-
-
Metszéspont
02 400 FtMinden nemzetnek vannak olyan sorsfordító pillanatai, amelyek évszázadokra meghatározzák fejlődésüket és újraalakítják az önmagukról alkotott gondolkodásukat. Nekünk, magyaroknak Trianon ilyen esemény. Az első világháborút követően kényszerűen aláírt béke egyik legnagyobb nemzeti traumánk, amely megkötésekor és azt követően sokakat érintett közvetlenül, még többeket gazdaságilag, érzelmileg pedig az egész nemzetet. (Varga Benedek főigazgató) A Trianon-kérdés máig mindenkit – a közembereket is – érint, bármilyen véleményt formálunk is egyébként erről az évtizedről és annal szereplőiről. Hiába vannak olyanok, akik a Trianonra való emlékezést és még a Trianonról való gondolkodást is, ma már feleslegesnek ítélik, mégis muszáj elfogadni: ez mindannyiunk közös történelmének része. Trianon nemzeti történelmünk, nemzeti identitásunk meghatározó és akár kényszerűen sem kikerülhető eleme, még ha nagyon-nagyon eltérő értelmezéssel tekintünk is rá. (Császtvay Tünde szerkesztő)
-
Metternich vagy a diplomácia magas iskolája
02 000 FtRészlet: Gyönyörű feleséget kapott, a tizenöt éves Kagenegg Beatrixet, hatalmas hozományt és a császárnő mindenre kiterjedő pártfogását. Senkisem kételkedett afelől s ő maga a legkevésbé, hogy életútja síma lesz és egyenletesen emelkedő. A magas támogatásra rá is szorult, mert képességeivel nem nagyon kérkedhetett. De volt neve, ceremoniásan cikornyás, történeti távlatokat jelentő, volt vagyona, fellépése, mosolya és megsemmisítő szemöldökborzolása, tudott pöf- feszkedni és térdet hajlítani, volt érzéke nőkhöz, lovakhoz és kártyához, egyszóval minden meg volt benne, amit a világ egy grandseigneurtől elvár, sőt megkövetel. A továbbiakról a császárnő, illetőleg annak mindenható minisztere, Kaunitz gondoskodott.
-
-
-
-
-
Mezítlábas szabadság
0800 FtTalán úgy tűnhet fel, hogy kicsinyes alkuja a gondolkodásnak, megengedhetetlen és kóros beszűkülése a szemléletnek, a vidéki Magyarországról külön, elszigetelten, önmagában ejteni szót. Különösen azok előtt tűnhet fel így, akik már a magyarságról sem merészelnek úgy gondolkodni., hogy közben ne kiáltoznák folyvást és torkuk szakadtából Európa nevét. Akik lassan már a kisdolgukat is csak úgy tudják elvégezni, ha előbb megnyugtatták magukat: bírják e művelethez a szellem első kontinensének jóváhagyását. Én azonban úgy látom, ez a témaválasztás nem jelent alacsony alkut, és nem hozza magával a szemlélet szűkösségét. Még azt sem hiszem, hoy az a futó rátekintés a vidéki Magyarországra, amit kimért időm engedélyez, Európának háttal állva fog megesni. Azt tartom ugyanis, hogy Európát, nemzeti kultúránk örökös fölöttes énjént nem érdeklik a buzgó tanítványok, a fürge utánzók, a hűséges követők. Csak a megformált, erős, új minőségek érdeklik. Azt tartom, hogy ha nem merünk saját múltunkban és jelenünkbne, saját történelmünkben, politikánkban és kultúránkban, a saját jövőutópiánkban elmélyedni, ha nem vesszük a bátorságot arra, hogy a nemzet belső kötéseinek helyreállításán munkálkodjunk, hát maholnap lezuhanunk Európáról, mint egy darab rosszul odakent, mállott vakolat. Ezek az életfontosságú belső kötések pedig vagy át tudják járni az egész ország testét, vagy egyszerűen nincsenek és nem léteznek.
-
-
-
-
Meztelen ebéd
02 500 FtWilliam Lee, a szerző alteregója, zsaruk elől menekülve és a következő adag drogra éhesen pszichedelikus kalandra indul. Egy szürreális világ zaklató kulisszái közt tévelyeg, Mexikótól képzeletbeli tájakon át az ötvenes évek lázálomszerű New Yorkjáig. A beatmozgalom fenegyerekének szórakoztatóan abszurd, gyakran morbid bolyongástörténete a 20. századi amerikai irodalom egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású regénye; nyers és kíméletlen írás. A szerző saját élményein alapuló mű érzékletesen ábrázolja a drogmámor alternatív valóságait, a függők testi, lelki és erkölcsi leépülését, de egyben páratlan erejű beavatás is az emberi elme működésének rémisztő határtalanságába. A Meztelen ebéd új kiadásába számos, eddig publikálatlan írás is bekerült, többek között a regényhez írt szerzői előszavak, egy esszé a pszichoaktív szerekről, valamint a regényből korábban kihúzott részletek.
-
Mi a konzervativizmus?
02 500 FtRoger Scruton 1944-ben született. A bordeaux-i, cambridge-i és a londoni egyetemen tanított, jelenleg a Bostoni Egyetem filozófia fakultásának professzora. A legfontosabb munkái: The Aesthetics of Architecture (1979), The Meaning of Conservatism (1980), A Short History of Modern Philosophy (1981), Kant (1982), A Dictionary of Political Thought (1982), Sexual Desire (1986), Spinoza (1986), Art and Imagination (1994) és Modern Philosophy (1994). Több kötet politikai és filozófiai esszét is publikált: Thinkers of the New Left (1985), The Politics of Culture (1987), Untimely Tracts (1987) és The Philosopher on Dover Beach (1989), valamint néhány szépirodalmi művet is: Fortnight’s Anger (1981), Francesca (1990), A Dove Descending (1991) és Xanthippix Dialogues (1993). 1993-tól a The Salisbury Review alapítója, főszerkesztője és a Claridge Press szerkesztője. Roger Scrutont szenvedélyesen érdeklik a közép-európai problémák, a Windsor Klub egyik alapítója.
-
Mi a madzsar?
01 850 FtSok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ – s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i „magyarok” valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai – a kazakisztáni madjar törzs felfedezése” azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel.
A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. S ahogy bejárta Törökországtól Egyiptomon át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon. -
-
Mi és mások
01 000 FtMindenkinek van egy elválhatatlan örök társa, aki végigkíséri az életen a bölcsőtől a sírig: saját maga. Mégis mennyire ismeretlen marad ez a kísérő. Soha egy pillanatra sem szakadhatunk el önmagunktól és egy hosszú élet sem elég, hogy igazán megismerjük magunkat. Az ember nem ismeri jól sem a testét, sem a lelkét. Ha valamit nagyon alaposan ismerünk, arra azt szokás mondani: úgy ismerem, mint a tenyeremet. Nos, az ember ezt nem mondhatja, mert tulajdonképen a saját tenyerét sem ismeri. Pedig ez testének az a része, amelyet valóban legtöbbször lát. A lélektan tudománya a legutóbbi néhány évtizedben igen nagyot haladt. Ez a haladás közelebb vitte az élethez. Most már nemcsak egyes elszigetelt, mesterségesen előállított lelki jelenségeket tud vizsgálni, hanem az összetett, a való életben szereplő folyamatokat is. Ez a nagyhivítású könyv nem a lelki élet nagy kérdéseit tárgyalja, csak a mindennapi élet apró dolgait. Célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a jelentékteleneknek látszó kis jelenségekre, amelyek mellett a legtöbben elhaladnak, a nélkül, hogy tudomást vennének róluk. Hogy hozzászoktasson bennünket saját magunk és mások elfogulatlan megfigyeléséhez.
-
-
Mi tilt jobbakká válnotok?
01 000 FtLukácsy Sándor halott. Vörösmarty-könyve előszavát a korrektúra elkészültére ígérte, de becsapott minket, elment, s már nem fogja megírni sohasem. Én nem írhatom meg helyette. Senki sem írhatja meg helyette. Amit tehetek: megpróbálom megfogalmazni, miért oly fontos e könyv, amelybe szerzője – néhány címet leszámítva – egy sort sem írt. Ez ugyanis csak szöveggyűjtemény, Vörösmartyról, a reformkorról, a forradalomról, a forradalom utánról. De Lukácsy Sándor-os szöveggyűjtemény. Egyedülálló műfaj. Több, mint olvasásra szánt szöveg: már olvasat. (Inkább: párlat – javítana Babits.) Ő így is tudott írni. Meg egyéb ként is, nagyon. Azon kevesek (mint kéziratokkal sokat mutató ember, mondhatom: nagyon kevesek) közül, akik a magyar nyelven írni tudnak, többen a Lukácsy-iskolában sajátították el ezt a nem kis tudományt. Ő pedig leginkább 19. századi oktatóitól: Vörösmarty nyelvmester úrtól, például. Komponált szövegek. (Nem csupán szerkesztett! Mint a zeneszerzők!) Retorika fegyelmezte pátosz és irónia. Becsali játék. Vigyázz, olvasó! Látszólag Vörösmarty Mihály életrajzára felfűzött szövegek. Látszólag logikus egymásután. Logikus is: Lukácsy víziója szerint, s csak a szerint. A kötet döbbenetes utolsó sorát Vörösmarty nem a halálos ágyán, hanem huszonöt évesen írta. Lukácsy nem írt alá verscímet, dátumot. (Mi sem.) Otthagyott egy sort, lebegni, magában: kronológia helyett költészet.
-
Mi történt Erdélyben?
01 800 Ft„Katona Szabó István MI TÖRTÉNT ERDÉLYBEN? című kötete olyan korszakot idéz fel a magyar történelemből, mely ezer éves állami múltunk legválságosabb, nemzeti jövendőnket legsúlyosabban érintő időszaka volt. A XX. század kényszerítette ránk ezt a tragikus folyamatot és csak reménykedhetünk abban, hogy talán a most elkezdődött század kegyesebb lesz hozzánk. A kötet anyaga Erdély 1918 őszi román megszállásával kezdődik és a XX. század utolsó évéig átfogja az egész erdélyi magyar életet. Nem történeti megközelítésű írásmű. Változatos műfajokban: visszaemlékezés, személyes vallomás, publicisztika, naplójegyzet formájában ragad meg egy-egy jellegzetes momentumot az elmúlt nyolc évtized történéseiből, személyes megközelítéssel, de a tények alapos, szakszerű és elfogultságtól mentes feltárásával. Azzal az igénnyel, hogy ezt a valóságot minél szélesebb körben meg kell ismernie minden magyarnak, különösen a fiatalabb nemzedékeknek, akik legfeljebb apáik, nagyapáik elbeszéléseiből sejtenek valamit, anélkül, hogy az összefüggéseket ismernék. A kötet négy jól körülhatárolható korszakot idéz fel részletesen. Az első Erdély román megszállásával kezdődik és bemutatja a két világháború közötti Románia magyar kisebbségellenes politikáját és az ezzel szembeni ellenállást. Majd következik a második világháború utáni illúziókkal teli rövid korszak, mely a kommunista diktatúrába torkollik és még elnyomóbb, most már a kisebbségeket minden gazdasági és kulturális javaitól megfosztó gyakorlat következik be több mint négy évtizeden át. Ebben külön fejezet foglalkozik a Kolozsvári Magyar Tudományegyetem felszámolásával, elsorvasztásával és az ekörül ma is folyó jellegzetes balkáni színjátékkal. Végül felveti és ismerteti annak a sok milliárd dollárt érő vagyonnak a helyzetét, melytől a kommunista diktatúra fosztotta meg az erdélyi magyarságot és más kisebbséget, melyért a kárpótlás vagy visszatérítés mind ez ideig elmaradt vagy csak igen szerény mértékben, csupán a töredék visszajuttatásával történt némi kárpótlás.”
-
Mi újság Pesten?
0600 FtHét filmregényt tartalmaz ez a könyv; olyanokat, mint amilyen például a Hét tonna dollár, a Mi újság Pesten? vagy A ló is ember. Mindegyikük maradandó és népszerű munka; változatlan elevenséggel érvényesül bennük Csurka István fanyar-groteszk humora, okos iróniája, találó és frappáns helyzetteremtése. És nem vesztett elevenségéből az sem, amit az író mélységesen drámainak, bonyolultnak lát és érez a filmregényekben. Elsősorban a minduntalan felbukkanó szemléleti és magatartásbeli „furcsaságokat” vagy éppenséggel ellentéteket, melyek szorosan összefonódnak a társadalom nemegyszer nyugtalanító tünetekkel járó átrendeződésével, újszerű rétegződésével.
-
Mi vagy ők. Két világ összeütközése
01 000 FtAz Előszóból: Mr. Armstrongnak kis publicisztikai mesterműve önmagáért beszél s a fordító előszavára csak annyiban szorult, hogy az amerikai politikai irodalomban nem otthonos magyar közönségnek bemutassa a szerzőt. Mr. Hamilton Fish Armstrong, aki ép oly jól ismeri az európai politikai dzsungelt, mint saját hazáját, szerkesztője a Foreign Affairs-nak, Amerika, sőt bátran mondhatom, a kulturvilág legkiválóbb külpolitikai folyóiratának. Számos könyve közül az „Europe between wars?” (Európa két háború közt?) és a Harmadik Német Birodalomról szóló a legismertebbek.
-
Miatyánk
04 000 FtI. A Miatyánk időfölötti értékei.
(Szentírás: Máté 6, 7-15.)
Krisztusban Kedves Testvéreim!
Szelíd pirkadatban kél föl a nap a Szentföld csendes tájai fölött. . . Ha látni tudna, még meg is dörzsölné szemét a különös látványon: hogy az a komoly, magányos férfi még mindig imádságba mélyedten térdel a földön, pedig akkor kezdte imáját, mikor tegnap este az első csillagok fölragyogtak.
Egész éjjel csendben imádkozott az Úr. Egyedül, mindenkitől félrevonulva, lelkével teljesen belemerülve a mennyei Atya dicsőítésébe. Most aztán, hajnalhasadáskor, végre hozzámerészkedtek az apostolok. És az egyik Krisztus Urunk egészen átszellemült tekintetétől, túlvilági fényben égő szemétől föllelkesítve, hozzáfordult a nagy kéréssel: «Uram! taníts bennünket imádkozni)). (Luk. 11, 1.)
Az Ur szeme fölfénylik az örömtől. Most jött el életének egyik fontos pillanata. Most jött el az a pillanat, amelyben olyan ajándékot ad az emberiségnek, hogy annak rádiumsugárzása meg nem gyöngül a világ végéig. Most adja az ő vallásának olyan foglalatát, amely útmutatója lesz az elkövetkező keresztény századoknak és évezredeknek. Most tanítja meg az embereket arra az imára, amely élni fog ajkukon, míg egyetlen keresztény oltár áll a földön, hogy meg nem gyengülő erővel éltesse az Istent kereső lelkeket.. . Most hangzik el először a földön „az Úr imádsága”, most hangzik el először a «Miatyánk». -
Michelangelo és a vatikáni Pietá
02 400 FtMindig izgalmas kihívás a nagy mesterek és halhatatlan remekműveik vizsgálata a másolók, a követők szemszögéből, akik alkotásaikban erejüket a fölülmúlhatatlan példaképpel szerették volna összemérni. Ilyen például az a mester, aki a vatikáni Pietà nyomán a római Palazzo Barberini monokróm képét festette, és talán együtt tanult Michelangelóval a Giardino di San Marcóban. De ki lehetett az, akinek a Londonban lévő Krisztus sírba tétele tulajdonítható? A könyv szerzője szerint semmiképpen sem azonos Michelangelo Buonarrotival, ahogyan azt a művészettörténészek többsége ma gondolja.
A kötet magyarázatot keres arra is, hogy miért volt fontos a teológusoknak Mária szüzessége, és miért ábrázolta Michelangelo a nőket férfiasnak. Mi az értelme a halott Krisztus látszólag mozgó ujjainak? Hogyan tekintettek a korban Krisztus siratására? Mindeközben megelevenedik az olvasó előtt a quattrocentóvégi Firenze és Róma, valamint az időszak meghatározó alakja, Girolamo Savonarola, akinek prédikációi s azok morális üzenetei a fiatal Michelangelót is megérintették. -
-
Micimackó és a Tao
01 800 FtMicimackó – ki gondolná! — igazi taoista bölcs. Nem kínai ugyan, nem is nagy tekintélyű Filozófus, csupán egy nyugodt, kiegyensúlyozott, megfontolt és szeretetre méltó Csekélyértelmű Medvebocs, aki sokkal többet tud a taoról, mint… … a borongós hangulatú Füles …vagy az örökösen kételkedő és félős Malacka… … vagy a lóti-futi, folyton szervezkedő Nyuszi… …vagy a nagyképű, fontoskodó Bagoly. Micimackó, aki látszólag semmit sem tud, tisztában van a Lényeggel. Micimackó nem csinál semmi különöset, csupán Van. És ez a taoista bölcsesség egyik legfontosabb alapelve. A szerző Micimackó segítségével elmagyarázza a taoizmust, és a taoizmus segítségével elmagyarázza a Micimackó szereplőit. Megtudhatjuk, mi a Micimackó Módszer, ki az a Dógomvan, mi az, hogy Sehová és Semmi, és milyen a Hejesírás…
-
Micimackó-menedzsment
0450 Ft„Menedzs-ellés – mondta Micimackó töprengve. – Nagyon hosszú szó. Bagoly mond ilyeneket. Kapcsolódik kellemes dologhoz? Például…hmm… mézhez?” (Micimackó)
„Vitathatatlanul és kétségbeejthetetlenül ez a kötet a menedzseléssel kapcsolatos fortélyosságok tudománytalan összefoglalása.” (Bagoly)
„A tigrisek nem szeretik sem a kukoricát, sem a mézet, de határozottan szeretik ezt a könyvet.” (Tigris)
„Tudom, hogy én nem számítok. Így az olvasók biztosan átugorják a rólam szóló részeket. Semmiség. Attól én még benne vagyok….” (Füles)
„Remélem, jó sokan elolvassák ezt a könyvet, és akkor lehet, hogy Nagyon Fontos Medve lesz belőlem.” (Medveczky Medve, azaz Micimackó) -
Miért beteg az ember?
01 800 FtA szerzők tudományos igényességgel, de teljesen közérthetően, egy vadonatúj megközelítésben válaszolnak a kérdésre. Érintik az elsavasodás, a szabad gyökök, a pozitív ionok túlsúlya okozta problémákat, a naptevékenység következményeit, a Föld mágnesességének hiányából fakadó károsodásokat, egyetlen láncra fűzve fel mindezt, és a megoldás irányát is megmutatva. Közben külföldi és magyar emberi történetek, sztorik illusztrálják és támasztják alá a leírtakat. A könyvet élvezetes stílusa könnyen fogyaszthatóvá teszi, míg tudományos helytállóságáért a szerzők tanácsadója – Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD tanszékvezető egyetemi tanár – és szaklektorai kezeskednek.
-
Miért nem bírjuk a bankárokat?
0650 FtA mintául szolgáló Kis nemzethatározótól mi sem áll távolabb, mint az idegengyűlölet. Új sorozatunk sem akarja megutáltatni egyetlen szakma egyetlen képviselőjét sem. Ellenkezőleg. Az olvasó – reméljük – ez esetben is bírni fogja az adott mesterséget, tudomásul veszi jellegzetességeit, működési mechanizmusait, esetleges fonákságait. És talán elgondolkodik azon, hogy mások ugyanilyen szemüvegen keresztül vizslatják az ő szakmáját is. Kenneth Galbraith, a neves amerikai közgazdász szavai sok mindent megmagyaráznak a bankárokról: „Egy bankárnak nem kell népszerűnek lennie, sőt, egy jó bankárt egy egészséges tőkés társadalomban utálnak. Az emberek nem akarják a pénzüket egy mindenki puszipajtására bízni, inkább egy embergyűlölőre, aki tud nemet is mondani. Egy bankárnak azonban sosem szabad felületesnek, eredménytelennek, vagy csak egy picit is ostobának tűnnie.” Az még hagyján, hogy pénzesek és mogorvák. De meggondoltak, sikeresek és okosak is. Ez már tényleg elviselhetetlen. Máig a szociálpszichológia egyik – mindmáig tisztázatlan – rejtélye, hogy nincsenek bankárviccek. Az egyszerű nép körében hasonló népszerűségnek örvendő más foglalkozási csoportok tagjairól általában viccek ezrei szólnak. Gondoljunk csak a rendőrökre, az ügyvédekre, vagy az orvosokra, hogy a politikusokat és a szőke nőket ne is emlegessük. Van, aki szerint a bankárviccek hiányának az az oka, hogy a száraz pénzügyéréknek egyszerűen nincs humoruk. Ez a magyarázat azonban nem látszik kielégítőnek. Hiszen általában a rendőrök, az orvosok vagy a politikusok és a szőke nők sem éppen a humorukról híresek, és nem is azért szeretjük őket.
-
Miért nem bírjuk az amcsikat?
0800 Ft„…az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak…” (I. István magyar király intelmei fiához, Imre herceghez) A mellbevágó sorozatcím ne tévesszen meg senkit. Idegengyűlöletről szó sincs. A szerzők csokorba gyűjtötték az egyes nációkról mások tudatában kialakult sommás megállapításokat és közhelyeket. Az olvasó – reméljük – bírni fogja az adott ország népét, vicceit, szokásait, s talán elgondolkodik azon is, hogyan vélekednek róla más népek olvasói… „Amikor az amerikaiak nyaralni mennek, a szokásosnál is amerikaibbnak látszanak, ha ez egyáltalán lehetséges: eszement mintájú rövidnadrágot, fehér futócipőt és valamilyen idióta felirattal ellátott trikót öltenek magukra. Tárcájukat »pocaktasaknak« becézett övtáskában hordják, amely még inkább kiemeli förtelmes derékbőségüket, s szabadidejük java részét fagylaltosok és cukorkaárusok standjánál töltik.”
-
-
Mikael I-II.
01 000 FtA fiatal Mikael Európa történelmének egyik leghányatottabb időszakában, a XVI. század húszas éveiben kél hosszú vándorútra Turku városából, hogy bejárja az akkori keresztény világ nagy részét. Történelmi események szemtanúja, megfordul Keresztély dán király és V. Károly császár udvarában, a nagy Paracelsus tanítványa, megismerti Luthert, Dürert, a kor számos hírességét.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
