• Irgalom

    0

    Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki – nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. – Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57–ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Író a hadak útján

    0

    Hogyan látta a második világháborút egy magyar író? Milyen benyomásokat szerzett a fronton harcoló katonákról, a szövetségesekről, az ellenségről? Milyen okok vezették arra, hogy a háború végét Budapesten bujkálva töltse? Mik voltak a rejtőzködés alatti kellemes és megrázó élményei? Miért került az oroszok fogságába, s hogyan szabadult onnan? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Asztalos István könyvéből.

    450 Ft
    Tovább olvasom
  • Irodalmi szakácskönyv

    0

    A finom ételek és az irodalmi csemegéket kedvelők számára egyaránt érdekes ez a válogatás, amelyben megtalálható a világirodalom jónéhány hírességének az étkezésről és az étkezési szokásokról írott műve vagy annak részlete. Cervates és Galeotto, Petronius és Brillat-Savarin, Bethlen Miklós és Apor Péter, Tömörkény, Krúdy, Mikszáth, Móricz, Nagy Lajos és még sokan mások szerepelnek e kötet lapjain érdekes ételleírásokkal, számunkra ma már történelmet jelentő lakomák ismertetésével, étkezési szokásokkal.
    Aki belenéz a könyvbe, nem tudja letenni, és aki elolvasta maga is kedvet kap arra, hogy a kötet sok-sok ételleírásából valamelyiket saját asztalán felszolgálhassa.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Irodalmunk szabadságharca – 1956

    0

    Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nem 1956-ban kezdődött. A Nagy Imre nevével fémjelzett júniusi kormányhatározatok után örvendetes olvadás keződött meg szellemi életünkben. A korábban elhallgattatott írók, költők- mások mellett a volt kommunista Déry Tibor, Pilinszky János, Nagy László, Szabó Lőrinc- felemelték szavukat a rákosista vezetés és módszereik ellen. Újra megjelent az 1949-53 között indexre tett könyvek egy része. Pomogáts Béla kitűnő könyve bemutatja, hogyan tért vissza a magyar irodalom arra az útra, melyről 1938-ban erőszakkal letérítették, hogyan élénkült meg a magyar szellemi élet különösen 1955 után. Az Írószövetség közgyűlése, majd az óriási botrányt kavart tiltakozó Memorandum jelezte, hogy forradalom zajlik az értelmiség soraiban. Október 23. után az írók a megújuló közéletben is aktív szerepet játszottak, s bár eszmeileg igencsak különböző platformon álltak- egy szűk, sztálinista csoportot leszámítva mindannyian egyetértettek a forradalom célkitűzéseivel. Hogy aztán 1957-ben következzen a kádári apparátus kegyetlen megtorlása…

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Irodalom, művészet az alteritás korában

    0

    Az Album negyvenhét – bőségesen és szakszerűen kommentált – képtáblafejezetből, forrásokat megadó jegyzetanyagból, névmutatóból, tárgymutatóból és kislexikonból áll, s az alteritás korát, tehát az antikvitástól a felvilágosodásig tartó időszak irodalom-, művészet-, és kultúrtörténetét öleli föl. Suhai Pál kötetépítő elképzelése a határozottan kirajzolt szellemi és történeti fővonalak mentén lehetséges szabad, asszociatív gondolkodást (tanítást és tanulást) teszi vonzóvá a könyv használója számára. Az utalásrendszer segítségével rengeteg variatív intellektuális lépés tehető ezen a művelődéstörténeti „sakktáblán”, melynek illusztrációi és szövegei kombanitorikus viszonyban állnak egymással.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Irtózatos hazugság mindenütt

    0

    Vörösmarty Mihályt nem véletlenül nevezik a nemzet ébresztőjének nagyívű pályája során meghatározó művekkel gazdagította a magyar irodalmat és neki köszönhetjük második himnuszunkat, a Szózatot is. Életműve egyetemes bölcsességek tárháza.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Isadora Duncan

    0

    1909. május 22-én este a későbbi híres francia írónő, Colette is ott ül a nézőtéren a Gaité-Lyrique Színházban, ahol Isadora Duncan lép fel. Az előadás hatása alatt otthon azon nyomban papírra veti az élményt. „Az egész, feltűnően naiv személyiség – mondjuk ki – az antik kecsesség erőteljesen angolszász felfogását tükrözi… De amikor táncolni kezd, egész valójával táncol, szabadon omló hajától kemény, meztelen sarkáig. Micsoda bájos és derűs vállmozdulatok! Milyen szép, amikor a csinos térd hirtelen kimered a muszlinrétegek mögül, harciasan és csökönyösen, mint a kos szarva! Féktelen és mégis klasszikus bacchanáliájában a két táncoló kéz – az egyik hívogat, a másik jelez – betetőzi, felvirágozza a kavargó tüllfátylak mögött jól látható izmos, rózsaszínű test vidám rendetlenségét… Táncol: arra született, hogy táncoljon. Táncolhatna akár álarcosan is, mert a teste beszédesebb a szeretni való, de fölösleges arcnál. Táncának semmi köze a pantomimhoz. Amikor sötét fátylaiba burkolózva fájdalmat színlel, menekül a fenyegető árnyak elől, zokog vagy szólongatja az odafönn, a súlyos függönyök redői között elrejtőzött Istent, mi csak várakozunk, türelmesen, udvariasan, mígnem a következő pillanatban tündökletesen, lombkoszorúval a fején ismét felbukkan, mégpedig majdnem meztelenül, hibátlanul összerakott, rózsás és vérbő amerikai testén két vagy három méter pink chiffon-nal. Táncol, fáradhatatlanul. A közönség őrjöngve tapsolja vissza, ő pedig fejét hajlítva mond igent, és kezdi újra. Akár halálra is táncolná magát meztelen, fenségesen néma lábain. … Amikor ránézek az Isadora Duncant tapssal ünneplő nőkre, a női természet furcsasága jár a fejemben. Ahogy félig felemelkedve kiáltják világgá lelkesedésüket, összepréselve, befűzve, sisak alatt görnyedve, jóformán felismerhetetlenül hajolnak a fátylaiban jóformán meztelen kis teremtés felé, aki ott áll könnyed, érintetlen lábán, szabadon leomló sima hajjal…

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Iskoladrámák

    0
    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Iskolai és sportjátékok vezérkönyve

    0

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Ismerd meg magad

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Ismerjük meg a keleti szőnyegeket

    0

    Bővítette és átdolgozta Ledács Kiss Aladár.
    „A ​szőnyeg, mint használati tárgy, különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Homályba vesző régi időkben, nomád életet élő népek szükségletképpen jött létre az első szőnyeg: fekvőhely, ülőhely, takaró és egyszersmind szőnyeg a sátor hideg földjén” – írják bevezetőjükben könyvünk szerzői. A gazdagon illusztrált kötetben olvasóink végigkísérhetik a szőnyegkészítés történetét. Megismerhetik az ősi és máig élő szövési és csomózási technikákat, a híres keleti szőnyegkészítő népek jellegzetes díszítőmintáit, egyedülálló festési eljárásait, amelyeket ma a közkedvelt régi keleti szőnyegeket utánzó, gyári előállítással meg sem tudnak közelíteni. A kezdetben csak használati tárgyul szolgáló szőnyegből sok évszázados, sőt évezredes fejlődés folyamán művészi ízlésű, pompás fényűzési tárgy lett, uralkodói műhelyekben készített nagyértékű kincs, melynek csodálatos rajzát, ragyogó színeit méltán örökítették meg régi festőművészek képeiken. A legszebb darabok ma a világ híres múzeumainak féltve őrzött kincsei, de a régi minták gyári és sokszor silány utánzatainak ma is nagy divatja mellett, sokan szeretnének egy-egy régi szép szőnyeghez jutni.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Ismerkedés a zenetörténettel

    0

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Ismertető a művészi grafikához

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten

    0

    „Egy és ugyanaz a valóság, de számtalan névvel illetik, és a hozzá vezető út is sokféle. Egyesek Istennek hívják, mások igazságnak nevezik, megint mások örökké tartó boldogságnak. Számomra Isten az igazság, és az igazság az, ami minden időben létezik: a múltban, a jelenben és a jövőben. Önmagától létező; sohasem született, s így sohasem hal meg. Ez a fény és a szeretet kútfeje. Isten keresése az igazság ismerete nélkül hiábavaló, mivel Isten a végső igazság. Az ember, noha minden élő teremtmény legkiválóbbika, mégiscsak egy befejezetlen lény, aki a tökéletességre, a fájdalmaktól és nyomorúságoktól való szabadságra vágyódik, s ez vezeti el az igazság felismerésének, megtapasztalásának kereséséhez. Az igazság mind belül, mind kívül megtalálható, így közvetlenül megvalósítható azzal, hogy felismerjük önmagunkban.” – Részlet Szvámí Ráma előszavából

    2 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Isten áldd meg…

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten embere

    0
    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten és a bor

    0

    Magyarországról mindeddig csak ketten kaptak borral kapcsolatos „Oscar-díjat”. Szepsy István borász 2013-ban vehette át a „Les Seigneurs du Vin” kitüntetést, Dékány Tibor pedig 2014-ben Párizsban nyerte el a „Terroirs d’Images”, a szőlő-bor témájú fotográfia fődíját.
    Az ő könyvüket tarthatja kezében az olvasó. Dékány Tibor fotóművész szőlőhegyi kápolnákat, védőszenteket, feszületeket bemutató képeihez Szepsy István írt bevezető gondolatokat. Dékány Tibor mintegy harminc éve járja, fotografálja a szőlőhegyeket: mindig is fontosnak tartotta, hogy megörökítse a szőlő, a bor szakrális vonatkozásait. Szepsy István életében a szakrális tisztelet természetes gyakorlat volt, hiszen édesapja már kiskorában kivitte minden szenteste a hegyre, hogy átadják karácsonyi örömüket a szőlőtőkéiknek is.
    A csaknem 100 képhez Krassó László választott idézeteket, számos fotó pedig Petrőczi Évát ihlette versre, hogy a látvány és a szöveg együttes élménye emelhessen minket a „magasabb lét” felé.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten hozott a majomházban!

    0

    Kötetünk a társadalmi szatíra utánozhatatlan és kivételes tehetségű mesterének klasszikus novelláit gyűjti csokorba.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Isten igájában

    0

    Az író alteregója – Harghitay József – nem elhivatottságból, hanem kötelességtudatból lesz pap, hogy özvegy édesanyját és testvéreit eltarthassa. Már a szemináriumban gyötri az önvád, hogy csupán képzeli vagy hazudja hivatástudatát. Később, fölszentelt papként eszmél rá, valójában székely népét kell szolgálnia, a nyomorúságban vergődő, mindenkitől kiszipolyozott, senkitől nem segített erdélyi magyarságot.

    1 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten közelében

    0

    Az ​idősebb nemzedék úgy ismerte Reményik Sándort és szerette verseit, hogy nevét és költői munkásságát a legnagyobbakéval együtt emlegette. Különösen igaz ez a protestáns egyházak híveire. Reményik Sándor Erdélyben élt, erdélyi magyar költő volt, akinek munkássága a két világháború között teljesedett ki. Magyarságtudata, istenhite világító fáklyaként mutatta az utat, a megmaradás lehetőségeit és Istenben való megnyugvás békéjét az erdélyi és az itthoni magyarságnak. Azután évtizedekig – különböző politikai meggondolásokból – nem volt „divat” róla beszélni, verseivel megismertetni az újabb nemzedéket. Születésének századik, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából az Unikornis Kiadó és az Evangélikus Egyház Sajtóosztálya közös kiadásban egy válogatást nyújt át Reményik Sándor istenes verseiből. E versek gyönyörűek. De ezen túlmenően ezekben a versekben a mai istenkereső embert találjuk meg, mondhatnánk azt is, hogy saját magunkat, ki hívő hitetlenségével, meggyötörten, de mégis reménykedve keresi az Urat, akiben megkapaszkodhat, akiben feloldódhat, aki reményt ad a reménytelenségben, értelmet ad az értelmetlen életnek, célt ad az egyéni és nemzeti céltalanságban. Ady költészetével rokon minden tusakodása, hinni akarása, Istenre, a megváltó Krisztusra találása. A legkeresztényibb magyar költő vallásos verseinek e kis gyűjteményét meleg szívvel ajánljuk azoknak, akik maguk is talán sokszor így imádkoznak: „Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek!

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Isten léte és mivolta

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten markában

    0

    Válogatás a mélyen hívő és nagy műveltségű szerző bibliai ihletésű karcolataiból, melyek elsősorban gyülekezeti tapasztalatainak jóízű gyümölcsei. A szellemes, szívet-elmét tápláló írások mindegyikét személyes, drámai életrajzi elemek teszik még hitelesebbé és számos, ma is érvényes, megszívlelendő igazságot tartalmaznak. Zsindelyné Tüdős Klára neve – a Református Egyházban főként nőszövetségi tevékenysége révén – századunk derekán fogalommá vált. A főként a Reformátusok Lapjában megjelent írásaiból válogatott kötet az ifjúság számára is ajánlható, a benne rejlő tanulságok révén.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten népének szolgái

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten nyomai

    0

    Léteznek csodák? Vajon az a Megmagyarázhatatlan Lény, akit Istennek nevezünk, valóban hátrahagyja nyomait a földön? Andreas Englisch, aki 1987 óta vatikáni tudósító, az elképzelhetetlenbe tartó utazásra viszi olvasóit. Kíváncsisággal és kételyekkel keresi fel a csodák szemtanúit, beszél olyanokkal, akik vért könnyező Madonna-szobrot láttak,vagy halottak feltámasztását tanúsítják; találkozik ördögűzőkkel és olyan emberekkel, akiket szentnek tartanak. Englisch tanúja volt annak, hogy II. János Pál tudományos vizsgálatnak vettetett alá csodákat; később meglepődve állapította meg, hogy XVI. Benedek pápa a katolikus egyház ördögűzőit a Szent Péter téren fogadta, és dicséretben részesítette őket a Sátán elleni küzdelemben folytatott tevékenységükért. Azon kívül, hogy alapos kutatást végzett Lourdes-ban, Fatimában, Medjugorjéban, Guadalupéban, La Salette-ben és Civitavecchiában, a személyes hozzáállása az, ami a könyvét rendkívülivé teszi. Isten jeleire mindig nyitott marad – saját magát illetően is. Különösen megható az a történet, amelyben elmeséli találkozását egy remetével, aki harminc évig tartó magányában, Istenben szilárdan bízva felépített egy kolostort a Sibillini-hegyekben.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten ostorai

    0

    Róma alapításának 1127. évében az egykori világbirodalom két részre szakadva próbálja útját állni a határait ostromló barbár népeknek. Balambér hun nagykirály Theodosius kelet-, és Gratianus nyugatrómai császár viszályát kihasználva egyre nyugatabbra tolja a Hun Birodalom határait. Miközben seregei a Duna–Tisza közén megvetve lábukat Pannónia végső meghódítására készülnek, messze, a Volga partján Tas, a magos tudók tanítványa hozzásegít egy kovácsot szerelme beteljesüléséhez… de segítségének ára van: magának kéri a kovács majdan megszülető hetedik gyermekét. Évek telnek, a jóslat beteljesedik és a kis Torda Tas kíséretében napnyugatra vándorol, letelepszik Erdélyben, ahol mestere felkészíti az eljövendő hun uralkodók szolgálatára. Torda fokozatosan ébred öntudatra. Mikor fiatalemberként a Pilisbe teszi a székhelyét, már tudni véli, hogy ő nem csupán egy újabb hun sámán a sok közül. Ő sokkal több annál… Fonyódi Tibor több kiadást megért és nagy népszerűségnek örvendő történelmi regénye Torda, a táltos élettörténetén keresztül az európai történelem talán legvéresebb évszázadának eseményeit mutatja be. A fordulatokban gazdag, lebilincselő, egyedi hangvételű regényben a magyar őshagyomány legszebb elemei és a történelmi tények ötvözése révén nyerhet betekintést az olvasó a Hun Birodalom fénykorába és legnagyobb uralkodója, Atilla életébe.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten ostorai

    0

    Róma alapításának 1127. évében az egykori világbirodalom két részre szakadva próbálja útját állni a határait ostromló barbár népeknek. Balambér hun nagykirály Theodosius kelet-, és Gratianus nyugatrómai császár viszályát kihasználva egyre nyugatabbra tolja a Hun Birodalom határait. Miközben seregei a Duna–Tisza közén megvetve lábukat Pannónia végső meghódítására készülnek, messze, a Volga partján Tas, a magos tudók tanítványa hozzásegít egy kovácsot szerelme beteljesüléséhez… de segítségének ára van: magának kéri a kovács majdan megszülető hetedik gyermekét. Évek telnek, a jóslat beteljesedik és a kis Torda Tas kíséretében napnyugatra vándorol, letelepszik Erdélyben, ahol mestere felkészíti az eljövendő hun uralkodók szolgálatára. Torda fokozatosan ébred öntudatra. Mikor fiatalemberként a Pilisbe teszi a székhelyét, már tudni véli, hogy ő nem csupán egy újabb hun sámán a sok közül. Ő sokkal több annál… Fonyódi Tibor több kiadást megért és nagy népszerűségnek örvendő történelmi regénye Torda, a táltos élettörténetén keresztül az európai történelem talán legvéresebb évszázadának eseményeit mutatja be. A fordulatokban gazdag, lebilincselő, egyedi hangvételű regényben a magyar őshagyomány legszebb elemei és a történelmi tények ötvözése révén nyerhet betekintést az olvasó a Hun Birodalom fénykorába és legnagyobb uralkodója, Atilla életébe.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten őszi csillaga

    0

    Az Isten őszi csillaga című Sinka-kötet többműfajú könyv, verseket, újságcikkeket, dokumentumokat, színpadi töredékeket és egy elbeszélést tartalmaz. A nagy antológia-versek ismert változatuk helyett az első közlés eltérő címével vagy szövegváltozatában olvashatóak. Néhány vers először szerepel kötetben, így a költő Vésztőn írt korábbi alkotásai közül a Pásztortűznél, a II. világháború utáni termésből a Kinek így, kinek úgy, a Júlia-táncoltató, a Pesti piacon fáradt kis magyar angyal és a Ragyog frissen a reggel. A híres kiseposz, a Pásztorének 1935-ös első megjelenése szerinti teljességében gazdagítja a kötetet. A Szeget szeggel ciklus publicisztikai írásai kevés kivételtől eltekintve most kerülnek először könyvbe. Az első négy a pásztorköltő vésztői pályakezdéséhez kötődik, mindegyik a Magyar Falu című néplapban jelent meg. Az új kiadvány Sinka István pályájának és életművének jobb megismerését segíti.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten rabjai

    0

    „János kertész víg ember volt. Szerette a névnapokat, disznótorokat, lakadalmakat. Meg is hívták a fej érváriak minden alkalommal. Egyszer azonban hogy hazafelé dülöngött, belekapaszkodott tréfából egy paripának a legyezőjébe. A paripa oldalba rúgta. Attólfogva János kertész nem volt többé víg ember. Hívhatták torba, névnapra, lakodalomra, nem ment el. Csak búsult és fogyott. Csak lézengett a kertben. Egy őszi napon, mikor már vetkőztek a fák, leült a kert fala mellé, a nap melegére, a kajszibarackfa sárga leveleire. És magához intette a fiát. – Jancsikám ! Ülj le ide elém, a gyepre. A fiú falevelet gereblyélt. Letette a gereblyét. Tizenkét esztendős gyerek volt akkor, pufók, mint a kulacs és borzas, mint a pemet. Az apja korán munkára szoktatta. Persze csak könnyű munkára, aminőt gyerek birhat. Iskolába nem járt .(Nem volt még akkor iskola Magyarországon, csak egykét papi-iskola, de az se gyerekeknek.) Jancsi leült hát az apja elé, és okos szemmel pislogatott reá. Az apja ünnepies hangjából érezte, hogy valami komoly beszéd következik.”

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten rabjai

    0

    „János kertész víg ember volt. Szerette a névnapokat, disznótorokat, lakodalmakat. Meg is hívták a fejérváriak minden alkalommal. Egyszer azonban hogy hazafelé dülöngött, belekapaszkodott tréfából egy paripának a legyezőjébe. A paripa oldalba rúgta. Attólfogva János kertész nem volt többé víg ember. Hívhatták torba, névnapra, lakodalomra, nem ment el. Csak búsult és fogyott. Csak lézengett a kertben. Egy őszi napon, mikor már vetkőztek a fák, leült a kert fala mellé, a nap melegére, a kajszibarackfa sárga leveleire. És magához intette a fiát. – Jancsikám! Ülj le ide elém, a gyepre. A fiú falevelet gereblyélt. Letette a gereblyét. Tizenkét esztendős gyerek volt akkor, pufók, mint a kulacs és borzas mint a pemet. Az apja korán munkára szoktatta. Persze csak könnyű munkára, aminőt gyerek bírhat. Iskolába nem járt. (Nem volt még akkor iskola Magyarországon, csak egy-két papi-iskola, de az se gyerekeknek.) Jancsi leült hát az apja elé, és okos szemmel pislogatott reá. Az apja ünnepies hangjából érezte, hogy valami komoly beszéd következik. – Én már nem sokáig élek, – kezdte az apja azon a rekedt susogó hangon, ahogyan a mellbajosok beszélnek. – Érzem, hogy lehullok én is, mint a falevél.”

    6 000 Ft
    Tovább olvasom