„…a katolikus liturgia a művészetek valamennyi ágát szinte kivétel nélkül be tudja vonni abba az összetett közösségi cselekménybe, amely a divinum officium (lat. istenszolgálat, vagyis istentisztelet) kifejezésben nyer megfogalmazást. Tág értelemben jelöli a katolikus istentisztelet két fő területét, a misét és a zsolozsmát.”
„Az Egyház intézményei egyszerre mutatnak föl hierarchikus (nem vérségi, hanem szellemi arisztokratikus) és demokratikus vonásokat. Ezek bonyolult összjátéka képes a politikai, szellemtörténeti változások során arra, hogy miközben a kultúrát hordozzák, egyúttal a népi kultúrát is táplálják.”
„Már csak ezért is jelentős ténynek számít, hogy a kereszténység befogadásával létrejövő magyarországi Egyház számtalan olyan kultúra-hordozó és továbbadó intézményt honosított meg, amelyek a későbbiek folyamán szükségesnek, időtállónak bizonyultak, és segítettek abban, hogy Pannoniából megszülessen Hungária, majd pedig az új keresztény állam fölnövekedjék és megmaradjon.”
„Ennek a sokrétű történelmi, művelődés-, vallás- és szellemtörténeti folyamatnak a bemutatása… kiterjed a legfontosabb egyházi intézményekre, feltárja a világi papság és a szerzetesség működési kereteit, végül pedig számba veszi utóbbiak tevékenységének legjavát.”

Török József katolikus egyháztörténész közel két évtizeddel ezelőtt jelentkezett első liturgiatörténeti munkájával, azóta e témakörben tucatnyi részlettanulmányt tett közzé. Franciaországi tanulmányai adták az alapötletet a történeti tények új szempontú számbavételéhez. Ugyanis a világi papság által képviselt, jelentős részben adminisztratív jellegű egyházi élet csak kerete annak az egyházi életnek, amelyben mind a lelkiségi irányzatok, mind a frank-római liturgián belüli rítus-változatok fontos szerephez jutnak. A szerző módszertani alapállásának megfelelően az ideologikus elemek helyett a kultúra-alkotó szempontokat emeli ki, és ezáltal a magyar történelmi múltról alkotott képünket képes jelentősen kiszélesíteni. A kötet az egyház 19. századi történetének vázlatával zárul. A függelékben négy életmű (Lukács püspök, Mátyás király, Pázmány Péter és Ipolyi Arnold) bemutatására kerül sor.