• Sylvie és Bruno

    0

    A ​matematika-professzorból fotográfussá és gyermekíróvá lett Lewis Carroll (1832-1898) jellegzetes, abszurd humorát és a nonszensz elemeivel áthatott munkásságát nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, hiszen leghíresebb művei (az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban) 1980 óta kisebb-nagyobb időközönként megjelennek. E két művével, melyet több mint százhúsz nyelvre lefordítottak, Carroll megkerülhetetlen klasszikusává vált a világ, és ezen belül Magyarország gyermekirodalmának. A nagysikerű Sylvie és Bruno című könyvnek ez az első magyar fordítása s más nyelveken is csak a 70-es években kezdett megjelenni. Ennek az oka feltehetőleg a Carroll körül kirobbant botrányok sora, a per, amely egyaránt hozott és vitt el tőle híveket. Azt követően kezdték gyanúsan fogadni műveit is, miután gyermekekről készült fotói egy kiállításon megjelentek…
    A Sylvie és Bruno cselekménye két világban zajlik, amely folyton összemosódik a mesélő történetében: e szerint az első színtér a való világ, a második pedig a fantázia tere, Tündérország. Amíg az elképzelt színtér tele van elképzelhetetlen, meghökkentő és varázslatos elemekkel, addig a reális tér a viktoriánus Angliában játszódik, társadalmi cselekményszövéssel, benne különböző nézetváltásokkal vallásról, szociológiáról, filozófiáról és erkölcsről.
    Ebben a művében Carroll egész személyisége megtalálható: a gyermek, a felnőtt, a filozofikus, a szatirikus, a didaktikus, a romantikus és a humorista. Az Alice-könyvekhez hasonlóan ez a regény is szinte korhatár nélküli: a legkisebbek ugyanúgy örömüket lelhetik benne, mint az irodalmi csemegére vágyó, igényes felnőtt olvasók.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Sylvie és Bruno – A történet vége

    0

    A Sylvie és Bruno immár teljes cselekménye két világban zajlik, amely folyton összemosódik a mesélő történetében: e szerint az első színtér a való világ, a második pedig a fantázia tere, Tündérország. Amíg az elképzelt színtér tele van elképzelhetetlen, meghökkentő és varázslatos elemekkel, addig a reális tér a viktoriánus Angliában játszódik, társadalmi cselekményszövéssel, benne különböző nézetváltásokkal vallásról, szociológiáról, filozófiáról és erkölcsről.
    Ebben a két kötetes művében Carroll egész személyisége megtalálható: a gyermek, a felnőtt, a filozofikus, a szatirikus, a didaktikus, a romantikus és a humorista. Az Alice-könyvekhez hasonlóan ez a regény is szinte korhatár nélküli: a legkisebbek ugyanúgy örömüket lelhetik benne, mint az irodalmi csemegére vágyó, igényes felnőtt olvasók.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Szabács vára fametszeten

    0

    Megjelent Schedel: Liber chronicarum. Augsburg, 1496.

    100 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabad Száj 1946-1947

    0

    Magyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagyrészük csak időszakos jelleggel, gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. Így köszöntötték az olvasókat: „A demokrácia felszabadította az országot, a népet, a lelket, a szívet és a – szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó ízlés és a lelkiismerete, jóllehet ez a legszigorúbb cenzúra. […] Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a világosság, az igazság, a haladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jókedvű kis újságja akarunk lenni. […] Gondterhes időkben a legjobb orvosságot, a mosoly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen.” A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Néhány példa: A B-lista elnöke megkérdezi a sorra kerülő tisztviselőtől: „- Melyik pártnak a tagja? – Kisgazdapárt. Az elnök kissé lapoz az iratok közt, majd így szól: – Bé-lista. A következő tisztviselőtől szintén megkérdi – Melyik pártnak a tagja? – Kommunista. Az elnök ismét lapoz az iratok közt és a jegyzőkönyvvezető halkan megszólal: – Máz-lista.” A letartóztatásokról is születtek viccek: „Maga miért került börtönbe? – Kiraboltam a magyar Gazdasági Bankot. – És maga? – Én pedig ugyanazt megalapítottam.” Illetve „A Buda-déli internálótábor felügyelősége ezúton tudatja az érdekeltekkel, hogy ma este 8 órakor névsorolvasást tart.” Vagy a párizsi békeszerződéssel kapcsolatban: „Hallotta? Új néptörzset fedeztek fel Közép-Afrikában? – Ne mondja! Hogyan bukkantak rá? – Jóvátételi követelést nyújtott be Magyarországgal szemben. Valamint a rekordmértékű inflációval is: „A mai adópengőárfolyamot helyhiány miatt nem közölhetjük.” De a sajtó helyzetét is kifigurázták: „A rikkancsnál: – Van Igazság? – Nem keresik. – Magyar Nemzet? – Nyomás alatt. – Szabad Szó? – Még nincs. – Demokrácia? – Rövidesen feltétlen lesz. – Világ? – Most tördelik. – Hát akkor mi van? – Színház az van.” Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot az egyre erősödő kommunista hatalom törte meg, mivel 1948 után a sajtó más orgánumaihoz hasonlóan a vicclapok is egyre kevésbé lehettek szabad szájúak, hiszen a viccek jó részének alapanyagát a politikai élet szereplői adták (volna). S mivel a kommunisták tisztában voltak a viccek szerepével, ezért az MDP kimondta, hogy „Az agitációnak egy éles fegyvere a humor és a szatíra.” Valamint azt is, hogy: „Szatíránknak szeretnie kell vívmányainkat, nem gúnyolódhat eredményeink felett.” Ennek megfelelően alakították át az 1949-es főszerkesztőváltást követően a Szabad Szájat is. Ezentúl már nem lehetett kritikus a hatalmon lévőkkel szemben, hanem éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. Vidor Gyula időszaka alatt eltűnt a lapból Rákosi, s megjelentek a lapban a kényszeredett, ízetlen, a szocializmus eredményeit hirdető hírek, például: fényképek az édes Matusek néniről, aki 868 %-os termelésével a legtöbb cukrot gyártja az Édesség héten. Vagy: „Az első félidő után. Jó eredményekkel zárult a 3 éves terv előirányzata az 1949 év első felében. Vas Zoltán mondja a pályáról lejövő focistáknak: – Bravó fiúk! Az első félidő jól sikerült, de a másodikban még jobban fokozzátok az iramot.” A párt vezetése már ekkor elhatározta, hogy meg fogja szüntetni a lapot, az indok az volt, hogy a munkatársak nem paraszti és munkás, hanem polgári származásúak. Végül 1951. március 15-éig hagyták megjelenni. Viszont a szerkesztőkkel sem közölték előre, hogy ez lesz az utolsó szám, így nem köszönhettek el olvasóiktól sem. A Szabad Száj hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. Itt szabadon viccelődhettek tovább, például Rákosival is: Milyen frizura állna a legjobban Rákosinak? – Középen elválasztva – baltával… A külföldi orgánum hazai elődjéhez hasonlóan szintén 1951-ben szűnt meg. A Szabad Száj mellett a fentebb említett másik két vicclap is megszűnt, egyedül az MDP által fenntartott Ludas Matyi maradhatott meg. Így a diktatúra teljesen befogta az emberek száját, az ötvenes években többször is meg kellett gondolni, hogy ki, kinek, mit mond el, hiszen a vélemény és sajtószabadság, vagyis a Szabad Száj akkor már papíron sem létezett. A politikai viccek elmeséléséért pedig nem egy esetben börtönbüntetés járt. Például egy badacsonyi orvost öt és fél hónap szabadságvesztésre ítéltek a következő vicc miatt: „Churchill Trumanhoz: Hallottad, hogy Sztálin csak tetszhalott volt? Truman: Hogy hogy? Churchill: Hát úgy, hogy neked jobban tetszett, mint halott.” Így megszűnt annak lehetősége, hogy a viccek elmesélésével csökkenjen az emberekben lévő feszültség, s legalább verbális igazságtételt kapjanak a csattanóban kimondott igazságok révén. A diktatúra ezen időszakát már nem a humor, hanem annak hiánya jellemezte.
    Forrás: RETÖRKI Facebook oldala (2021.06.23.)

    36 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabad száj 1948

    0

    Magyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagyrészük csak időszakos jelleggel, gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. Így köszöntötték az olvasókat: „A demokrácia felszabadította az országot, a népet, a lelket, a szívet és a – szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó ízlés és a lelkiismerete, jóllehet ez a legszigorúbb cenzúra. […] Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a világosság, az igazság, a haladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jókedvű kis újságja akarunk lenni. […] Gondterhes időkben a legjobb orvosságot, a mosoly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen.” A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Néhány példa: A B-lista elnöke megkérdezi a sorra kerülő tisztviselőtől: „- Melyik pártnak a tagja? – Kisgazdapárt. Az elnök kissé lapoz az iratok közt, majd így szól: – Bé-lista. A következő tisztviselőtől szintén megkérdi – Melyik pártnak a tagja? – Kommunista. Az elnök ismét lapoz az iratok közt és a jegyzőkönyvvezető halkan megszólal: – Máz-lista.” A letartóztatásokról is születtek viccek: „Maga miért került börtönbe? – Kiraboltam a magyar Gazdasági Bankot. – És maga? – Én pedig ugyanazt megalapítottam.” Illetve „A Buda-déli internálótábor felügyelősége ezúton tudatja az érdekeltekkel, hogy ma este 8 órakor névsorolvasást tart.” Vagy a párizsi békeszerződéssel kapcsolatban: „Hallotta? Új néptörzset fedeztek fel Közép-Afrikában? – Ne mondja! Hogyan bukkantak rá? – Jóvátételi követelést nyújtott be Magyarországgal szemben. Valamint a rekordmértékű inflációval is: „A mai adópengőárfolyamot helyhiány miatt nem közölhetjük.” De a sajtó helyzetét is kifigurázták: „A rikkancsnál: – Van Igazság? – Nem keresik. – Magyar Nemzet? – Nyomás alatt. – Szabad Szó? – Még nincs. – Demokrácia? – Rövidesen feltétlen lesz. – Világ? – Most tördelik. – Hát akkor mi van? – Színház az van.” Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot az egyre erősödő kommunista hatalom törte meg, mivel 1948 után a sajtó más orgánumaihoz hasonlóan a vicclapok is egyre kevésbé lehettek szabad szájúak, hiszen a viccek jó részének alapanyagát a politikai élet szereplői adták (volna). S mivel a kommunisták tisztában voltak a viccek szerepével, ezért az MDP kimondta, hogy „Az agitációnak egy éles fegyvere a humor és a szatíra.” Valamint azt is, hogy: „Szatíránknak szeretnie kell vívmányainkat, nem gúnyolódhat eredményeink felett.” Ennek megfelelően alakították át az 1949-es főszerkesztőváltást követően a Szabad Szájat is. Ezentúl már nem lehetett kritikus a hatalmon lévőkkel szemben, hanem éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. Vidor Gyula időszaka alatt eltűnt a lapból Rákosi, s megjelentek a lapban a kényszeredett, ízetlen, a szocializmus eredményeit hirdető hírek, például: fényképek az édes Matusek néniről, aki 868 %-os termelésével a legtöbb cukrot gyártja az Édesség héten. Vagy: „Az első félidő után. Jó eredményekkel zárult a 3 éves terv előirányzata az 1949 év első felében. Vas Zoltán mondja a pályáról lejövő focistáknak: – Bravó fiúk! Az első félidő jól sikerült, de a másodikban még jobban fokozzátok az iramot.” A párt vezetése már ekkor elhatározta, hogy meg fogja szüntetni a lapot, az indok az volt, hogy a munkatársak nem paraszti és munkás, hanem polgári származásúak. Végül 1951. március 15-éig hagyták megjelenni. Viszont a szerkesztőkkel sem közölték előre, hogy ez lesz az utolsó szám, így nem köszönhettek el olvasóiktól sem. A Szabad Száj hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. Itt szabadon viccelődhettek tovább, például Rákosival is: Milyen frizura állna a legjobban Rákosinak? – Középen elválasztva – baltával… A külföldi orgánum hazai elődjéhez hasonlóan szintén 1951-ben szűnt meg. A Szabad Száj mellett a fentebb említett másik két vicclap is megszűnt, egyedül az MDP által fenntartott Ludas Matyi maradhatott meg. Így a diktatúra teljesen befogta az emberek száját, az ötvenes években többször is meg kellett gondolni, hogy ki, kinek, mit mond el, hiszen a vélemény és sajtószabadság, vagyis a Szabad Száj akkor már papíron sem létezett. A politikai viccek elmeséléséért pedig nem egy esetben börtönbüntetés járt. Például egy badacsonyi orvost öt és fél hónap szabadságvesztésre ítéltek a következő vicc miatt: „Churchill Trumanhoz: Hallottad, hogy Sztálin csak tetszhalott volt? Truman: Hogy hogy? Churchill: Hát úgy, hogy neked jobban tetszett, mint halott.” Így megszűnt annak lehetősége, hogy a viccek elmesélésével csökkenjen az emberekben lévő feszültség, s legalább verbális igazságtételt kapjanak a csattanóban kimondott igazságok révén. A diktatúra ezen időszakát már nem a humor, hanem annak hiánya jellemezte.
    Forrás: RETÖRKI Facebook oldala (2021.06.23.)

    24 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabad Száj 1949-50

    0

    4. évf. (1949) 3-53. sz.; 5. évf. (1950) 1-13. sz.; 15-25. sz.; 28., 33., 42., 45., 52. sz.; 6. évf. (1951) 6., 10. sz.
    Hiány: 4. évf. 11., 50. sz. Hozzákötve: Új Szabad Száj. Független szatirikus lap. Felelős szerkesztő: Ötvös János Attila. 1. évf. (1989) 1. sz. Magyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagy részük gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot 1948 után a kommunista hatalom törte meg. Ezentúl már nem lehetett kritikus a Szabad száj a hatalmon lévőkkel szemben, éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. A lap hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. 1951-ben mindkét kiadás megszűnt. Karikaturisták: Várnai György, Szigethy István, Göböly Sándor, Hauswirth Magda stb. 1989 és 1993 között megjelent utódja, az Új Szabad Száj.

    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabad Vagy I-II.

    0

    „Nem is tudom pontosan, hányan ültünk az asztalnál. Fele az ebédlő világosságában ragyogott, fele elveszett a tornác homályában. Lehettünk vagy harmincan, mi Ernyeiek, mikor engem és Danit búcsúztattak. Én Enyeden érettségiztem, Dani Vásárhelyt. A családi tanács egész nyáron, pártokra oszolva, tárgyalta: mi legyen belőlünk. Mimagunk is eleget elmélkedtünk ezen. Egyikünk sem érzett határozott hajlamot a számbavehető életpályák iránt. Daniban az ősi Ernyei-ösztön viaskodott a család magasröptű terveivel. Legszívesebben otthonmaradt volna, a földnél. Éppen olyan bolondul szerette, mint apja s testvérei. De a familia nőtt, terebélyesedett, a föld pedig akkorácska maradt, amennyit még Dani nagyapja, az öreg Énok meg tudott állítani belőle. Különben is, ha benne magában nem, a többiekben annál inkább dolgozik az Ernyeiek másik, nyugtalanító ösztöne, hogy valami nagyot műveltessenek vele a világban. Szerencsétlenségére olyan ésszel tréfálta meg az Úristen, hogy minden csak úgy beleragad. Nem sok megerőltetésébe került, hogy a vásárhelyi Kollégyom első diákja legyen…”

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabadító börtön

    0

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Szabadka szabad királyi város története 1-2.

    0

    Az I. kötet 1886. évi, a II. kötet 1892. évi kiadásának reprint kiadása. A kötetek fekete-fehér illusztrációkat, a II. kötet mellékleteket tartalmaz.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabadkőművesség a XX. században

    0

    Különös rítusaival, jelképrendszerével tudatosan a titokzatosság homályába burkolózott a több évszázados múltra visszatekintő szabadkőműves mozgalom. Egyes időszakokban, főképp Európa polgári átalakulásának periódusában jelentős befolyása volt a kontinens közéletére, politikájára. Tagjai sorában olyan történelmi személyiségek nevét is megtaláljuk, mint Voltaire, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos vagy a közelmúltban Ady, Einstein, VI. György angol király, Franklin D. Roosevelt, Eduard Benes stb. A tanulmány szerzője rövid történelmi visszapillantás után főként azt vizsgálja, hogy milyen társadalmi bázisra támaszkodva élt tovább a mi századunkban a mozgalom, milyen elvek alapján működött, milyen szerepet játszott a két világháború közötti évtizedek politikai életében. A kötet jellemzi az angol, francia, olasz stb. szervezeteket, és először nyújt kimerítőbb tájékoztatást a magyarországi szabadkőművesség tevékenységéről. A szabadkőművesség pozitív vonásai, antimilitarista, antiklerikális, a fasizmussal, fajüldözéssel szembeforduló állásfoglalása mellett liberális, kispolgári, filantróp mozgalom maradt, mely a második világháborút követő új történelmi feltételek között mindinkább anakronisztikussá vált.

    850 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabó Lőrinc összes versei I-II.

    0

    E két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Szabolcs a hazáért

    0

    Az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc történetéről könyvtárnyi irodalom áll úgy a kutatók, szakemberek, mint az érdeklődők rendelkezésére. Már a szabadságharc leverését közvetlenül követően megszülettek az első munkák, s azóta is újabbak és újabbak születnek, eseménytörténeti, politikatörténeti áttekintések, életrajzok, emlékiratok, ritkábban összefoglaló munkák. A kutató számára azonban a korszak még mindig kimeríthetetlen kincsesbányának látszik, különösen a szabadságharc hadtörténete, amellyel ugyan önmagában is hatalmas irodalom foglalkozik, mindamellett néhány fontos problémakör még tisztázásra vár. Bár több összefoglalás, értékelés is készült, több-kevesebb sikerrel – esetenként többször is – feldolgozták egyes csaták, ütközetek, hadjáratok, hadszínterek eseményeit, magával a szabadságharc hadseregével viszonylag kevesen és keveset foglalkoztak. Különösen a honvédsereg szervezési kérdéseinek feldolgozásában vannak nagy hiányosságok. A fegyvernemek szervezésének, az egyes seregtestek történetének tisztázatlan kérdései még jócskán adnak pótolnivalót a hadtörténetírásnak, csakúgy, mint az egyes alakulatok történetének részletes feldolgozása.
    Ezen utolsó kérdéskör hosszú ideig elhanyagolt területe volt a szabadságharc hadtörténetével foglalkozó kutatásnak. Az a néhány munka, amely megkísérelte egy-egy alakulat történetének részletes feldolgozását, többnyire a múlt század végén, néhány pedig századunk első felében született. Csak a legutolsó években fordult néhány fiatal kutató figyelme e téma felé, s született néhány hosszabb-rövidebb tanulmány, így Hermann Róbert két munkája a 47. illetve az 56. honvéd zászlóaljról, Molnár Andrástól pedig a 7. honvéd zászlóalj története (valamennyi a Zalai Gyűjtemény 33. kötetében jelent meg 1992-ben Zalaegerszegen. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 címmel). Ebbe a sorba tartozik jelen értekezés is, amelynek anyaga a Hadtörténeti Közlemények 1990/2. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig) illetve 1993/4. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, Budavár visszavételétől a feloszlatásig címmel) jelent meg.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabolcs vármegye és a Hajdu városok kerülete (Comitatus Szabolcsensis)

    0

    rézmetszet, kézi szín.

    18 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Száguldó cirkusz / Háborúban, szerelemben

    0

    Száguldó cirkusz: Cynthia Fox, a fiatal fényképésznő, akit mindenki csak Foxynak becéz, fotóriportot készít híres autóversenyzőkről, köztük a bátyjáról, Kirkről, és ezalatt találkozik ifjúkori szerelmével, Matthew Lance-szel. Amilyen boldog a férfi karjában, olyan szerencsétlen a kapcsolatuk egyéb területein. Matthew ugyanis szintén a száguldó cirkusz szerelmese, és Foxy nem tűr vetélytársat. Ráadásul az ő szemében ez a sport veszélyes játék a halállal. Hiába házasodnak össze, az autóversenyzés iránti szenvedély Foxy szemében válóok…
    Háborúban, szerelemben: Beba Clark boldogan él egy amerikai kisvárosban, élete azonban fenekestül felfordul, amikor azt a kis, családias fogadót, amelyet ő vezet, megvásárolja Taylor Reynolds, egy szállodabirodalom tulajdonosa. Őt magát a lány hihetetlenül vonzónak találja, a terveit azonban a legkevésbé sem. Szentül megfogadja: nem engedi, hogy Reynolds modern üdülőszállóvá építtesse át az ő imádott fogadóját. Két hete van arra, hogy jobb belátásra bírja a férfit. Hadat üzen neki, ám az nem jut eszébe, hogy háborúban és szerelemben mindent szabad…

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi

    0

    Mi a szálló ige? A szálló ige ismeretes eredetű szólásmód. Mert a szálló igének a nyelv kincsében mindig szólásmód értéke van; akkor is, ha csak egy szó vagy egy név, akkor is, ha kifejezés, mondás vagy hosszú idézet. Ezt az értéket az az ereje adja neki, hogy a maga helyén minden körülírásnál hathatósabban fejez ki egy-egy gondolatot.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szakácskönyv

    0

    Horváth Ilona népszerű szakácskönyvének XIII. , – F. Nagy Angéla által – átdolgozott kiadása, megőrizve azokat az erényeit, amelyek eddig is kedveltté tették a kezdő és gyarkolott háziasszonyok körében, a korszerű, egészségesebb táplálkozás kívánalmainak megfelelő tájékoztatással is segíti az olvasót. Ismerteti a legújabb konyhatechnikai eljárásokat, az újfajta főzőedények használatát, a konzerv- és mirelitkészítmények, a félkész ételek, porok, ízesítők felszanálását és előnyeit. Az előkészítő eljárások ismertetése mellett sok jó tanácsot ad a korszerű otthoni és a szabadban való vendéglátás változatossá tételére is.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Szakrális épületek sorsa – a közösség szerepe

    0

    53. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetem, Murga

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II.

    0

    A ​kérdés, hogy a keresztények mikor és miért kezdtek képeket alkalmazni a szakrális szférában, a VIII-IX. századi bizánci és frank képvita óta foglalkoztatja a művelt közvéleményt. A hatalmas intellektuáIis erőfeszítés ellenére azonban mind a mai napig nem sikerült konszenzust kialakítani számos kérdésben, és gyakran elfogult, vagy hibás nézetek ismétlődnek a kézikönyvekben vagy a szakirodalomban. Ezért a legfontosabb feladat hogy a kutatók és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegyük az ismert forrásokat. Kötetünk a keresztény szakrális képiségre vonatkozó szövegek lehetősége szerint teljes gyűjteményét nyújtja a legkorábbi időkre vonatkozóan, valamint a képromboló vita kitöréséig a probléma legfontasabb teológiai feldolgozásait mutatja be. Az olvasó első kézből lehet tanúja egy vita kibontakozásának a helyes istentiszteletről, valamint a művészet szerepéről. A kérdés kontextusának jobb megértése végett e forrásokat kiegészíti egy-egy válogatás a művelt pogányság körében zajló képvita dokumentumaiból, a késő ókori zsidó irodalom ide vonatkozó megnyilatkozásaiból, valamint olyan keresztény szövegekből, amelyek a kereszt tisztetetére, a császárképpel, s általában a kultikus tárgyakkal szemben tanúsítandó helyes magatartásra reflektálnak.

    15 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Szálasi álarc nélkül. (Öt év a Szálasi mozgalomban) [Reprint kiad.]

    0

    Az eredeti kiadás 1941-ben jelent meg és szerepel az 1945-ben Magyarországon betiltott és megsemmisítendő fasiszta szellemű és szovjetellenes könyvek listáján.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Szálasi minisztere voltam

    0

    Kötetünk törzsanyaga az a napló, amit Rajniss a Népbíróságoknak írt, elmagyarázva benne politikai, ideológiai álláspontját, s mindazt, hogy miért került ő a politikai paletta radikális jobboldalára. Magyarország tragikus pusztulásának fontos, ám sok helyen megbotránkoztató dokumentuma a Napló. A kötet második részében válogatást közlünk Rajniss írásaiból, melyek segítségével végigkísérhetjük, hogyan válik egy képzett liberális újságíróból a szélsőjobb szócsöve és politikusa. Az eddig csak kevesek számára hozzáférhető kordokumentumokat Sipos Péter történész bevezető tanulmánya és jegyzetei értelmezik és helyezik el a korban.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Szálasi naplója

    0

    A történeti szakirodalom is „Szálasi Naplója”–ként ismeri azt a vegyes tartalmú anyagot, amely eredetileg „a hungarizmus négy könyve” közül a harmadik „könyv” anyagát tartalmazza. Alcíme szerint „Harc a hatalomért”, és voltaképp a nyilasmozgalom naplója, nem a pártvezető Szálasié, bár a háborús főbűnösök perében is szerepet játszott feljegyzések közül valóban igen sok a pártvezető, a németek és a szélsőjobboldali politikusok közötti tárgyalásokról készített naplószerű feljegyzés. De találkozunk nyilas besúgók jelentéseivel és a pártvezető „értékeléseivel” is. Kötetünkben „A hungarizmus harmadik könyvé”–nek legérdekesebb részeit közöljük, Karsai Elek magyarázó kommentárjaival és összekötő szövegével, vagyis értékelő módszerrel, amely egyúttal az események igazi arculatára is rávilágít. Az eredeti nyersanyag ugyanis érthetően torz szemszögből ad képet a nyilasmozgalom „hatalmi harcairól”, valójában a németek kegyeiért folytatott intrikákról. Figyelmet érdemel ez a torz anyag – önleleplező ereje miatt. A szélsőjobboldali csoportok és személyek kisszerű marakodása közben ugyanis egymást leplezik le a magyar nép sírásói. És igen sok történeti eseményről, főként Szálasi és horthysta garnitúra panoptikumfiguráinak tárgyalásairól, kizárólag csak a Napló révén tudunk. Bizonyos, hogy a szélsőjobboldali pártok és frakciók második világháború alatti „mozgásairól” sehol sem olvashatunk olyan részletes (és nem az utókornak szánt) feljegyzéseket, mint éppen a nyilasmozgalom hivatalos naplójában.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szálasiék bilincsben. 1-2.

    0

    1. A hűség házától az Andrássy út 60-ig. 2. A nép nevében

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Szalay Lajos: Rajz és irodalom

    0

    Szalay Lajos (1909–1994) festő- és rajzoló­művész több ezres nagyságrendű életműve tusrajzaiból az irodalmi művekhez készült – számos, könyvekben is megjelent – alkotásaiból rendezett tárlatot születésének 115. évfordulóján a Miskolci Galéria. Az intézmény Petró-házában 1992-től állandó kiállítása van, ám művei nemcsak ott tanulmányozhatók, hanem Shakespeare, Csehov, Turgenyev, Lev Tolsztoj, Franz Kafka, John Steinbeck, József Attila, Babits Mihály, Faludy György, Kodolányi János, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Somlyó György köteteiben, az Ómagyar Mária-siralom mellett s ezeken kívül a Budapest-től Buenos Airesig és Békéscsabáig megjelent tizenkét önálló rajzkönyvében. Ezek sorából kiemelkedő jelentőségű – rajzolói életművének csúcsteljesítménye – a 124 kom­pozíciót bemutató Genezis (New York, 1966). Sajátosan egyéni rajzművészetével már 1941-től erősen hatott a kortárs magyar grafikára s – argentínai periódusában, tanárként, közvetlenül – az ottani rajzművészetre. Az 1956-os forradalomhoz készített talán legismertebb, legtöbbet reprodukált rajzsorozata négy könyvben jelent meg Buenos Airesben. Ezek egyikét, az 1958-ban kiadott A magyar szabadság­harc költészete Szalay Lajos rajzaival című vers-rajz antológiát most a nagyhatású rajzoló és az 1956-os forradalom tiszteletére átadjuk az olvasóknak. ////////////// Sümegi György (Kaposvár, 1947) művészettörténész. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom–történelem szakos (1971), az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen művészettörténész diplomát szerzett (1979). A kecske­méti Katona József Múzeum muzeoló­gusa (1971–81), majd szerkesztő (Forrás, Múzsák), s dolgozott a közigazgatásban, levéltárban. Kutatásai, tanulmányai és könyvei a Duna­–Tisza köze szakrális művészetéhez, a szecessziós építészethez, művésztelepekhez, a fotóművészethez (Pécsi József életműve, 1956 fotóhagyatéka), az 1956-os forradalom képzőművészetéhez, valamint erdélyi s magyarországi képzőművészek életművéhez kapcsolódnak. Több képzőművészeti film szakértője.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Szalmaláng

    0

    Palócz Vera szegedi gimnazista életre-halálra beleszeret a Peer Gyntöt játszó Iharosba, még halálosabban Kolozs Jánosba, a karmesterbe. És küldi a leveleket Kolozs Jánosnak, aki egyáltalán nem karmester…Mi történt azután, hogy a szerelmesek egymásra találtak? Tizenegy évvel a regény megírása után erre is választ adott az írónő, frappáns, szellemes, Janikovszky Évás választ.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Számadás

    0

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Számítógép a történettudományban. Kalauz kezdőknek

    0

    Az angol szerzők által készített kézikönyv számba veszi azokat a legfontosabb területeket, ahol a történettudós használhatja a számítógépet: szövegszerkesztés, adatbáziskezelés, szövegelemzés. Röviden összefoglalja a kérdés elméleti és technikai hátterét, majd a történeti forrásokhoz alkalmazkodva ismerteti az adatbázisok kiépítését, a feldolgozást. Az egyszerű statisztikai módszerektől a mintavétel problémájáig felöleli a kvantifikáció lehetőségeit a leggyakoribb történeti alkalmazást például véve. A kötet külön foglalkozik az adatok összekapcsolásával, amely a történeti közösségek tanulmányozásának nélkülözhetetlen eszköze.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Szántód az irodalomban

    0

    A Szántódi füzetek sorozatban megjelenő újabb, hatodik füzet az irodalom tükrében mutatja be Szántód és környéke történetét a Tihanyi Alapítólevél keletkezésétől napjainkig. A könyv szerzője, aki maga is Szántód szülötte, szeretettel, lírai hangon ír, de a tudományos munkák pontosságával, időrendi sorrendben tárja az olvasó elé az ismert és kevésbé ismert irodalmi alkotásokat, azok keletkezésének történetét. A füzetet az irodalmi művekhez szorosan kapcsolódó képzőművészeti alkotások illusztrálják.

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Szántódpuszta és környéke szájhagyománya

    0

    A Szántódi Füzetek előző számaiban elsősorban a puszta és környéke történetével, irodalmi, művészeti hagyományaival foglalkoztunk. E kötetünkben az itt élt és dolgozott uradalmi cselédek és mesteremberek népi kultúrájának emlékeit gyűjtötte csokorba a szerző.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szántódpuszta és környéke természetföldrajza

    0

    Szántódpusztát és környékét előző füzeteink sokoldalúan tárgyalták és mutatták be. Nem lenne teljes e sorozatunk, ha e területet földrajztörténeti és földrajzi oldaláról nem tárnánk Önök elé. A Balaton térségéről számos geográfiai munka jelent meg, azonban kizárólag Szántód környékét, földrajzi ismertetés még nem mutatta be. A szántódi turzásháromszög és mögöttes részének földtörténeti kialakulása pedig – sajátos jellege miatt – kiemelt és összevont ismertetésre érdemes.

    600 Ft
    Kosárba teszem