-
A kínai tea
0A tea a földi tisztaság szimbóluma. Van valami a természetében, ami az élet csendes szemlélésének világába vezet bennünket. A kínaiak felfedezték és megalkották a teát, a tea pedig lassan megváltoztatta a kínaiak életét. Minden kínai, nemtől és kortól függetlenül, különleges vonzalmat érez iránta, hiszen a lehető legtisztábban jelképezi a kínai kultúra meghatározó alapérzését – „a természet és az ember egységét”. Minden tájegységnek megvan a maga sajátos szemléletmódja a teával kapcsolatban, és a kínai élet minden apró mozzanatát valamiképpen körüllengi a tea gyengéd, nem tolakodó illata. Az emberek teát isznak, hogy étkezés után segítsék az emésztést, és teát isznak, hogy frissek maradjanak. A tea spirituális élvezetek forrása is, élvezésének lényege színének, illatának és zamatának méltánylásában rejlik. A tea eredete a történelem és a legendák ködébe vész, ám kultusza Kínában négy-öt évezredes múltra tekint vissza. Európa csak a 16. század végén szerzett tudomást róla, de a 17. század folyamán a csodálatos tealevelek már meghódították az egész világot. A 21. században pedig a tea többé már nem is egyszerűen csak ital: alapanyaga megtalálható gyógykészítményekben, samponokban, fogkrémekben és más hétköznapi fogyasztási cikkekben. És a tea története még messze nem ért véget…
-
A kintorna
0Az 1930-as évekig a pest-budai utcakép általánosan ismert és kedvelt figurája volt a kintornás. A zenegép hangos sípja vagy zongorát utánzó dallama gyakran megszólalt a bérházak udvarain, a vendéglõk kert-helyiségeiben. El sem lehetett képzelni nyáresti mulatságot, lakodalmat a Tabánban, a Gellérthegyen vagy Óbudán kintorna nélkül. Csak Budapesten még a húszas-harmincas években is évi 200–250 kintornás engedélyt adtak ki, s még a II. világháború után is mûködött a verklisek közül jó néhány. A gazdagon illusztrált könyv Magyarországon elõször foglalja össze a kézhajtású és az automata zenegépek fejlõdéstörténetét, és enged bepillantást egy letûnt mesterség mûhelytitkaiba, mûvelõinek életébe.
-
-
-
-
A királyné nyaklánca
0„Ez a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt.
-
A kisemberek városa. Elbeszélések.
0Szegény emberek életéről szóló, mulatságosan megindító történetekben elevenednek meg egy hajdani elzárt és megalázott kis közösség mindennapi gondjai, keservei, ritka örömének percei. Sólem Áléchem, aki hittel vallotta, hogy az igazi író „népének fényes tükre legyen, amelyben az élet sugarai tükröződnek, mint tiszta patakban a fényes napsugarak”, leplezetlen valóságukban és mélységes megértéssel mutatja be hőseit; a legtöbbször velük mondatja el, ami a lelküket nyomja – s a megnyitott zsilipeken keresztül árad, gáttalan sodrással, a kacagtató, tragédiákkal terhes és rejtett, könnyekkel fűtött szózuhatag.
-
-
A kitömött hattyú
0Esterházy Péter esztétikai-publicisztikai munkásságának első kötete először 1988-ban jelent meg. Az azóta eltelt két évtized nem tudott kárt tenni az akkor „aktuális” szövegekben, melyek elsősorban Esterházy saját írásművészetének értelmezését tartalmazzák. Az írások nagy része olyan címet vagy alcímet kapott, amely magyar írók, költők személyéhez, könyveihez, gondolataihoz vagy íróságához kötődik, sorrendben: Kosztolányi, Ottlik, Örkény, Hamvas, Mészöly, Móricz, Vasadi Péter, Petőfi és Csáth Géza. Az egyszerre munkanapló, esszé és ars poetica típusú szövegek összessége egyfajta személyes irodalomtörténetté formálódik, mely az akkoriban átalakuló kánonra is hatást gyakorolt. A kitömött hattyúban egy olyan belső köznyelvet (Balassa Péter) hozott létre a szerző, melyen azóta is csak ő tud beszélni, írni – már akkor is fociról, a foci ürügyén megint irodalomról; képzőművészet kapcsán megint irodalomról; filmforgatókönyv – (utó)írásban bundáskenyérről és Egy magyarról New Yorkban.
-
-
-
A Kner család és más történetek
0A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19-20. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig. A páratlan forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva a szerző pontosan és színesen mutatja be, hogy a vándorkönyvkötő hogyan telepedett meg egy alföldi községben, s milyen külső adottságok és személyes kvalitások kellettek ahhoz, hogy fia, Kner Izidor a kis nyomdaműhelyből piacvezető vállalatot teremtsen. Izgalmas és megrendítő írások idézik fel, hogy egy teljes mértékben asszimilálódott család miként élte meg a kirekesztés éveit. Ugyancsak különlegesen gazdag narratív forrásokra alapozódnak a Márki Sándorról szóló tanulmányok is. A Márki Sándor naplóit olvasva című fejezet írásai bemutatják, milyen tényezők formálták egy dualizmus kori vezető történész gondolkodását, hogyan jutott el az egyetemi katedráig s hogyan élt Kolozsvár társadalmában egy professzor. Érdeklődésre tarthatnak számot az Erdély román megszállását követő időket bemutató írások is. A harmadik fejezet középpontjában a szociográfus-politikus Kovács Imre áll, vagyis az a politikus, aki megkísérelte a népi mozgalom törekvéseit a parlamentáris demokrácia keretei között megvalósítani. A tanulmánykötetet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányok zárják. Erdész Ádám írásai elsősorban a múltat személyes közelségbe hozó társadalomtörténet híveinek kínálnak izgalmas olvasmányt.
-
-
A kőkor élő nyelve
0Eurázsia nyelvei (és számos őshonos amerikai nyelv is) egy valamiben hasonlóak: egyaránt őrzik – persze egyike bőségesebben, másika kevésbé – a nyelvészek által „nosztratikus”-nak elnevezett ősi, kőkorszaki nyelv töredékeit. Mi több, műveltségünk, szokásaink, vallásaink is ennek az ősi világnak a teremtményei.A szerző ebbe az ősi-mai nyelvbe kalauzolja el az olvasót. Talán a legizgalmasabb felfedezés, mely a könyv vezérmondata is: „A KŐKOR SZAVA: KÉP”. A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig „képet mondtak” egymásnak, maguk az ősi szavak is „mondott képek”, látványok
-
-
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
-
-
A konzervativizmus jelentése
0A könyv azokat a fogalmakat és nézeteket akarja bemutatni,amelyek modern nyelven fejeznek ki olyan világképet,amely túlságosan józan és komoly ahhoz,hogy modern legyen.
-
A kőolaj regénye
0Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…
-
-
A kormányzó halála II.
0A kétkötetes történet főhőse egy harmincas portréfestő, aki, miután elhagyta a felesége, egyszer csak egy neves festőművész hegyi házában találja magát. A padláson korábban ismeretlen képre bukkan, amivel akaratlanul rejtélyes események láncolatát indítja el – derült ki a Láthatóvá váló ideák című első kötet lapjain. Miután végigkísértük, hogyan sodródott bele rejtélyes eseményekbe, s kötött kapcsolatot különös emberekkel, a regény második, Változó metaforák című kötetéből megtudjuk, hogy csak úgy vethet véget a nyugtalanító történéseknek, ha elvégzi a rá háruló, több mint különös feladatokat.
-
A koronázatlan királyné
0Agnes Sorel a nápolyi királyné, Aragóniai Jolán bizalmasaként, a királyné fiának kíséretével érkezik a francia királyi udvarba, és szépségével, valamint gyors észjárásával mindenkit hamar lenyűgöz. Magára vonja a király figyelmét is: VII. Károly szívét annyira rabul ejti Agnes, hogy nemcsak szeretőjévé választja, de nyíltan felvállalja kapcsolatukat. A kegyencnő kihívó ruhái, fedetlen keble, drága ékszerei megbotránkozást keltenek az udvarban, irigyeinek száma egyre nő, s a francia trónörökös is szívből gyűlöli… Veszélyes intrikák és rosszindulatú pletykák kereszttüzében kell megküzdenie szerelméért és saját boldogulásáért.
Őfelsége, a Kenti hercegné A szerelmes királynő után az Anjou trilógia második részében is különlegesen izgalmas történelmi karaktert választott regényének központi szereplőjéül. Agnes Sorel (1422-1450) a történelem első hivatalos francia királyi kegyencnője, akinek már nem kellett diszkréten a háttérben maradnia: kacér volt és okos, nagy befolyással bírt a királyra, s így az udvar politikájára is. -
A korrupció története
0A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában mindmáig.
-
A korszerű prémesállat-tenyésztés gyakorlata
0A vadon élő állatok szőrméjét ősidők óta használják az emberek, de a vadászatról a felhasználók igényének növekedése miatt részben áttértek a tenyésztésre. A könyv megfelelő arányban foglalkozik a nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.
-
A középkor alkonya
0A történetírást mindig sokkal jobban foglalkoztatja a kezdeteknek a kérdése, mint a hanyatlásé és a bukásé. Bármilyen korszakról van is szó, azt szoktuk vizsgálni, hogy mit ígér a következő korszaknak. Hérodotosz óta, sőt már régebbtől fova, a családok, a nemzetek, a királyságok, a társadalmi formák és az eszmék eredete foglalkoztatja a leginkább az emberi szellemet. A középkori történelemben páldul oly szorgosan kerestük a modern kultúra gyökereit, hogy már-már úgy látszik: a középkor alig több, mint a reneszánsz előjátéka. Pedig a történelemben, miként a természetben is, egyenlő súlya van születésnek és halálnak. A civilizáció túlérett formáinak látványa legalább annyi felismerést kínál, mint a friss formák növekedése. És néha rá kell ébrednünk, hogy egy kor, amelyben eddig főként az új eszmék születését kerestük, valójában az elfakulás és hervadás időszaka. Az olvasó kezében lévő könyv a XIV. és XV. század történelmét tárgyalja, s lezáró korszaknak, a középkor végének tekinti e századokat. E felfogás akkor alakult ki a szerzőben, amikor megkísérelte mélyebben megérteni a Van Eyck testvéreknek és kortársaiknak a művészetét, vagyis igyekezett a kor életének teljes összefüggésében látni alkotásaikat, s ily módon kibogozni azok jelentését. Eközben bebizonyosodott számára, hogy a korszak civilizációjának különböző megnyilvánulásaira sokkal jellemzőbb az, ami a múlthoz köti őket, mint a jövő bennük rejlő csírája. Akkor sikerül a legjobban felbecsülnünk a művészek jelentőségét, de a teológusokét, a költőkét, a krónikásokét, a fejedelmekét és államférfiakét is, ha nem az eljövendő kultúra hírnökeinek tekintjük őket, hanem a régi betetőzőinek és lezáróinak.
-
A középkor alkonya
0Az olvasó kezében lévő könyv a XIV. és XV. század történelmét tárgyalja, s lezáró korszaknak, a középkor végének tekinti e századokat. E felfogás akkor alakult ki a szerzőben, amikor megkísérelte mélyebben megérteni a Van Eyck testvéreknek és kortársaiknak a művészetét, vagyis igyekezett a kor életének teljes összefüggésében látni alkotásaikat, s ily módon kibogozni azok jelentését.
-
A középkor története
0A középkor történetéről összefoglaló munka magyar nyelven, magyar szerzőtől utoljára 1936-ban jelent meg, Váczy Péter tollából. Katus László a 3. század közepétől, a Római Birodalom válságától a 15. század végéig tárgyalja a középkor történetét. Azét a korét, amelyben a sajátos európai civilizáció megszületett és felnövekedett. A középkorban ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai intézményekben és a tudományban – amelynek eredméyneképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja. A kötet nem hagyományos eseménytörténeti összefoglaló, amely a különböző országok párhuzamos fejlődéstörténetét nyújtja, hanem a gazdaság- és társadalom-, valamint a kultúrtörténetét állítja a középpontba, s részletesen foglalkozik az egyház történetévle. Kiemeli az európai fejlődés eredeti jellegzetességeit, s rámutat azokra a sajátosan európai társadalmi és politikai intézményekre, technikai és kulturális vívmányokra, amelyek az újkorban továbbfejlődve az európai civilizáció legjellemzőbb sajátosságait, az egyetemes emberi fejlődéshez való legjelentősebb hozzájárulását alkották.
-
A középkori esztergomi palota épületei
0Vukov Konstantin okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Már pályája kezdetén elkötelezte magát a történeti építészet tanulmányozásával. Eddigi tevékenységét szinte végigkísérte egyik legfontosabb kutatási területe: az esztergomi vár építészettörténete, Horváth István kiváló régész-múzeumigazgató segítségével és együttműködésével.
Doktori értekezését is a 15. századi esztergomi palota rekonstrukciója témakörben védte meg. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. gondozásában megjelent jelen kötetben – a műemlékek kutatását és az eredmények pontos dokumentálását szem előtt tartva – a szerző megkísérli a középkori esztergomi palotaegyüttes egykori képének bemutatását is.
Erről a kutatási részleteket feltáró és összefoglaló, egyedülálló vállalkozásról a most kiadott kötetből tájékozódhat az Olvasó először. -
-
A közgazdaságtan alapjai
0Mankiw könyvének megjelenése nagy jelentőségű szakmai esemény. Napjainkban, amikor az eltömegesedett felsőoktatás alig ad lehetőséget arra, hogy diákjainknak többet nyújtsunk a napi praktikum által közvetlenül megkövetelt ismereteknél, igencsak felértékelődik az olyan tankönyv, kurzus, oktatás, amely képes integráltan közvetíteni a szükséges ismereteket, átfogó képet tud rajzolni, amelybe a hallgató belehelyezheti az egyes tárgyakban megszerzett, mozaikszerű ismereteit. Az olyan tankönyv, amely képes leverni a cölöpöket, hogy a tudásanyag szilárd szakmai alapokon álljon, érdeklődést kelt a mindennapi ismeretek háttere iránt, mert összekapcsolja az elméletet és a gyakorlatot. A tisztelt Olvasó ilyen művet tart a kezében.