-
A régi Pest emlékeiből
0Előhang
„Közel hatvan esztendeje ismerem Pestet. 1863-ban jártam utcáin először. Azóta sűrűn fordultam meg benne s 1871-től fogva állandó lakója vagyok. Láttam hát emelkedését, változásait, épülését és szépülését. Örültem neki, boldog voltam növekedése szemléletén, búsultam gyarlóságain, szerettem volna a magam két keze munkájával tolni előbbre a világvárosok fejlődésének útján. Pedig ment az magától is.
És ma már nem ismerek reá. El kell ringatnom vén fejemet az álmok ködös országába, ha vissza akarom képzelni magamat abba a Pestbe, amelynek hangulata, színe, ócskasága felejthetetlen marad előttem. És az ő emberei, asszonyai, népe, lakossága, fénye és árnyéka… „ -
-
A renaissance
0Részlet: A kilencedik és tizedik század folyamán a régi Gallia területe gyilkos és pusztító barbár betörések színhelye lett. Egyik vad horda a másikat követte, mint a vihartól felkorbácsolt tenger tajtékzó hullámai. Délfranciaországot szaracén hadak lepik el és a magyarok átlépik a frank birodalom keleti határait. A hullámok hátán érkező normannok az ország közepéig nyomulnak, »kalózmódra úszván az óceánon«.
-
A róka ökológiája és vadászata
0Mondanivalómat két lényeges rész köré csoportosítva új szemléletet szeretnék kialakítani az olvasóban. Az első és talán a lényegesebb rész a róka rokonságával, testfelépítésével, szaporodásával foglalkozik, és különös figyelmet szentel a rókapopulációk ökológiájának, valamint az azt befolyásoló tényezőknek. A második rész, amely a vadászoknak bizonyosan sokkal ismerősebb, a róka vadászatát és annak különböző módozatait tárgyalja.
Bárki jogosan kérdezheti, hogy milyen új szemlélet kialakítását remélem én ettől a könyvtől. Nem többet és nem kevesebbet szeretnék elérni vele, mint azt, hogy a rókát mindenki úgy tekintse, mint az életközösség egy tagját, amely környezetének alakításában olyan szerepet „vállalt”, mint amilyet az számára lehetővé tett. Tehát a róka – ökológiai értelemben – se nem káros, se nem hasznos, hanem egy olyan vad, amely táplálkozása során a vadgazdálkodás számára többé vagy kevésbé fontos állatfajokat, az apróvadat is fogyasztja. Emiatt el kell fogadni a vadgazdák és a vadászok azon törekvését, hogy ezt a „konkurenciát” minél kisebbre csökkentsék.
Ezekkel a mondatokkal ajánlja olvasóinak szíves figyelmébe új könyvét a szerző, akinek Kovács Györggyel közösen írt előző munkája, A mezei nyúl című, emlékezetes sikert aratott. -
-
A római iskola
0Fülszöveg:
A szerző írja könyve bevezető fejezetében: „Valamennyien, akik megjártuk Rómát, belső, titkos szövetségben élünk. Sohasem hallottunk egymásról, s mégis, mint valami különös szekta tagjai, akikben a dolgok új jelentése világosodott meg, eltéphetetlenül összetartozunk.” Amikor a költő, Berczeli A. Károly e sorokat leírta 1943-ban, a Via Giulia 1. alatt működő Collegium Hungaricum néhai lakói, a hivatalos ösztöndíjban részesült művészek – röviden a „rómaiak” – már valóban szektát alkottak. Megváltozott a magyar és az európai művészet klímája, megváltozott a világ, megváltozott minden. -
A római konyha
0Lénárd Sándor, a Völgy a világ végén című nagyszerű regény szerzője kulturális kalandtúrára hívja olvasóit: a gasztronómián, pontosabban az olasz konyhán keresztül vezet be minket Itália történelmébe, kultúrhistóriájába. Ám a legfontosabbak ebben a könyvben mégis a receptek – tésztáktól a zöldségételekig, borjútól, báránytól a csigáig. Minden ételnek megvan a maga meséje; nevek és alakok, évszámok, évszakok és alkalmak, kalandok és szituációk kötődnek hozzájuk, vagy ha nem is kötődnek, köthetőek, hiszen a leleményes és rengeteg humorral megáldott író mindezeket üde jókedvvel s magától értetődő módon képes a receptekhez passzítani. Az illatok és ízek kalandtúrája ezek által is igazolja Lénárd egyik tételét, miszerint: „Van lelke a városoknak, van illata.”
-
-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-
-
A rózsa neve
0Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét aratta ezzel a regényével az olasz szemiotika-professzor. A súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regény: krimi. A rózsa neve persze nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a regény végén (a legeslegvégén!) nem kapna választ arra a kérdésre, hogy miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. „Ki a tettes?” Ez a kérdés – figyelmeztet a regényhez írott „széljegyzeteiben” Umberto Eco – nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a „tettesig” sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk…
-
A rutének (ruszinok)
0Bonkáló Sándor A rutének című 1940-ben megjelent monográfiája 1989-ig indexen volt, Kárpátalján fellelhető példányait elkobozták és elégették. A szlavista részletesen foglalkozik a ruszinok Kárpátaljára történt betelepítésével, s egyúttal cáfolja a szovjet történettudománynak azt az állítását, hogy a rutének őslakók, és Kárpátalja a Kijevi Nagyfejedelemséghez tartozott. Megismerkedhetünk e kis szláv népcsoport történetével, többnyelvű irodalmával, az ukránoktól eltérő szokásaival, kultúrájával, vallásával, hagyományaival, nyelvével.
-
A sakkzseni
0Lékó Péter saját játszmaelemzéseivel.
Péter szakmai kérdésben semmit sem dönt el Arshak nélkül. Előtte nincs titok sem. Ez a könyv is úgy készülhetett, hogy az anyagfelvétel minden elemében meg kellett állapodniuk. A beszélgetéseket Péter szabadidejének terhére, előre rögzített időkorlátok közé szervezhettük meg. A szavak között olvasva az is kiderült, hogy Péter beszámolt főedzőjének a legfontosabb momentumokról. Egyébként is mindennap beszélnek egymással, s ha valamely tornára készülnek, fél napokat töltenek együtt. Péter versenyek után általában egy hét szabadságot engedélyez magának. Ezeken a napokon is figyeli számítógépén a világ sakkeseményeit és elemez játékszituációkat, de ez inkább az újságolvasás és a könnyű passzió szintje ahhoz képest, amikor az edzés 10-12 óra kőkemény gondolkozással azonos. -
-
A Sámsonok – A repülő család – A havasi selyemfiú
0Tersánszky Józsi Jenő az 1920-as évek elején írott három kisregényét fogja össze a kötet. A Sámsonok emlékké zsugorított családtörténet, érdekes, markáns figurákkal, a semmivé porló erő kritikájával. A repülő család a cirkusz világában játszódik, az írót egy életen át izgató komédiáslét avatja derűssé. A havasi selyemfiú két bátor, energikus, öntörvényű embert mutat be, egy idősödő asszonyt és egy ifjú legényt, akiknek futó találkozása mindkettejük számára sorsdöntő. E három alkotás is patinás darabja az életműnek.
-
-
-
A sárkányölő
0Skandináv krimi. A Linda-gyilkosságban megismert Bäckström felügyelőt újabb rejtélyes emberölés foglalkoztatja, melyet a stockholmi repülőtér közelében követtek el. Mindemellett Bäckström életét az orvosa is igencsak megnehezíti, aki szigorúan figyelmeztette, hogy ha nem hagy fel egészségtelen életmódjával, annak nagyon hamar igen rossz vége lesz.
-
-
-
-
A semmi
0Andrea, a regény ifjú főszereplője nagy reményekkel érkezik Barcelonába, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait. Azonban hamar kénytelen megtapasztalni, hogy életigenlő természete, függetlenségvágya nem talál lelkes fogadtatásra a nagyanyjánál uralkodó feszült családi légkörben, ahol lakni kénytelen. Andrea maga meséli el az első egyetemi éve történetét, s hogy miként ingadozott folyton a viszolyogtató hangulatú otthona és a törékeny barátságokon nyugvó egyetemista társaság között. E két világot túlfűtött érzelmek finoman gombolyított szálai fűzik lassan össze, pergő, drámai párbeszédben.
Az egyszerű regényszerkezet, a friss nyelvezetű, közvetlen hangvételű próza, a finom érzékenység, a jól megrajzolt regényalakok teszik oly kivételes alkotássá ezt a művet, mely a polgárháború utáni nehéz történelmi időszakban új távlatokat nyitott a spanyol irodalom előtt. -
-
-
A Simeon Ház – A második leány
0Az ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet – Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) – 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli faluban élő Simeon család története – a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa – a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét – a hátteret.
-
A skót felvilágosodás
0A pezsgõ szellemi életérõl nevezetes 18. században is kiemelkedett annak a néhány írónak a teljesítménye, akik az Edinburgh, Glasgow, Aberdeen háromszögben nevelkedett, s akiknek közösségi alkotását nem is olyan régóta illetik a történészek a „skót felvilágosodás” kifejezéssel. Boswell, Ferguson, Hume, Robertson és Smith neve ismert a művelt magyar olvasóközönség elõtt. Valamennyien közös nemzeti vállalkozás résztvevõi voltak: annak a célkitűzésnek az élharcosai, amely az 1707-ben elvesztett politikai szuverenitásért cserébe gazdasági és kulturális felemelkedést ígért a skót polgároknak. A szöveggyűjtemény e korszak legfontosabb morál-, politika- és történetfilozófiai szövegeit állítja egymás mellé.
-
A skythák
0A századfordulós magyar történettudomány kiváló képviselője volt Nagy Géza, akinek szkítákról szóló vékony könyve ma is antikváriumok keresett darabja. Az 1909-ben megjelent akadémiai székfoglaló értekezés szorosan kiegészíti a szerző korábbi tanulmányát, mely A szkithák nemzetisége címmel jelent meg 1895-ben. Nagy Géza munkája ahhoz a korabeli vitához szól hozzá, mely a szkíták iráni, avagy turáni, más szóval belső-ázsiai eredete körül zajlott. A szerző utóbbi mellett érvel az ókori források alapos nyelvészeti, kultúrtörténeti kritikája, néprajzi, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlító elemzések segítségével, természetesen érintve a magyar őstörténettel való kapcsolódásokat (pl. a szkíták lehetséges finnugor-szláv keverék etnikai összetételét).
-
-
-
A sorsdöntő államalapítás
0Az államalapításhoz szorosan kötődik a Szent Korona, amit más megközelítésben az államalapítás tárgyiasult emlékének is tekinthetünk. Az államalapítás óta eltelt évszázadokban pedig kialakult a magyar közjogi gondolkodásban a Szent Koronának egy sajátos közjogi funkciója is, melyet Szent Korona Tanként ismer az államtudomány. A Szent Korona Tan szerint a Szent Koronában testesül meg a történelmi alkotmányosság, az alkotmányos államhatalom.
Ez a könyv nem vád! Célja: a történelmi Igazság tanítása.
Ismét a vérünkkel testé lett Jézus Urunkra hivatkozom, mert Ő mondta: Az igazság tesz szabaddá benneteket!
De ennek a visszája is érvényes. Ezt bizonyítja ezeréves múltunk…, így mondva és élve: a hamisság tesz szolgává benneteket! -