-
Magyar Turista Élet
05 000 FtA magyar túrista társadalom független időszaki közlénye. Bekötve: III. évf., 1-24. sz.
-
-
-
-
-
Magyar várak
02 000 FtVár állott, most kőhalom – a Himnusz e sora jelzi pontosan a magyar várak helyzetét. A történelmi Magyarország legjelentősebb emlékei, Pozsonytól Munkácsig és Vajdahunyadig a mai határokon kívül esnek. A megmaradtak nagy része rom, és pusztulásuk nem a törökök rovására írható; a magyar „rebellió”-tól – mellesleg nem ok nélkül – tartó Habsburg-csapatok rombolták le, robbantották fel őket. Alig van néhány olyan ép műemlék, mint például a siklósi várkastély vagy a gyulai téglaerődítmény. A fotóművészet – Gink Károly szeme és objektívje – azonban mégis képes arra, hogy érzékelhetővé tegye a láthatatlant. Vargha Balázs művelődéstörténeti esszéje és az egykori metszetek pedig megmutatják, milyenek voltak a mai kőhalmok akkor, amikor várként őrködtek a körülöttük fekvő falvak népének biztonsága felett.
-
Magyar várak
02 400 FtA magyar kastélyokat bemutató kötetnek méltó párja az a könyv, amely a hajdani magyar várakat mutatja be. A környező országok emlékeihez képest kevés várunk maradt, amint a Himnusz is mondja „Vár állott most kőhalom” A várak zöme nem is a török háborúk áldozata lett, hanem azé a bécsi kormányintézkedésé, amely elrendelte a felrobbantásukat, hogy ne válhassanak a nemzeti ellenállás fészkévé. A romantikus történetektől övezett várromok mindig vonzották a költők-írók és az olvasók fantáziáját, mint ahogy a műemlékeket bemutató könyveknek is megvan a maguk vásárlóköre. A könyv tagolása a kastélyokról szóló kötetéhez hasonló: a bevezetés a régi Nagy-Magyarország várait tekinti át, a színes képekkel illusztrált rész a mai idők turistájának nyújt útmutatást.
-
Magyar várak
02 000 FtEz a könyv változatlan utánnyomása (új borítóval) Varjú Elemér Magyar várak című könyvének, amely a Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadásában jelent meg Budapesten.
-
-
Magyar vér Boszniában
02 000 FtAz 1878. évi bosznia-hercegovinai hadjárat félszázados évfordulójára írott mű.
-
Magyar versek könyve
02 400 FtA Magyar Szemle Klasszikusai címen a Magyar Szemle Társaság jelen kötetével új sorozatot indít, amely a magyar szellem részint feledésbe merült, részint nehezebben hozzáférhető irodalmi emlékeit bocsátja a magyar olvasóközönség elé. A Magyar Versek Könyve címet viselő antológia vezeti be az új sorozatot, Horváth Jánosnak, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem nagynevű irodalomtörténet tanárának szerkesztésében. A magyar költészet színe-javát veszi itt az olvasó, a legrégibb magyar verstől Ady Endréig, nemcsak a lírai költészet legszebb darabjait, hanem a magyar elbeszélő poézis jellegzetes részleteit is. Akik a Magyar Szemle Könyvei sorozatában Horváth János két irodalomtörténeti kötetét ismerik, tudni fogják, hogy „A magyar irodalmi műveltség kezdetei” és „A magyar humanizmus” című kötetek szerzője mily nagy szakavatottsággal és műgonddal készíthette el ezt a verses antológiát. A szerkesztő a kiválogatás szempontjait külön Bevezetés-ben ismerteti s egyben tájékoztatást nyujt a magyar költészet fejlődéséről, kimagasló alakjairól, a közönséghez való viszonyáról. A kötet végén, szótárszerű rendben, jegyzetek igazítják el az olvasót a költők kilétéről s egyúttal a versek egyes régi kifejezéseit, tájszavait is megmagyarázzák.
-
-
Magyar-francia kapcsolatok
02 000 FtSzellemi és diplomáciai kapcsolataink gazdag anyagát nyújtja ez a könyv, Szent István térítői, templomépítői, szerzeteseitől, a Petőfi légióig, melynek tagjai Párizs felszabadításából vették ki részüket. A magyar szellem csaknem valamennyi újító megmozdulása kapcsolatban van megtermékenyítő francia áramlatokkal, de a francia történelem során is feltűnnek magyar származású szereplők, akik méltón képviselik szülőföldjüket. A magyar-francia kapcsolatoknak ez az áttekintése a legmeggyőzőbb bizonyíték egy ma is élő, hatékony szellemi hagyomány mellett, melyhez a magyarság, legsanyarúbb éveiben, a Nyugattól elzárva is, hűen és makacsul ragaszkodott.
-
Magyar-francia, francia-magyar útiszótár
0650 FtEz a szótár azoknak kíván segítséget nyújtani, akik francia nyelvterületen csekély francia nyelvtudással meg akarják értetni magukat, és tolmács nélkül is el akarnak igazodni a számukra idegen világban. Címének és rendeltetésének megfelelően a szótár tartalmazza a mindennapi élet legszükségesebb általános, valamint az utazás és turista forgalom speciális szókincsét olyan válogatásban és feldolgozásban, hogy segítségével egyszerű mondatok, kérdések is könnyen összeállíthatók. Ezeknek a mondatoknak és kérdéseknek egy része készen is megtalálható a szótárban azok számára, akik szinte semmit sem tudnak franciául. Akik viszont már rendelkeznek némi nyelvismerettel, a kész kérdések és mondatok segítségével meg fogják tudni sokszorozni tudásukat.
-
-
-
-
-
Magyar-zsidó szemle
05 000 FtA Magyar-Zsidó Szemle, a magyarországi „haladó” („neológ” vagy „kongresszusi”) zsidóság legfontosabb tudományos és közéleti folyóirata, 1884-től 1948-ig jelent meg, változó gyakorisággal. A zsidósággal foglalkozó tudomány minden ágát felölelő, zömében a korabeli nemzetközi tudományosság magas szintjén mozgó folyóirat ma különösen a magyar zsidó történelem, vallás- és felekezettörténet számára szolgáltat felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot.A hazai zsidóság – a külföldi példák nyomán – már a kiegyezés óta szükségét érezte egy magyar nyelvű zsidó tudományos folyóirat megindításának azzal a céllal, hogy az erősen magyarosodó zsidóságnak magyar nyelven adjon komoly tudományt, elsősorban a zsidó teológia, azután a zsidó nyelvészet, néprajz, szociológia és történelem területéről.Az 1884-ben megindult Magyar Zsidó Szemle nem az első magyar nyelvű zsidó periodika, azonban tudományos súlyát és élettartamát tekintve hosszú pályafutása alatt nem akadt vetélytársa.A Magyar Zsidó Szemle szerkesztői és munkatársai a hazai zsidó tudomány legjelesebb képviselői közül kerültek ki. 1884-től 1891-ig Bacher Vilmos és Bánóczi József voltak a szerkesztők, 1891-től 1930-ig Blau Lajos,a kitűnő hebraista volt a folyóirat szellemi irányítója. 1891-től 1896-ig Dr. Mezey Ferenccel együtt, 1896-tól 1923-ig egyedül, 1923-tól Hevesi Simon, 1927-től Hevesi Simon és Friedman Dénes, 1930-ban pedig Hevesi Simon, Friedman Dénes és Weisz Miksa támogatásával.1931-ben Hevesi Simon és Weisz Miksa támogatásával Hevesi Ferenc és Löwinger Sámuel látták el a lap szerkesztését. 1932-ben Weisz Miksa kimaradt a szerkesztők közül, 1933-ban pedig Friedman Dénes ismét helyet foglalt a szerkesztőségben. 1934-től 1941-ig Dr. Hevesi Simon támogatásával Guttmann Henrik, Hevesi Ferenc, Löwinger Sámuel és Friedman Dénes irányították a folyóiratot. Az 1942-1945. összevont évfolyamokat Guttmann Henrik és Hevesi Ferenc támogatásával Löwinger Sámuel szerkesztette. Az 1946-1948. évi három utolsó évfolyam szellemi irányítója Hahn István és Scheiber Sándor támogatásásával Lőwinger Sámuel volt.A Magyar Zsidó Szemle történetén lemérhető a magyar zsidóság mindenkori helyzete. 1884-től 1895-ig a folyóirat évi 10, illetve (1891-1895) 12 számban jelent meg. 1896-tól 1926-ig pedig évi 4 számban, anélkül azonban, hogy az oldalszám – kivéve az 1919-től 1926-ig terjedő éveket – csökkent volna. 1927-ben 6 szám, 1923-ban 10 szám, 1929-től 1937-ig évi 12 szám jelent meg, persze sokszor összevont füzetekben. 1938-ban 4 szám 1 füzetben, 1940-ben pedig, és ettől fogva egészen a megszűnésig egy-egy füzetből állott egy évfolyam.A Magyar Zsidó Szemle tudományos eredményeit az egész világ hebraista irodalma nyilvántartja.A lapelőd szellemi hagyományait a változatlan címmel, az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem gondozásában 2004. óta megjelenő „új folyam” viszi tovább.
-
Magyarázatok a hitvalláshoz
04 500 FtA könyv Szent Ágoston három rövidebb írását tartalmazza. Mindhárom munka kereszténységre váró, illetve frissen megkeresztelkedett, a hitben és a keresztény életmódban még járatlan hívek számára készült. Az egyházatya a hagyományt követve a kereszténységi liturgián ünnepélyes formában elmondott Hitvallás szövegét magyarázza, mégpedig a hallgatóság vegyes összetételére való tekintettel közérthető formában. A három írás: A Hit és Hitvallás, a Keresztény küzdelem és a Beszéd a Hitvallásról hitjelölteknek.
-
-
-
Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11-12. századi falusi temetője
04 500 Ft„1960-1971 és 1985-1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú-Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, hogy ugyanazon a földháton, egymás közvetlen szomszédságában egy 17 síros 10. századi, majd tőle függetlenül egy 523 síros 11-12. századi sírmezőt nyitottak. A kisebbik egy rövid idejű település (szállás) tartozéka volt, ide 11 – köztük 4 lovas – íjászt és kevés családtagját temették, a falu egy évszázadnál hosszabb használatú temetőjében pedig 127 férfi és 176 nő nyugodott a gyermekeik kíséretében. A falusiak 145 sírba összesen 200, I. István és II. István uralkodása idején (1000–1131) veretett ezüstdenárt adtak, s ez a páratlan, ráadásul rendkívül szerencsésen elhelyezkedő temetkezésekben előkerült pénzmennyiség a sírleletek, elsősorban ezüst és bronzdíszek – drótékszerek, gyöngyök, csüngők, nyak- és karperecek, gyűrűk – egyedülálló részletességű helyi és időrendi (horizontálstratigráfiai), valamint leletkombinációs értékelését tette lehetővé. Egy-egy különleges leletanyagú férfi és női sír is előkerült. A teljesen feltárt temetők közvetve a Kis-Sárrét keleti partjának 10-12. századi népességére derítettek fényt.
A műelemző, antropológus, genetikus, archeozoológus és térinformatikus munkatársak kiszélesítették az értékelés határait, a jobb megértést pedig 145 tábla, 179 kép, 85 táblázat és 17 ábra könnyíti meg.” -
-
-
Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában
02 000 Ft1945 s még inkább 1948 után a határon túli nemzetrészek kérdését csaknem teljesen kiszorították a magyarországi tudományos életből és közgondolkodásból. Csupán 1968-tól beszélhetünk a hazai magyarság- és kisebbség- vagy – az akkori terminológiával – a nemzetiségkutatás újraindításáról, s a következő évtizedekben jöttek létre a kutatás és tudományos feldolgozás alapintézményei. Arday Lajos 1935-ben született az – akkor – multietnikus és sokvallású Nyíregyházán, francia és cseh ősökkel rendelkező családban. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma után a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelmet tanult, abból doktorált, és szerzett kandidátusi fokozatot. A családi hagyományok mellett a kiváló Kelet-Európa-kutató, Niederhauser Emil előadásai nyomán fordult figyelme térségünk, Kelet-Közép-Európa nemzeti-kisebbségi kérdései felé. A MTA Kelet-Európai és Nemzetiségi Kutatócsoport, a Magyar Külügyi Intézet, a Magyarságkutató, majd a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet tudományos főmunkatársaként kutatási és oktatási területe a Baltikumtól Görögországig terjedő térség nemzeti kisebbségei, a szomszédos országok magyarsága helyzetének vizsgálata. Az e kötetben közzétett írások az 1980 és 1990 közötti tanulmányutak, magyar-szlovén és magyar-horvát közös kutatások, terepmunkák eredményeit is közreadják. A máig élő közhiedelem szerint a Kárpát-medencei magyar kisebbségek közül a titói Jugoszláviában élők voltak a legkedvezőbb helyzetben. A magyar tömegtájékoztatás is hozzájárult e megtévesztő kép kialakításához a kivételesnek számító szlovéniai és horvátországi állapotokat bemutató riportokkal, míg a jugoszláviai magyarság több mint 90 %-ának otthont adó Vajdaságban érvényesülő dogmatikus kommunista, szerb nacionalista elnyomó politikáról nem es(het)ett szó. A bajok azonban még régebbi gyökerűek: a délvidéki magyarság demográfiai mutatói 120 éve romlanak; ehhez járult a kivándorlás, a külföldi munkavállalás, a vegyes házasságokban (is) megnyilvánuló asszimilációs hajlandóság, a „budapestivel”-vel szembefordítható vajdasági/jugoszláv zsákutcás nemzeti(ségi) tudat kialakítása, a térségben legkeményebb vallás- és egyházellenes párt- és állami politika, az 1944-1945-ös, több tízezer áldozatot követelő megtorlás-népirtás máig élő emléke. S talán a legnagyobb csapás: a délszláv-balkáni testvérháborúk borzalmai elől elmenekülő 40-50 ezer jól képzett fiatal elvesztése. Így apadt nem egészen 100 év alatt a délvidéki magyarság a felére, 570 ezerről a mai 280-300 ezerre. A gazdasági és szellemi eredmények mellett az idevezető okokat, folyamatokat és következményeket ismerhetik meg a kötet olvasói.
-
-
Magyarok a Kijevi Évkönyvben
05 000 FtA 12. század második felében több részletben íródott Kijevi Évkönyv azon kapcsolatokról tudósít, amelyeket királyaink – főleg II. Géza és III. Béla – tartottak fenn a Kijevi Russzal, valamint a szomszédos halicsi fejedelmekkel.
-
-
Magyarok az Észak-Amerikai Polgárháborúban 1861-1865
01 200 FtA Kossuth-emigráció amerikai szereplését kevéssé ismerjük, bár kutatók tisztes sora, életet betöltő szorgalommal fáradozott annak feltárásán. A száz év előtti hírközlés viszonylagos kezdetlegessége és bizonytalansága kevés lehetőséget nyújt annak felmérése: hány magyar harcos vett részt a roppant küzdelemben, amelynek több mint félmillió halottja volt, s személy szerint kik voltak ezek. Tábornokok, ezredesek és egyéb főtisztek egész sora került ki magyarok közül, s sokat vesztették életüket a szerencsétlen néger rabszolgák felszabadításáért, az Amerikai Egyesült Államok és az emberiség haladásáért vívott küzdelemben. Rólunk szól, az ő viszontagságos életüket idézi fel – a fellelhető dokumentumok alapján – ez a könyv.
A szerző, Ács Tivadar, évtizedek óta szorgalmas és eredményes kutatója a messzire szakadt magyarság életének és történelmének. Munkája érdekes olvasmány, mely jogos büszkeséget ébreszt a Földgolyó bármely pontján élő hazánkfiában. -
Magyarok és franciák
0800 FtKöpeczi Béla franciául vagy magyarul korábban már megjelent tanulmányaiból készített válogatást úgy, hogy a tanulmányokat egyrészt kiegészítette újabb kutatásainak eredményeivel, másrészt egységes gondolatmenetbe ágyazta őket. E gondolatmenet lényege, hogy politikai-eszmei folyamatokhoz kapcsolódva vizsgálja a 17-18. századi magyar történelmet, európai megvilágításban keresve a „magyar kérdés” egyetemes politikai-eszmei hátterét.Bármily meglepő a szerző kijelentése, többszörösen bizonyítja: „XIV. Lajos Franciaországa jobban ismerte Magyarországot, mint az 1848-as, de hozzátehetjük, mint akár a 20. század második felének Franciaországa, annak ellenére, hogy a technikai fejlődés jóvoltából az országok közelebb kerültek egymáshoz.” Ennek magyarázatát Köpeczi abba látja, hogy mind a török veszély elhárításában, mind Habsburg-birodalommal való szembenállásban Magyarország döntő szerepet játszott Európában, és ezért I. Ferenc király óta a franciák megkülönböztetett figyelemmel kísérték az ország sorsát. A magyar-francia kapcsolatok vizsgálata a kötetben kétoldalú: kitekint arra, hogyan látta Franciaország Magyarországot, de arra is, hogyan fogadták e a magyarok a francia eszméket. A magyar nemesi reformerek Montesquieu politikai felfogását tették magukévá, abban a reményben, hogy egyeztetni lehet haladás és nemzeti hagyomány között. A magyar jakobinusok ismerték az egész francia felvilágosodást, de igazi szellemi vezérük Rousseau. Voltaire mint szépíró és mint a tolerancia gondolatának képviselője hat. A választás útjait a korabeli magyarság számára végül is a nagy francia forradalom világítja meg.
-
Magyarok Európában
01 500 FtHa a középiskolákban vagy az egyetemeken létezne nemzetpolitika-oktatás, akkor ezt a könyvet kötelező olvasmányként kellene előírni a diákoknak. A szerző szövegeit olvasva, nem érezhető belőlük az a bizonytalanság, mint sok magyarországi politikus szavaiból, amikor a nemzetről, a hazáról, az országról beszélnek, és nem tudják, hogy közösségileg és földrajzilag hogyan határozzák meg ezeket a fogalmakat.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
