartörténethez, az iparművészethez és a népművészethez. Csatkai Endre Kossuth-díjas, a művelődéstörténet érdemes kutatója ebben a posztumusz művében színesen, kellemes elbeszélő hangon mutatja be a régi magyarországi iparos- és kereskedővilág e hangulatos emlékeit; sok érdekes adalékot közöl erről az életről, a kereskedelem, az ipar reklám módszereiről, a szokásokról, amelyek létrehozták ezeket a ma gyakran hieroglifaként ható jeleket. Megmagyarázza az összefüggéseiből kiszakított, sokszor szürreálisnak látszó formák, alakzatok egykori funkcióját, egy-egy figura kialakulásának történetét. Ezek a legkülönbözőbb anyagokból, fémből, fából, posztóból, vesszőből megmintázott tárgyak vagy festett képek minden esetben bizarr hatást keltenek. Hol naiv-népies hangon szólnak, hol magas mesterségbeli tudásról tanúskodnak. A kötetet 60 fekete-fehér és 9 színes kép illusztrálja.
-
Céhládától az adatbázisig
0Veszprém 1971 óta (közel 40 éve) az ipartörténeti kutatások központjának mondható. A Veszprém Megyei Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottságának Kézműves-ipartörténeti Munkabizottsága 1974 óta rendez konferenciákat, rövid időn belül a hazai és a nemzetközi tudományos közvélemény számára is figyelemre méltó tényező lett. E konferenciák hívták fel a figyelmet a levéltári források feltárásának szükségességére. Tanulmánykötetünk a 2010. május 7-én Veszprémben megrendezett XI. szimpózium levéltári források feltárásával kapcsolatos előadásait tartalmazza.
A megjelentetett kötet egyrészt abban nyújt jelentős segítséget a témával foglalkozó kutatók számára, hogy az eddig ismeretlen határon túli (felvidéki, erdélyi, bácskai, bánáti) levéltári anyagokra hívja fel a figyelmet és a hazai kutatás számára ismeretlen könyvészeti anyagot, teljességre törekvõ bibliográfiát nyújt át a téma iránt érdeklődők számára. Másrészt összefoglalja a hazai ipartörténeti kutatás utóbbi tíz évének legfontosabb eredményeit új szempontokra, forráscsoportokra irányítva figyelmünket. -
Central Asia
0Kazakhstan (South) – Kyrgyzstan – Tajikistan – Turkmenistan (East) – Uzbekistan
Geographical map
With index
Relief with elevation tints -
-
Charlie utolsó tánca
0Sötét erdőkben bóklászó cigánykara-vánokról, éhezésről és nyomorról, egy alkoholista apa és egy bomlott elméjű anya súlyos örökségéről, a cirkusz és varieté lenyűgöző, ugyanakkor kegyetlen világáról, Kalifornia első filmstúdióiról és az amerikai közép-nyugat álmos kis-városainak mélyén szunnyadó gyűlöletről, üvegcsontú műlovarnőkről, csődbe ment impresszáriókról, és a nagy szerelem, a mozi születésének megdöbbentő titkáról mesél. És a komikumról, ami egy bukfenc, amelyik fejtetőre és pellengérre állítja a világot, bezárja az ajtót a hatalmaskodók előtt és kitárja a gyengék és védtelenek előtt, még ha csak egy mosolyvillanásnyi időre is.
-
Cicerone idegenvezető zsebkönyv az autocarok utasai számára
0„Tartalmazza Budapest minden nevezetességénekés látványosságának képét, leírását és magyarázatát (216 kép)”
-
-
Cikcakkban az egyenlítőn
0Az Útikalandok sorozatunk kötetei között Olvasóink megismerkedhettek a szerző Kölcsönautóval a Szaharában című érdekes útleírásával, amely egy merész, lengyel-magyar Afrika-expedíció útjának első szakaszáról számolt be. A két főre zsugorodott kutatógárda további afrikai útját, kalandjait mutatja be a Cikcakkban az egyenlítőn (Balázs Dénes Alaszkától a Tűzföldig megtett útjáról szóló színes beszámolóját két kötetben a Táncsics Kiadó 1972-ben jelenteti meg.)
A szerző és társa, Csakó Árpád Afrika olyan vidékeit – Gabon, Kamerun, Szomália stb. –, tájait járta végig, ahol eddig még igen kevés magyar fordult meg – de magyar szerző még soha. A rendkívül érdekes, váratlan fordulatokban gazdag útleírásban az Afrika derekán élő népekről, szokásairól még külföldi szerzők tollából sem olvashattunk magyar nyelven. Balázs Dénes könyvét nemcsak az eredetiség, az alapos földrajzi, földtani, néprajzi, sőt társadalmi leírás teszi értékessé.
A különösen értékes, ritka és szép, jellemző fényképfelvételek méltóképpen egészítik ki ezt a kimagaslóan érdekes és vonzó útleírást. -
-
-
Colombia. Being a geographical, statistical, agricultural, commercial, and political account of that country, adapted for the general reader, the merchant, and the colonist. 2
0A második kötete Kolumbia terményeit, kereskedelmét, történelmét és politikai rendszerét tárgyalja.
-
Cölöpök
01988 májusa és 1990 májusa között szinte hihetetlen változások mentek végbe hazánkban, de tágabb környezetünkben, Közép-Kelet- Európában is. Két esztendő, amely „megrengette a világot”. E korszak egyik koronatanúja (nemegyszer közvetlen alakítója) az a magyar politikus,aki államtitkárként, majd külügyminiszterként része a magyar-koreai kapcsolatok rendezésének, aláírója a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását megvalósító szerződésnek, főszereplője annak a drámának, amelynek szerencsés végkifejleteként elhagyhatják hazánkat a keletnémet menekültek, majd ledőlhet a berlini fal, sőt megtörténhet az, amire pár hónappal korábban senki nem számított: egyesül a két Németország. E szédítő történelmi vágta hiteles tanúja vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját küzdelmeiről. Könyve mottója lehetne: Így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy csak azokról az eseményekről, tanácskozásokról írjon, melyeken személyesen részt vett; a két sorsfordító esztendő olyan szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen információhoz jut, bár nem ún. „szenzációhajhász” könyvet kap a kezébe. Mértéktartó a stílusa, akár önmaga és családja sorsáról szól a szerző, akár az évtized legjelentősebb magyar és európai politikusait jellemzi.
-
-
-
-
Conversations in Bolzano
0On a cold October night in 1758, Giacomo Casanova escapes from a Venetian prison, crosses country and installs himself at an inn in the village of Bolzano. It is here that he once fought – and lost – a duel against the Duke of Parma over the affections of a ravishing young girl. The Duke then told Casanova that if he ever returned he would be killed. Now the girl is downstairs, waiting. And so is the Duke. He brings Casanova a proposition that no one desires, but which, perhaps, none of them can yet resist.
-
Csaba
0Csaba-legenda, Hadak útja, mind, mind ezt jelenti. Hogy a nemzet fölött, mely másfél évezred óta egymagában küzd, egy gondolat lebeg. Magasan az emberek feje fölött él ez a gondolat, olyan magasan, hogy alig akad néha valaki, aki megláthatja. Mindenkinek a szívében és mindenkinek az agyában, aki fia ennek a nemzetnek, valahol egy félreeső sejtben van egy lezárt, kicsike ajtó. Három súlyos pecsét őrzi a zárat: könnyelműség, békétlenség, elfogultság. Nagy, titkos öröksége ennek a nemzetnek az eldugott ajtó s a három pecsét.
Aztán, amikor nagy-nagy veszedelem kerekedik, a gondolat leszáll és megmutatja magát a nemzetnek. És az emberek meglátják benne az ősi törvényt, amit Csaba tett: összetartással, békességgel, munkával és igazsággal legyőzni minden veszedelmet. (Részlet a könyvből) -
Csaba királyfi
0Arany János többször elmélyült e témakörben, és még halála előtt is szembesűlt Csaba királyfi történetével, szinte ezzel búcsúzott életétől, de csak a „Buda halála” érte el a mestermű rangját. Csaba királyfi története töredék maradt, miközben Gárdonyi Géza, Kós Károly regényben Ady Endre költeményben, Ruttkay György festményen Szörényi Levente zenében érintette a magyar nép szívében élő mondát.
Akadt egy honfi, Kolozsvári Aladár, Ő vállalkozott arra, hogy Csaba királyfi teljes történetét megírja eposzában, melyet a Magyar Tudományos Akadémia 1914-ben Nádasdy díjjal honorált.
Kolozsvári Aladár eposza végigjárja Csaba királyfi életét és általa is megálmodott történetét, – a hun hétköznapokat, kalandjait, Krimhilda bosszúját, a győztes Csaba históriájának végkifejletét. Ízes szókapcsolatok örvendeztetnek, amikor „Zörmöl a gaz, ropognak az ágak”, – „Csilingelő csengettyűs” fák virágoznak. Pontos az ítélet, ha korrektnek, becsesnek nevezi Kolozsvári látomását Csaba királyfiról, melynek méltó befejezése ma is megszólító erejű:S bércek tövén még most is ott él, remél e nép,
Munkálva ami rászállt, földét, örökjeképp;
Mi akkor ábránd volt, mi titkos jövő takar:
Ezer év óta együtt a székely és magyar!
Losonci Miklós -
Csak álltunk és sírtunk
0A korabeli visszaemlékezéseket olvasva nem lehet kétségünk arról, hogy az első bécsi döntés az ott élő magyarok számára talán életük legboldogabb pillanatai közé tartozott. A visszacsatolás (hiszen mi, magyarok így nevezzük meg ezt az eseményt) főszereplői, vagyis maguk a visszacsatolt magyarok és szlovákok (ők persze korántsem voltak olyan boldogok) azonban – hiszen 1945 után ez nem volt ildomos – sohasem beszlétek túl sokat arról, mit is éltek át azokban a napokban. Szerencsére korabeli kiadványokban, asztalfiókokban, később kiadott kötetekben mégis fellelhetők 1938 őszi napjainak lenyomatai: szövegek és fotók. Ezekből nyújtunk most át az olvasóknak egy csokorra valót, amely talán 8 évtizeddel a történtek után is átélhetővé teszi az akkori történéseket.