-
Esterházy-kalauz
01 000 FtIgazi ritka csemege azoknak, akik ismerik, csalogató azoknak, akik még csak kacérkodnak vele: Marianna Birnbaum, Esterházy Péter talán legjobb ismerője a művekből meríti kérdéseit, és a művekkel méri össze a válaszokat. Az egyik oldalon a szerző beszél, a másikon az olvasó a megjelent művekből vett idézeteken „ellenőrizheti” a mondottakat. Írói módszerről, szemléletről, fociról és szerelemről, családról és magyarságról, mai helyzetünkről, kilátásainkról, Istenről és filozófiáról, barátságról és írói tervekről, egyszóval mindarról, ami Esterházy Péter olvasóit a művek élvezete mellett még egy „suba alatt” érdekelheti. És mindvégig szellemesen, könnyedén, sok humorral – komolyan.
-
Esti
01 300 Ft„Csak magamról beszélhetek. Arról, ami történt velem. Mi is történt? Várj csak. Voltaképpen semmi. De sokat képzelődtem.” Kosztolányi Dezső 1933-ban adta közre Esti Kornél című kötetét, mely a magyar irodalom egyik remekműve. Egy olyan könyvet jelentetett meg, melynek darabjai egymástól távoli időben jöttek létre, a kötetben viszont úgy élnek egymás mellett, mintha mindig összetartoztak volna. Esterházy Péter Esti című könyve már a címével rokonságot vállal elődje művével, hogy aztán megírja saját útirajzát, regényes életrajzát (melyben arról is számot ad, hogy a hős hányszor halt meg álmában). De marad töredék. Füzér. Esti Kornél és Esti valamikor felszálltak egy villamosra észrevétlenül, majd megszokták, hogy hol robog velük, hol csikorognak a kerekei, hol csönget egy picit, de egy idő után csak arra tudtak gondolni, hogy egyszer eljutnak a végállomásig. Esti nem azonos Esti Kornéllal, ahogy Esti Kornél sem azonos Kosztolányival, mint ahogy Esti sem Esterházyval. Csak zötyög a villamos. „Mindazonáltal jó volna még élni egy darabig.”
-
-
-
-
Északi fény
01 200 FtA 30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából származott és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? „Megmutatja mintegy nagyítóüveg alatt az egész nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák egész tömegét veti az író tollára: a tragikustól a bohózatosig az egész nagy skála lejátszására ad módot. Szatirikusnak, akár forradalmi, akár ellenforradalmi felfogású, példátlanul hálás anyag.” (Schöpflin Aladár, 1930)
-
-
Északi mítoszok
04 500 FtÉszak mítoszai tele vannak varázslattal és hőstettekkel. Yggdrasill, a Világfa legendája, a sárkányölő Sigurd és Brünhilda szerelme, a Valhalla története, Baldur halála, a Ragnarök látomása – az ősidők óta mesélt történeteket Roger Lancelyn Green keltette új életre, egyetlen összefüggő, izgalmas kalandregényként tárva elénk őket.
E könyvet olvasva elkísérhetjük Thort és Lokit kalandos útjaikra, megismerhetjük az emberiség hajnalának regéit, amikor Odin, mindenek atyja az emberek között járt, s amikor az emberek még együtt éltek az óriásokkal és az istenekkel. Átkelhetünk a Bifröst hídján, megismerhetjük a Kilenc Világot benépesítő lényeket, harcaikat és szövetségeiket, és részesei lehetünk ámulatba ejtő eseményekkel teli életüknek.
A szerző fagyóriásokkal és valkűrökkel, törpökkel és Azgard összes istenével benépesítve kelti életre a régi északiak zord, de izgalmas világát, fantasztikus olvasmányélményt nyújtva minden korosztálynak. Könyvünk tökéletes választás a Marvel-rajongóknak és minden irodalomszeretőnek!
A kötet szerzője Roger Lancelyn Green (1918–1987) író, oxfordi egyetemi tanár, aki barátaival, J. R. R. Tolkiennel és C. S. Lewisszal együtt az Inklings nevű íróközösség tagja volt, gyönyörű, mitológiai témájú szépirodalmi művei által vált az angol irodalom kiemelkedő alakjává. -
-
-
-
-
Esztergom hadi krónikája
0800 FtGéza fejedelem a X. század végén, a mai esztergom várhegy fennsíkján, sánccal és árokkal körülvett épületeket emeltetett. István alatt a déli sziklanyelven felépült az új királyi központ, mely semmiben sem maradt el a környező országok „fővárosai” mögött. Ekkor vált Esztergom az egyházi igazgatás székhelyévé is. Itt alapították az első pénzverő helyet, erre vezetett az ország legfontosabb hadiútja. Kálmán törvénykönyve szerint ide kellett gyjteni az ország minden adóját. A későbbiekben is egyre épült, szépült, erősödött Esztergom, s amikor elkövetkeztek a nehéz évek: az erősség vitézei helytálltak. A tatárjárás idején a polgári település ugyan elesett, de a várat az ellenség nem tudta bevenni. A későbbi évszázadok viharaiban is sokszor láttak ellenséget az öreg falak. A mohácsi csatavesztés után Esztergom várát a két király csapatai felváltva ostromolják. 1543 júliusában megjelennek Szulejmán szultán csapatai a vár körül. Hamarosan sátrak tarka tömege lepi el a környező lankákat. Megkezdődik a vár lövetése…, augusztusban törik meg a védők ellenállása. Megjelenik a török félhold Esztergom tornyain. Az 1594-es sikertelen visszafoglalási kísérletnél kapott halálossá váló sebet Balassi Bálint. A következő év nyarán Mansfeld csapatai – a török felmentési kísérlet elhárítása után – beveszik a várat. Az új kapitány, a magyar csapatok vezetője: Pálffy Miklós, a hosszú háború legjelentősebb magyar hadvezére lett,. Kémei bejárták a hódoltságot, egyesek egészen Nándorfehérvárig jutottak. 1605-ben imét a töröké a vár, 1683-ban végleg lekerül a lófarkas lobogó a vár fokáról. Lotharingiai Károly és Sebieski János előtt Ibrahim pasa kleteszi a fegyvert,. A város későbbi évszázadok küzdelmeiben is jelentős szerepet játszik. 1848-49-ben, 1919-ben, 1945-ben ismét dörögnek a fegyverek a sok ostromot látott vén Esztergom körül.
-
-
-
-
Észtország
01 500 FtA Balti-tenger és a Finn-öböl partján, a német, a svéd és az orosz kultúra találkozási pontján évezredek óta él egy finnugor nép: az észtek. nyelvük éppúgy rokon a magyarral, mint a finneké, de kultúrájukat természetesen más környezet hatása alakította ki. Észtország évszázadokig volt a német lovagrend, a svéd király, majd az orosz cár uralma alatt, mielőtt a Szovjetunió nagy népcsaládjának tagja lett volna. A történelem folyamán néhányszor szinte kihalt a sokfelől szorongatott kis nép, de végül is szívósnak bizonyult: túlélte a háborúkat, a járványokat és a kultúrájának visszaszorítására irányuló törekvéseket egyaránt. Bereczki Gábor nyelvész az észt művelődéstörténet legfontosabb vonásait vázolja fel tanulmányában, elsőként foglalva össze magyarul az észt kultúrát. Rácz Endre fotóművész bejárta Észtország minden zegét-zugát; képei éppúgy elénk varázsolják a tallinni középkori házakat, mint a ostautak klasszicista stílusú, jellegzetes épületeit; a XX. század szobrait éppúgy, mint a régi, színes főkötőket. A múlt romantikája és a táj szépsége egyaránt megelevenedik a képeken, egységet alkotva könyv szakszerű szövegével.
-
-
Étel és irodalom
02 400 Ft„Amit Halász Zoltán (Zoli bácsi) tud, azt nem tudja senki más. Van, aki az irodalomhoz ért, más a történelemhez, van, aki a gasztronómiához, van, aki utazni tud, van, aki művelt – ő ezt együtt hozza, elegánsan és tárgyszerűen és mindíg érdekesen: mesél, mesél. Aki ételről, étteremről (satöbbi) ír, az mindenki Halász-tanítvány. Abban a valódi és nagy szerencsében volt részem, hogy egy időben rendszeresen együtt ebédelhettem, vacsorázhattam vele. Ez a szerencse vár most az olvasóra is: időn s t
-
Ételek, erdő, mező növényeiből
0300 FtRadics László rendhagyó szakácskönyve segít változatossá, és ami a lényeg, egészségesebbé tenni étrendünket. A könyv 30 fejezetében, 30 különböző növény szerepel. Olyan növényeké, melyeket az udvarunkban, parkokban, réteken, közeli erdőkben könnyedén megtalálhatunk. Természetesen a szerző megadja a növények leírását, összetéveszthetőségüket, felhasználási lehetőségeiket, valamint gyűjtési idejüket. Ezen kívül természetesen remek saláta, szörp, lekvár, főzelék recepteket is találhatunk benne.
-
Ételművészet, életművészet [Hasonmás kiadás]
0600 FtValamikor régen, boldog háborúelőtti időben, kétféle polgári háziasszonyt ismertünk. Az egyik – a jó háziasszony – kulcscsörgető, tűzrőlpattant, örökké izgatott menyecske volt. Baboskendővel kötötte be fejét, kötényben járt, égett zsírszagot terjesztett maga körül és fénylett az orra. Minden ételre azt mondta, hogy sajátkezűleg készítette, régi családi recept szerint és meg volt sértve, ha a vendég nem ürítette ki a tálat. Asztaltól percenként fölpattant és kisietett a konyhába, ahonnan aztán harsány vezényszavak, pörlekedés és szakácsnősírás egyvelege hangzott be az ebédlőbe. Ennél a háziasszonynál mindig sokat, zsírosat és nehezet ettünk. Rontott gyomorral, nyomott kedéllyel távoztunk házából, ahol egyébről alig esett szó, mint a háztartás örömeiről és bánatairól, a cselédek komiszságáról és a kofák szemtelenségéről. A másik hölgy – a rossz háziasszony – úgynevezett kékharisnya volt. A felhőkben élt, ott is a Nyugatot olvasta, lelki problémákkal foglalkozott és azt állította, hogy az étkezés lealacsonyító, de sajnos szükséges szégyen. Az ebédlőasztal körüli csoportosulás főleg azt a célt szolgálta, hogy a körben való üldögélés megkönnyítette az irodalmi vitákat. Főleg pedig azzal hencegett a kékharisnya-háziasszony, hogy még soha életében nem lépte át a konyha küszöbét és hogy egy lágytojást se bírna megfőzni. A rossz háziasszonynál, igazat megvallva, szívesebben étkeztünk, mint a jó háziasszonynál. Először is, mert nem muszáj volt enni, ha nem akartunk, másodszor is, mert a rossz háziasszony néha ráhibázott egy jó szakácsnőre, míg a jó háziasszony a legjobb szakácsnőt is átgyúrta saját formájára, azaz tönkretette. Napjainkban mindkét fentemlített háziasszonytípus eltűnt. Kihaltak. Ha akad belőlük itt-ott egy-egy ritka példány, csodálkozva nézzük, mint valami vízözönelőtti emléket.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Étkeink s illő boraink harmóniája
01 800 FtKézikönyv ínyencségre törekvőknek és haladó ínyenceknek!
Jóllehet a jó bor magában is élvezetes dolog, de a megfelelően hozzáillesztett étellel még sokkal nagyobb örömök forrása. Igaz ez fordítottan is. Bármilyen jó étel élményét sokszorosára fokozhatja a hozzá jól választott ideális bortárs. Sajnos még mindig kevesen vannak tisztában ennek jelentőségével, s így önmagukat fosztják meg fontos élvezetektől.
Jelen mű szerzője életének jelentős részét tette fel arra, hogy lámpást tartson a gasztronómia szellemének az eléggé zavaros Útvesztőkben, s hogy nemi világosságot gyújtson az érdeklődők elméjében. Mert a minőségi életre való áttérés egy bizonyos pontján egyszer csak eljön az az áldott pillanat, amikor felmerül a fontos, nagy KÉRDÉS:
„mit igyunk ehhez a…??? ”
Erre / ezekre a kérdésekre igyekszik e mű válaszokat adni, segíteni, súgni, sugalmazni.
Mit is igyunk a hízott májpástétomhoz, az erdélyi töltött káposztához, az üde kaviárhoz és az erdei gyümölcsök társasagában megjelenő szarvas gerinchez, a borjúsülthöz és a lecsóhoz, a pizzához és a bolognai spagettihez, a vadas marhához és a libatepertőhöz, a görög salátához és a harcsapaprikáshoz, a japán sushihoz és az indiai kormához, a különféle sajtokhoz és édességekhez…, hogy csak néhány példát felvillantsunk.
Mert a Kérdés előbb-utóbb mégis feltevődik, majd lassan magától értetődővé lesz. A szerző művével eme ihletett pillanat eljöttét szeretné siettetni és minden erejével segíteni.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
