-
-
-
-
A tarcali káplán sírhantja
0„Ott nyugszik a pásztor a nyája között” – ez a sírfelirat olvasható Szerednyei János áldozópap szerencsi jelképes sírján. A fejfa az Úrjézus töviskoronás fejét ábrázolja, alatta pedig János fényképe látható örök mosollyal az arcán. Ez a mosoly, ez a lelki derű életében mindig ott ült az arcán. Pedig kint, a donyecki szénbányák kínkeservei között lett volna épp elég alkalom és mód arra, hogy eltűnjék róla örökre. Ezzel a derült mosollyal temettük el egy szál gyertya világánál az esti homályban, szenvedésünk utolsó évében, amikor már azt reméltük, hogy keresztutunk utolsó szakaszához értünk és hazajövünk. Én erősen meg vagyok győződve arról, hogy János mártírhalála kellett ahhoz, hogy mi, akik még életben maradtunk, hazajöhessünk. Hogy Ő ott maradt, ha nagyon gondolkodom, nem is lehetett másképp. Hiszen azért jött ki önként, hogy hívei keresztjét átvegye. A nyáj soha, még a temetőben se maradjon pásztor nélkül.
-
A társadalmi differenciálódásról
0Georg Simmel (1858-1918) a német szociológia egyik „alapító atyja”, a modern társadalomelméleti gondolkodás klasszikusa. 1890-ben jelent meg első nagyobb munkája, A társadalmi differenciálódásról. A könyv alapgondolata, hogy a növekvő társadalmi differenciálódással és fejlődéssel párhuzamosan teljesedik ki az ember individualitása. Szerves része ennek a folyamatnak a csoportok kialakulása, az egyén közeledése más, az övén kívüli csoportokhoz. Az individualitás kialakulása a szociális csoport kötő erejének csökkenésével függ össze (falu vagy város). A társadalmasodás mértéke a szociális kölcsönhatások és összefonódások hálójának differenciálódásával áll egyenes arányban. Simmel munkája amellett hogy a szociológiatörténet egyik meghatározó műve, a modern csoportlélektan és szociálpszichológia forrásvidékére is elvezeti az olvasót. A fordító, Weiss János alapos tanulmányban mutatja be a fiatal Simmel e művének máig eleven problémafölvetéseit.
-
A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
0A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.
-
A társas lény
0Miért gondoljuk, hogy kevésbé vagyunk elfogultak, mint mások? Hogyan válhat egy becsületes ember korrupttá? Mitől függ a bizalom? Igaz, hogy a nők kevésbé agresszívek, mint a férfiak? Mi vonz minket másokhoz, és mitől szerethetnek bennünket? Miért keresünk bűnbakokat?
Az Elliot Aronson és fia által írt, bővített és javított kiadású szociálpszichológiai alapmű egy izgalmas összefoglaló a társadalom-lélektan legfontosabb jelenségeiről. Az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterébe kalauzolva feltárja ezeket a mélyen gyökerező társadalmi dinamikákat.
A könyv nemcsak a tudományos ismereteket ötvözi a tapasztalatokból fakadó bölcsességgel és személyes történetekkel, de magával ragadó stílusával és szellemiségével is. Generációk számára vált etallonná világszerte, mivel összekapcsolja a szociálpszichológia legfrissebb módszereit és felismeréseit a hétköznapi életből fakadó megfigyeléseivel és tanulságaival.
Ez az új fordítású kötet nemcsak új tudományos eredményekkel és kutatási eredményekkel szolgál, hanem továbbra is megtartja az eredeti mű egyedi stílusát és szellemét, amely által még vonzóbbá és izgalmasabbá teszi az olvasmányt a szociálpszichológia iránt érdeklődők számára. -
-
-
A tenger és a szél szüntelen
0Kodolányi Gyula Budapesten született, 1942-ben, s 1966-ban szerzett angol tanári diplomát az ELTE bölcsészkarán, amelynek angol tanszéke lett időközben a munkahelye is. Verseivel szinte valamennyi irodalmi folyóiratunk hasábjain évek óta jelen van, de kötete az Alföldben, a Hídban, a Mozgó Világban, a Tiszatájban, az Új Írásban vagy a Szép versek antológiában megjelent versekhez képest – szigorú válogatás egy üdvös és elemző racionalizmussal fegyelmezett, de alapjában romantikus ihlet ösztönzéseinek engedelmeskedő modern költői magatartás kifejezése érdekében. Az esztétika egyik manapság divatos hasonlata értelmében a köznyelv „sima, fehér ablaküveg”, amely akadálytalan-könnyed rálátást enged a dolgok köznapi jelentésére, a költészet nyelve viszont „színes, mintás üveg”, amely elsősorban és mindenekfelett önmagát tolja a tekintet elé. E kötet olvasója tapasztalni fogja, hogy Kodolányi Gyula versei nem az ilyenfajta metaforikus én-líra felé törekszenek. E versek írója, mint megannyi, 20. századi költő-társa, már nem hisz abban, hogy a hagyományos lírai önmegvalósítás révén előálló költői személyiség alfája és omegája lehet a versnek. Az ő számára éppenséggel egy másik személyiségnek a maszkja teremti meg az „üveg” a költői nyelv – színeit és mintázatát, akinek a képzelt-feltételezett nézőpontjából elmondja a saját, szemérmesen-fátyolozott látomását a világról.
-
-
-
-
A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben
0Lechner Károly könyvtári pecsétjével. Hozzá tartozik Lechner K. (1850-1922, orvos, neurológus) sk. rövid, német nyelvű levele Egon fia (1890-1967, gépészmérnök) számára Carl aláírással, 1910.
-
-
A teremtés nyolcadik napja
0„1902 kora nyarán John Barrington Ashley coaltowni lakost bíróság elé állították azzal a váddal, hogy megölte Breckenridge Lansinget, aki ugyancsak Coaltownban, ebben a dél-illinoisi bányavároskában lakott. Bírái bűnösnek találták, és halálra ítélték. Öt nappal ezután, kedden, július 22-én hajnali egy órakkor megszökött őreitől a vonatról, amely a kivégzés helyszínére szállította.
-
A teremtés titka
0Ez a könyv elsősorban a nagyközönségnek szól, még ha az átlagos olvasó misztikusnak is fogja érezni időnkénti utalásait „bosonokra”, „fermionokra”, „kvarkokra”, „gluonokra”, valamint a többi ezoterikus fizikai entitásra.
De ugyanakkor szól ez a könyv annak a szűk szakmai világnak is, ahová az igazán elfogulatlan és nyitott tudósok tartoznak. A „szuperfolyékony fizikai vákuum” nem (vagy talán még nem) része a fizika fő áramának, és a fizikusoknak meg kell találniuk azt az elmélete, amely ezt tudományos meseként írja majd le. De megvan a lehetősége arra, hogy részévé váljon az új fizikának, és mivel tény, hogy szokatlanul széles alapokon nyugvó és ráadásul potenciálisan termékeny mese, így részévé válhat az életet és a tudatot vizsgáló tudományoknak is. -
-
-
A tigris asszonya
0Téa Obreht regénye egy csodálatos világba röpít el minket. A cselekmény már az első sortól lebilincseli az olvasót, és nemcsak a végéig tartja fogva, hanem a könyv elolvasása után is úgy érezzük, hogy ez a világ részünkké vált, a legendák és szereplői örökre emlékezetünkben maradnak… A tigris alakját, aki „éjszakánk erdejében sárga láng”, már William Blake versében is misztikum övezte.
-
-
-
A tisztaság testvérei (Ikhwán as-Safá’)
0„A tisztaság testvérei” – 51 értekezésből álló – enciklopédiája az arab irodalom egyedülálló alkotása, amelynek egyéb premodern kultúrában sem találjuk párját. E sajátos és egyedülálló enciklopédiából a legmaradandóbb hatást az állatok és emberek „ökológiai meséje” gyakorolta. A híres történet ma időszerűbb, mint valaha, hiszen arról szól, hogy az Istentől elrendelt ökológiai egyensúlyt az ember miként veszi semmibe, az élőlények számára rendelt életteret hogyan hágja át azzal, hogy határtalan és zabolátlan fogyasztási igényeit kiterjeszti a földön kívül a levegőre és a tengerekre is, és az állatok természetes egymásra utaltságát és egymást kiegészítő életmódját kíméletlenül felborítja. A történet szerint az állatok a dzsinnek királya elé viszik az ügyet, bevádolják az embereket, és szabályos bírósági tárgyalás folyik le a szemünk előtt, amelyben az ember lépten-nyomon a rövidebbet húzza, és végső felmentése voltaképpen a Jób-történet végéhez hasonlítható, amelyben a nem-igazságos és nem-racionális isteni elrendelés lenne a végső érv.
-
A titánok bukása
0A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. -
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
A tizenharmadik törzs
0Fülszöveg: Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Természettudományos és pszichológiai tanulmányait Bécsben végezte. Húszéves korában különböző nyugati lapok tudósítója volt a Közel-Keleten, Párizsban, Berlinben, a Szovjetunióban és Spanyolországban; itt a polgárháború alatt a köztársasági oldalról tudósított. Francóék elfogták. Több hónapos fogság után nemzetközi tiltakozásra elengedték; 1939-40-ben francia fogolytáborban volt. Belépett a francia idegenlégióba, majd Angliába szökött és csatlakozott a brit hadsereghez.
Mint sok más értelmiségi a harmincas években Koestler is az egyetlen lehetőséget a fasizmussal szemben a Szovjetunióban látta, ezért 1931-ben belépett a Kommunista Pártba. Az 1938. évi „tisztogatások” Moszkvában kiábrándították. Korábbi könyvei akkori tapasztalatait dolgozzák fel. (Sötétség délben)
A második világháború után felvette a brit állampolgárságot, könyveit 1940 után angolul írta. Londonban élt, gyakran adott elő amerikai egyetemeken.
1968-ban megkapta a Sonning-díjat a koppenhágai egyetemen és számos más irodalmi és polgári kitüntetést.
1983-ban halt meg. -
A tizennégy karátos autó
0„Mit csinál az ember, ha huszonegy éves, a komolyság nyomokban sem fordul elő lelkivilágában, és ilyen hihetetlen pénzösszeg birtokába jut váratlanul? Ezt kérdezte önmagától Gorcsev. És önmaga nyomban felelt rá: Kiszáll Nizzában. Itt először a kikötőbe kódorog, és valami cimbora után néz, mert kutyának való a gazdagság, ha nincs valaki, akivel közösen lehet elverni a pénzt. Ki legyen azonban a kiválasztott? Körülnézett a kikötőben. A parton egy csomaghordó külsejű egyén vonta magára a figyelmét.” A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő humoros regénye, melyet 1940-ben adtak ki először. Rejtő Jenő (1905-1943) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb képviselője. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott regényparódiáival aratta. A pesti művészélet ismert alakjaként barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához és Latabár Kálmánhoz is.
-
A tízhónapos tragédia – 1944 március 19.-1945 január 20.
0Hogy következett el 1944 március 19?
Mi történt Berchtesgadenben?
A budapesti események a Sztójay kormány kinevezéséig. -
A többi néma csend
0Egy Porto Alegre-i felhőkarcoló tizenharmadik emeletéről az utcára zuhan egy lány. Öngyilkosság? Bűncselekmény? Az eset nyomasztó emléke – mint sima víztükrön a körkörös hullám – sokáig gyűrűzik sok szemtanú, egy divatos író, egy rongyos rikkancsfiú, egy élősdi szenátor-arisztokrata, egy ostoba nyugalmazott bíró, egy fásult öreg nyomdász, egy csőd szélén álló üzletember-világfi és egy boldogtalan asszony lelkében. És mire fény derül a tragédiára, széles körkép bontakozik ki előttünk, a brazil Dél színes, mozgalmas világa. Veríssimo a bravúros tollú, európai kultúrájú író könnyedségével cseveg erkölcsről és életformáról, eszmékről és felelősségről, és világhírű regénye egy nálunk ismeretlen hangot szólaltat meg: az igényes brazil bestsellert.
-
A tokaji Borvásárló Bizottság története (1733-1798)
0A tokaji Borvásárló Bizottság története
-
A tökéletes vendég, a tökéletes vendéglátó
0Bizonyosan volt már látogatóban olyan helyzetben, amely nem engedte meg a teljes fesztelenséget. Sőt, az is biztos, mai világunkban előbb-utóbb vendégül kell látnia olyanokat is, akikkel nem csupán a mulatság kedvéért jön össze. S ha ilyenkor a bizonytalanság gyötri, vajon elég tisztelettudó, elég tapintatos, elég szórakoztató tud-e lenni, lapozzon bele ebbe a kötetbe. Ez nem az a könyv, amiből megtanulhatunk helyesen viselkedni, inkább tanulságos és mulatságos olvasmány, amelyben rácsodálkozhatunk elmúlt korok ma is, sőt ma egyre fokozottabban jelen lévő kérdéseire, a társasági élet oly jól ismert helyzeteire. Sok múlhat egy bemutatkozó látogatáson karrierünk szempontjából, s házigazdaként is könnyen „leszerepelhetünk”, ha nem ismerjük az életünket talán a törvényeknél is maradandóbban korlátozó, meghatározó társadalmi szabályokat. Ám van-e, aki mindig a helyzethez illő magatartást tudja választani? Ha ön sem e kiváltságosok egyike, találhat a válogatásban megszívlelendő tanácsot arra is, hogyan palástolhatjuk legalább hiányosságainkat. A könyvet azonban leginkább azoknak ajánljuk, akik néhány kellemes órát szeretnének eltölteni egy szórakoztató könyv társaságában.