-
A magyar vendéglátóipar története a honfoglalás századától napjainkig [reprint kiadás]
0A magyar vendéglátóipar története a honfoglalás századától napjainkig.
Számos fekete-fehér illusztrációval, korabeli reklámokkal. -
A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919
0A Magyar Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt élethalálharcot vívott létéért. Liptai Ervin hadtörténész munkája a magyar Vörös Hadseregnek az imperialista intervenció ellen 1919-ben folytatott hősi küzdelmeit tárgyalja.
-
A magyar zsidóság története. Különös tekinettel gazdasági és művelődési fejlődésére a XIX. században
0Az Előszóból: A magyar zsidóság monografikus történetét mind-máig nem készítették el, s az egyes résztanulmányok annotált bibliográfiáját sem állították össze, holott néhány – többé-kevésbé sikeres – összefoglaló történeti munkán túl, nagy számban keletkeztek (a legkülönbözőbb helyeken napvilágot látott) ilyen tanulmányok és hitközségi monográfiák. Az 1877-ben felállított (annak idején Ferenc József nevét viselő) Országos Rabbiképző Intézet végzett növendékeit is megkérték, hogy működési területükön kutassák a zsidóság történetét, gyűjtsék össze és dolgozzák fel a helyi forrásokat. E tevékenységük azért is értékes, mert az egyes hitközségek (sőt, az országos zsidó szervezetek) levéltára időközben megsemmisült, vagy éppenséggel ebek harmincadjára került. A ma olvasójának, érdeklődő szakemberének azonban szüksége van olyan kézikönyvre, amely a hazai zsidó történelem áttekintését nyújtja, igy mindenképp dicséretes a Könyvértékesítő Vállalat elképzelése, hogy az újonnan feltárt forrásokon alapuló történeti kézikönyv és az ahhoz kapcsolódó bibliográfia elkészültéig Venetianer Lajos klasszi-kus művét utánnyomásban közreadja.
-
-
A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez
0Melléklet a Protestáns Szemle 1933. augusztus-szeptemberi számához
-
A magyarok istene
0„A vallásos nevelésről nemcsak azért éreztem szükségesnek szólani, mert adós voltam A magyar világnézetről értekező kötetem folytatásával és kiegészítésével. A transcendensre nevelés, a nevelés lehetősége felső határvonalának meghúzása csupán logikai szükségszerűséggel következett volna. Pszichológiai szükségszerűségből is fakadón kellett foglalkoznom a vallás és a vallásos nevelés problémájával. Szerintem ugyanis – mint ahogy az Ocsudó magyarság-ban kifejtettem – nevelés csak exisztenciális komolysággal és ennek megfelelőképpen csak a legmagasabb lelki hőfokon és még mindig ebből kifolyólag csak a lehetőség felső határvonalán túl, tehát a transcendensben lehetséges. Arról kellett meggyőznöm azokat, akik a nevelés ügye iránt érdeklődnek, hogy nevelés másforma, mint vallásos nevelés – társaslélektani képtelenség. Régi pörben foglalok állást ezzel a kijelentésemmel, abban a jólismert vitában, mely azt szeretné, sőt azt szerette volna már jóideje eldönteni: társadalmi, állami vagy egyházi feladat-é az iskolaállítás és a közoktatás? Ímé, nyilvánvalóképpen egyházi jog és kötelesség, hiszen aki a vallásos nevelés híve, természetszerűleg csatlakozik a felekezeti iskolák és nevelés híveinek zászlaja alá.”
-
-
A magyarországi cserkészet története
0Hazánkban az utóbbi időben újraéledt a cserkészmozgalom. A nagy érdeklődés kielégítésére hazai irodalom, sajnos, csak nagyon szűken áll rendelkezésre. Így merült fel a gondolat, hogy a külföldi Magyar Cserkészszövetségtől kérjünk segítséget. Bodnár Gábor, a Szövetség ügyvezető elnöke kézséggel bocsátotta rendelkezésünkre a jelen könyvet és a nemsokára megjelenő „Cserkészkönyv” I–III. köteteit. A „Magyarországi cserkészet története” a megalakulástól 1947-ig foglalja össze a mozgalom hazai fejlődését, hangsúlyozottan a nyugaton élő magyar ifjúság számára. Természetesen ebből adódóan a szerző szemlélete és értékítélete eltérhet az itthoni megszokottól. A kiadás célja az, hogy hozzájáruljon a cserkészmozgalom többoldalú történeti megismeréséhez. Legyen ez a könyv olyan viták forrása, amelyből kialakulhat a mai, magyarországi cserkészet közösen elfogadott koncepciója!
-
A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I-V.
0I. kötet: A-J (1990)
II. kötet: K-O (1993)
III. kötet: P-S (1998)
IV. kötet: Sz-Zs (1998), V. kötet: Kiegészítések, pótlások, névmutató A-Zs -
-
-
-
-
-
A magyarországi protestantizmus 1656-től 1600-ig
0Zoványi Jenő (1865-1958) 1949-ben fejezte be nagy összefoglalását a XVI. századi magyar protestantizmus történetéről. Munkájának első fele – az 1922-ben megjelent „A reformáczió Magyarországon 1565-ig” – a század második harmadáig vizsgálja ezt a történetet, melyet a második, nagyobb része – jelen kötetünk – a század végéig követ.
-
-
-
A magyarság bölcsőjénél
0Előszó
Ez a mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzője elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradtságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály úr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai szempontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revizióját, természetesen anélkül, hogy az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetet. Vámbéry Rusztem. -
A magyarság és középkelet
0Előszó: A Kárpátok koszorúzta medencének füves pusztaságai már igen ősi időkben felkeltették a kelet felől nyugatra vonuló lovas pásztornépek figyelmét. A Kr. e. VII. században európai Oroszország óriási füves térségein egy közelebbről ma sem ismert, de emlékeiből azonnal, határozottan felismerhető népnek a kultúrája bontakozott ki. A század végére ez a nép a mai magyar medencét is birtokába kerítette. Ezt a, kabátot, nadrágot, csizmaszerű lábbelit viselő, nyilas lovasnépet a görög írók szkítának nevezik. Háromszáz évig voltak urak a mai magyar földön, majd a Kr. e. III. század elején a városépítő kelták kiszorították őket innét.
Ám a kelták uralma sem bizonyult tartósnak, mert a Kr. e. I. évszázadban ugyancsak egy lovas pásztornép, a szarmáta-jazygok törték meg hatalmukat. Ők később a germán népcsaládhoz tartozó népeknek (vandálok, gepidák, nyugati és keleti gótok) adták át helyüket. A gótok nyugati irányú vándorlására a kínai határok felől mindinkább előre nyomuló húnok adtak okot. -
-
-
A magyarság genetikája
0A nyolcvanas években került sor, magyar-német együttműködésben, az első korszerű és 26 génjelet felölelő népességgenetikai vizsgálatra hazánkban. En-nek közérdekű eredményeit foglalja össze a szerző. Bizonyára sokakban fel-merül a kérdés: miért van szükség ilyen kutatásokra. Ezek az újabb adatok hozzájárulhatnak magyarságtudatunk elmélyítéséhez. Most újra tisztáznunk kell a „ki a magyar” és „mi a magyar” kérdéseit. A szégyenletes trianoni béke-diktátum után 3 millió magyarját elvesztő országon úrrá lett a sovinizmus és az irredentizmus. A II. világháború után ezekkel szemben sokan felemelték szavukat. Az ötvenes években azután nemcsak a korábbi sajnálatos túlkapásokat, hanem az egészséges magyarságtudatot is likvidálták. Szinte szégyellnünk kellett magyarságunkat és nemzeti tradícióinkat, ehelyett a Szovjetunió feltétlen imádatával fémjelzett internacionalizmust kívánták belénk oltani. Identitástudatunk és önbecsülésünk megingott, hozzájárulva önpusztító életmódunk, hitehagyottságunk és önértékelési válságunk kialakulásához. Mindezek miatt nagy szükség volt a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Ennek vagyunk tanúi és részesei mostanában. De tovább kell lépnünk. Mi egyszerre vagyunk magyarok, közép-európaiak és európaiak. S jövőnk döntően attól függ, hogy mennyire tudjuk a környező országokkal való kapcsolatainkat a múlt szennyes hordalékától megtisztítani és velük együtt Közép-Európa helyét megtalálni a XXI. században. E térség népeinek nagyon közeli genetikai rokonságának ismerete ebben is segíthet.
-
A magyarság jelképei
0Világunk tele van vallásos jellegű szimbólumokkal és hieroglifákkal írt üzenetekkel, amelyet a kőkorszak óta őriznek az egymást váltó nemzedékek. Egy ősi preírás mutatványai ezek, amelyeket már alig értünk. Abból a korból, amikor az istenek még közöttünk jártak, s arra tanították az eszmélő emberiséget, hogyan lehet sorsának urává. Isteni üzeneteket hordoznak a magyarság jelképei is, amelyek a székely rovásjelek segítségével megérthetők, vagy éppen olvashatók. Jelképeink kitűzése ma is az emberfölötti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy újra szentté váljon talpunk alatt a föld, s igazzá a rajta élő ember. A könyv fél év alatt a harmadik kiadásban jelenik meg – a kulturális kormányzat, a liberális média és könyvkereskedelem bojkottja ellenére.
-
-
-
A magyarságtudomány kézikönyve
0A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét – például a szokás- és hitvilágot – tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
-
-
-
-
A mantuai herceg muzsikusa
0A szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet – a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a „dramma per musica”-t – a mai operát.
-
-