-
Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. század
0Az egyházlátogatás (cannonica visitatio) az egyházkormányzás eszköze annak ellenőrzésére, hogy a gyülekezetben a törvényes rend szerint folyik-e az élet. A Biblia beszámol arról, hogy az apostolok személyes látogatásaikkal és leveleik útján tanácsolták, intették a gyülekezeteket. Ez a tevékenység mintája lett az egyházlátogatásnak, amelynek megszilárdult rendjét a 6. századtól kezdve már megbízható források tanúsítják. Az egyházi törvények (kánonok) a püspök kötelességévé tették a vizitációt, amit évente egyszer gyakorolnia kellett, lehetőleg személyesen. A századok folyamán a részletek változtak, az alapvető szempontok azonban nem. Eszerint az egyházlátogatás célja az igaz tant megerősíteni, az eretnekségeket eltávolítani, a jó erkölcsöket ápolni, a rosszakat megjavítani, a népet intésekkel állhatatosságra buzdítani, a hívek javát szolgálni. Kötetünk a fennmaradt legkorábbi, nyomtatásban eddig meg nem jelent református egyház-látogatási jegyzőkönyveket tartalmazza.
-
Regény a pesti színházakról
0Sok éven át türelmetlen kíváncsisággal kutattam a múltat, amely a szemünk előtt porlad el, mintha soha nem is létezett volna. Megpróbáltam képzeletben legalábbis végigjární a régi-régi Pest utcáit, megkíséreltem gondolatban felidézni azt a napot, amikor Ditrói Mór Kolozsvárról felérkezett Budapestre…
Szerettem volna visszavarázsolni annak a nyurga vidéki színésznek alakját, aki térdig érő ferencjóskában, hóna alá csapott esernyővel állított be a hatodik állandó pesti színházhoz a Lipót körútra, s akinek kollégái kertelés nélkül a szemébe mondták: „No, maga ugyan nemigen fog itt boldogulni, barátom!” Néhány héttel utóbb Faludi Gábor, a színház egyik igazgatója ugyanennek az ifjúnak – Hegedüs Gyulának – már ezt mondta: Te leszel Magyarország legelső színésze!« Hegedüs mosolyogva, szerényen így válaszolt: Megelégszem, ha a Vígszínház első színésze leszek!
Mi maradt ezekből a nagy színészekből és a régi kulisszákból, az alig százesztendős Budapest egykori díszleteiből, amelyek között hőseink, a színészek megfordultak? Azt írták róluk a kritikák, hogy mindörökre felejthetetlenek maradnak. Aztán mégis elmerültek, együtt a kritikusokkal, közönségükkel, emlékező kortársaikkal. Elmúlásukba nem akarok beletörődni. Ezért kerestem esztendőkön át nyomaikat, igyekeztem felderíteni a körülményeket, amelyek között tehetségük kibontakozott, meglelni cselekvéseik indí-tóokát.”
Pest-Buda egyesítésének századik évfordulója különleges hangsúlyt és aktualitást ad Bános Tibor dokumentumregényének, amely a fővárosi színházak történetét, mindenekelőtt a Nemzeti Színház felépítése körüli csatározások tekervényes, meredek lejtőkkel tarkított útját s ennek az útnak izgalmas állomásait és fordulatait követi nyomon.
De a színházépületek az elbeszélésnek csak keretéül szolgálnak, melyben színháztörténetünk legendás alakjai Bajza József, Kántorné, Déryné, Paulay Ede, Ditrói Mór, Varsányi Irén, Hegedüs Gyula, Jászai Mari, Fedák Sári, Csortos Gyula, Törzs Jenő, Bajor Gizi, Hevesi Sándor, Nagy Endre, Bárdos Artúr, Horváth Árpád, Pünkösti Andor és mások – elevenednek meg. -
Régészeti adatok a Duna-Tisza közi avarok történetéhez
0A kötet végén angol nyelvű összegzés.
„E könyv A Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének problémái címmel 2014-ben megvédett doktori disszertáció részben átdolgozott és kiegészített változata. A Bóna István professzor által javasolt téma választásakor az elsődleges cél az volt, hogy a Duna-Tisza köze nagyobb részben közöletlen avar kori emlékanyagának összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása során válaszokat keressek elsősorban a vizsgált terület avar kori betelepülésének kérdéseire. A disszertációban tárgyalt probléma-kör nem szorítkozott kizárólag a megszállás kérdésére, hogy mikor, kik és miért érkeztek ide először és miként vették birtokba ezt a területet. A régészeti leletanyag elemzése során vizsgáltam a későbbi bevándorlások, a belső migráció lehetőségét, továbbá azt, hogy az itt élő közösségek milyen válaszokat adtak az Avar Kaganátusban lejátszódó folyamatokra, hogyan reagáltak a környezeti változásokra, s milyen volt az itt élőknek az Avar Kaganátuson belüli és kívüli kommunikációja, a hivatalos és interperszonális kapcsolataik rendszere…”
Balogh Csilla -
Régi amerikai művészet
0Az 1973-ban Angliában, majd 1939-ben Németországban sikert aratott Istenek csatatere 1940-es budapesti megjelenése után Kelem Pál neve lassan feledésbe mertült nálunk. Holott a Magyarországról elindult művészettörténész amerikanisztikai kutatásainak igazi gyümölcsei csak ezután értek be. Egy néhány évtizede még a tengeren túl is kivételesnek számító szemlélet úttörője lett azáltal, hogy az ősi indián művészeti emlékeket nem pusztán néprajzi vagy régészeti érdekességű jelenségként, Amerika spanyol-indián örökségét pedig nem a spanyol művészet elfajzott oldalhajtásaként értékelte, hanem egy jelentős – az európaival és ázsiaival egyenrangú – önálló kultúra megnyilvánulásaként. Több évtizedes kutatásainak eredményeit összegezte az 1943-ban kiadott, nagysikerű Medieval American Art (Középkori amerikai művészet) és az 1951-ben megjelent Baroque and Rococo in Latin America (Barokk és rokokó Latin-Amerikában) című kötetekben. Munkássága a második világháború után, az erősödő nemzeti függetlenségi mozgalmak idején nyerte el igazi elismerését az Egyesült Államokban. A Columbia Egyetemen 1966-ban tartott előadásszorozatának eredményeként született meg a jelenlegi – angolul és spanyolul több kiadást megért – könyv. Nem azzal a céllal íródott, hogy szigorú, akadémikus módon tárgyalja Amerika régi művészetét, hanem hogy olvasmányos formában, minél szélesebb áttekintést nyújtson a kulturtörténet és a művészet iránt érdeklődőknek az újvilág ősi indián és gyarmati kori művészetéről, és bemutassa az általa legszebbnek vagy legérdekesebbnek tartott alkotásokat.
-
Régi boltok krónikája
0Majd háromszáz esztendeje, hogy ez a sok-sok képből összeálló, de végül is egységessé vált történet elkezdődött. Az első nyom 1700-ból való, amikor Mayer János német honból származó, de akkor már budai polgár a Vár rombadőlt házai egyikében felépítette kis bábsütő kemencéjét, és összeeszkábált boltocskájában elkezdte árulni mézesbábjait. Aligha gondolt arra, hogy e cselekedetével megalapította minden idők leghosszabb kort megélt magyar cégét, amelynek ajtaja fölött a kilencszázhatvanas évek közepén szólalt meg utoljára a halk szavú csengettyű, jelezvén, hogy vásárló érkezett.
-
-
Régi hangszerek
0A régi hangszerek nemcsak a zene történetének tárgyi emlékei, hanem esztétikailag értékes, önálló művészi alkotások. Gábry György kettős feladatot tűzött maga elé: szakmailag ismerteti és egyúttal műtárgyként mutatja be a magyarországi közgyűjteményekben, elsősorban a Nemzeti Múzeumban őrzött legérdekesebb és legszebb darabokat, amelyek addig a nagyközönség, de még a szakemberek előtt is ismeretlenek voltak. Itt publikálja első ízben Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségének kis virginálját, II. József gyermekkori csembalóját, a híres Esterházy-baritont, Beethoven és Liszt egyik zongoráját és más hangszerritkaságokat, és hozzájuk fűzi e művek nemegyszer regényes történetét.
-
Régi magyar asszonyok
0Takáts Sándor tanulságos és egyúttal szórakoztató írásaiban megsárgult levelek, elfeledett dokumentumok alapján rajzolja meg egy-egy nagyasszonyunk portréját, szívesen idézve föl udvartartásukat, házuk életét. Kanizsai Dorottya, Bánffy Kata, Fánczy Borbála, Wesselényi Anna leveleiből a 16-17. század szokásairól – a kertészkedéstől a befőzésig, nemeslányok nevelésétől a fényes esküvőkig, a szorgos otthoni munkálkodástól a királyi udvarban tett látogatásokig – sok mindent megtudtunk, de ezek az írások tudósítanak arról is, milyen hányatott volt a sorsa Zrínyi Ilonának vagy Koháry Juditnak, hogyan éltek Zrínyi Miklós lányai, Margit, Dorica és Kata.
-
Régi magyar csataképek
0Részlet:
A török háborúk Magyarország területén lezajló eseményei élénken érdekelték a külföldi, elsősorban német, olasz és francia kortársakat. A tőlünk nyugatabbra elterülő országokban a törököktől való félelem indokolta a megszámlálhatatlan magyar vonatkozású röplap és könyv kiadását. Európa testét a XVI. század végén osztályharcok, vallási és dinasztikus ellentétek szabdalták szét. Az írott szónak kellett volna egységes közvéleményt kialakítania, hogy a hódító török hatalom megfékezéséhez szükséges katonai erő létrejöhessen. A kisebb-nagyobb terjedelmű nyomtatványok a magyarországi végvárak elestéről vagy visszafoglalásáról közöltek szöveges és gyakran képes tudósításokat. A török kegyetlenkedéseknek és a keresztény katonák, köztük néha a magyar hősök /Zrínyi Miklós/ vitézségének színes leírása élénkítette ezeket a hirközléseket. -
Régi magyar fürdővilág
0Milyenek voltak Magyarország nagy hírű fürdői a régi századokban? Miféle kezeléseket, kúrákat ajánlottak a különféle nyavalyákra a fürdőmesterek?
A Helikon Kiadó Paletta sorozatának első kötete régi fotókkal illusztrált, olvasmányos könyv, nem száraz tudományos módon, hanem érdeklődő kíváncsisággal mutatja be a régi Magyarország fürdőkultúráját és gyógyvizeit. -
Régi magyar históriák
0Bogdán István új könyvében is régi korokat, régi históriákat faggat, hogy előző két kötetéhez hasonlóan (Régi magyar mesterségek, Régi magyar mulatságok) a magyar múlt művelődés-, tudomány- és technikatörténetének elfeledett vagy rejtőzködő adataival ismertesse meg olvasóit.
Csaknem egy évezred történelmét kalandozza be a szerző, hogy a ma hazai tudományos és technikai forradalmának hajszálgyökereit felkutassa. A bánya- és kohóipar, a nyomdatechnika és a papírgyártás 18-19. századi hőskorát idézi föl, amikor például Debreczeni Mártonról, Röck Istvánról, Türk Györgyről és másokról készít portrét. De hírt ad az első valóban tudományosan művelt térképészeti munkákról vagy korszerű mezőgazdálkodásról.
De szó esik a könyvben lovagi tornáról magyar módra a végeken, a hírszerzés őseire bukkan, amikor a török világ neves íródeákjairól ír, vagy régi gazdasszonyok boszorkánykonyhájába pillantva, a ma ismét divatos gyógyfüvek párlatairól beszél.
Bogdán István régi korokat, régi embereket vallat, de a múltban mindig a jövőbe – jelenünkbe – mutató újat fedezi föl. -
Régi magyar Magas-Tátrai képeslapok
0A képeslap ma már nem csak a gyűjtők érdeklődésére tarthat számot, de véglegesen helyet kapott a muzeológiában is.
A magas-tátrai lapok esetében ezekre az értékekre a két világháború közötti években figyeltek fel a szakemberek: a Karpatenverein, a Magyar Kárpátegyesület jogutódja 1930-ban újsághirdetés útján keresett „régi képeslapokat” múzeuma számára.
A megélénkült tudományos érdeklődés természetesen nemcsak a képeslap tisztes korának szól (végül is túl van a 12. X-en), ami magában is múzeumi tárggyá minősíthetné, hanem különleges – elsősorban dokumentum- és kortörténeti értékeinek is. Egy-egy lap ezen túl a művelődés- és művészettörténeti, fotótörténeti, stb. információk sokaságát hordozhatja. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a képeslapokból sokkal több maradt fenn, mint bármilyen más illusztrációs anyagból, érthetővé válik nemcsak a gyűjtői, hanem a fokozott muzeológusi érdeklődés is.
A továbbiakban régi tátrai képeslapokról kívánunk szólni; „régi” alatt értve a kezdetektől az impériumváltásig, vagyis az I. világháború végéig terjedő időszakot, „tátrai” alatt pedig a Magas Tátra mindkét, tehát – akkori elnevezéssel – magyar és lengyel oldalán vagy oldaláról készült lapokat. Természetesen feldolgozásunkban mindenhol elsősorban a „magyar” szempontokat részesítjük előnyben, hiszen bármennyire is szerettük volna egységesen kezelni a témát, a hegység gerincén végigfutó határ bizonyos mértékig számunkra is határ maradt, már csak a rendelkezésre álló anyag miatt és a hazai gyűjtői szempontokra való tekintettel is. -
Régi magyar mulatságok
0A szerző 1973-ban megjelent Régi magyar mesterségek c . könyvében a hajdani mesterségek, szakmák technika- és társadalomtörténeti érdekességeiből adott ízelítőt. Új könyvében a mulatságok szokáskörét ismereti.
A régi magyar mulatságok sokágú gyökérből szöktek szárba – írja Bogdán István kötetének Előhangjában. A gazdasági élethez kötődő kalákamunkát említi, mely bábája volt a szüreti mulatságnak, aratóünnepnek, fosztóbálnak. A „jeles napok”, nagy egyházi ünnepek is megtermik a maguk vigalmait, mint ha hogy az „élet három szüksége” (keresztelő, lakodalom, temetés) is kialakította szokásait, amelyek az idő szellemét, korok bélyegét viselik magukon. Ki tudja pl. manapság, hogy köznyelvi áldomás szavunk őseink áldozatának emlékét őrzi, s hosszú századok teltek el, míg gyökereitől elszakadva, italáldomássá, még később pedig alkupohárrá, foglalóborrá változott. De arról is kevesen tudnak, hogy a helyenként még ma is divatozó fonóka a feudalizmus korabeli „úrdolgából”alakult át a falusi téli estéket felvidító szórakozássá. A 14-15. századi fonóházakban még az úrasszonyok részére dolgoztak a pórasszonyok. Kétszáz évvel később azonban már Udvarhelyzék 1727-es konstitúcióban emígy rendelkeznek róla: „Mivel hogy … éjtszakákon a Falusi Ifjúságnak … guzsalyosi titulus alatt való (oszvesereglések) alkalmatosságával … tapasztaltatik sok gonoszságnak, ledérségnek s hivakodó dolgoknak… gyakorlása, végeztett ezért: hogy az ilyen… (guzsaloy) hely tartója… 3 Forintig büntetődjék.” -
Régi magyar orgonák – Szombathely
0„A magyar orgonaépítészet történetének feldolgozása zenetörténet-írásunknak jövendő feladata. De aligha kerülhet sor összefoglaló munkára addig, míg a részletkutatások bizonyos fokig el nem jutottak.” E részletkutatások első eredményei Szigeti Kilián Kőszeg, majd Győr, ezúttal pedig Szombathely orgonáit, orgonaépítőit, műhelyeit ismertető kötetei. A korábbiakhoz hasonlóan most is levéltári kutatások, helyszíni vizsgálatok alapján, gazdag fotóanyag segítségével mutatja be a szerző a város orgonáit és azok építőit. Könyve csak látszólag szűk keretű tudományos monográfia: valójában a magyar kultúrtörténet igen érdekes szakaszába enged bepillantást.
-
-
Régi mosolyok régi könnyek – színészképes mesekönyv
0Ez egy múltba röpítő örömforrás mesekönyv felnőtteknek. Mozgó állókép a régiségből: mesevarázsú színházi történetek és sok-sok – legendás és régen elfeledett – színész aláírásával hitelesített, vallomásával fűszerezett öreg fotográfia. Nem tudós színháztörténet ez a könyv, csupán emlékeimből szőtt, betűtengerré szilárdult, könnyes-mosolygós múltdarabok. Hajdan élt, csodált színészekről mesélek, akiket csak legendává kristályosodott hírükről ismerhettem, akiknek aláírásával díszített avíttas fényképeit az elmúlt évtizedek hozzám sodorták. Csodált színészekről mesélek, akiket ismertem, szerettem, tiszteltem, s akikkel hosszú életem során néhány percet, néhány órát, néhány évet sokszor véletlenszerűen, gyakran baráti, olykor rokoni közelségben eltölthettem.
-
-
Régi szavak szótára
0Kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata
-
Régi várképek
0Muzeumaink történeti és várostörténeti kiállításain gyakran szerepelnek régi magyar várak és városok képei. Közülük egyesek nagy méreteik és hasonló stíluselemeik alapján első pillantásra összetartozóknak látszanak. Az ábrázolt vár vagy város nagy betűkkel írott latin és német nevét feltűnő helyen olvashatjuk. A képek a környék egy kiemelkedő pontjáról, vagy madártávlatból, csaknem alaprajzszerűen mutatják a várakat.
-
Régimódi történet
0Szabó Magda új regénye formája szerint oknyomozás: az írónő egykori levelek, naplók, újságcikkek, családi ereklyék, idős emberek elbeszélései, tulajdon gyermekkori emlékei alapján nagyszüleinek és szüleinek alakját, történetét rekonstruálja. Az Ókút mélyébe száll le, hogy eljusson a forrásig. Mégsem emlékirat a Régimódi történet, nem is egy emlékirat előjátéka: vérbeli regény.
-
Régiségek képes enciklopédiája
0Akár lelkes műgyűjtő valaki, akár csak újonnan támadt benne érdeklődés a műtárgyak iránt, nagymértékben fogja növelni mind tárgyi tudását, mind a bennük lelt gyönyörűséget ez a pompásan illusztrált enciklopédia. A színes táblákon csoportosított több mint 1000 fényképet hivatott szakemberek magyarázzák meg a világ minden tájáról választott, klasszikus darabokat véve alapul. Ez a Paul Atterbury és Lars Tharp szerkesztésében megjelent könyv hat főcsoportban nyújt fontos információkat bútorról, üvegről, ezüstről, órákról és keleti műtárgyakról. Mindegyik témát történeti összefoglalás vezeti be, majd illusztrált példákon követhető a stílusok fejlődése az egymás utáni korszakokon keresztül.
-
-
Reiki
0A reiki egyetemes életenergia, isteni erő, amely éltet minket. A reikivel való gyógyítás feledésbe merült művészetét Dr. Mikao Usui japán teológus tette újból ismertté. A reikit a beavatás folyamata különbözteti meg minden egyéb kézrátétes vagy érintéses gyógymódtól.
E könyv nem pótolhatja a beavatást, ám annak megtörténte után kézikönyvként használhatja a reiki gyakorlója és tanára. A nyugati világ gyógyítói számára ez az első olyan mű, amely korszerűen, írott formában tartalmazza a teljes reiki tanítást. Régóta várt alapművet nyújtunk át az Olvasónak. -
Reisen durch Ungern und einige angränzende Länder. Beschrieben vom Reichsgrafen ⁓ ⁓
0A mű gróf Teleki Domokos (1773-98) „Egynehány hazai utazások” leírása című művének német fordítása. A szerző részletesen beszámol felvidéki, erdélyi, dél-dunántúli és horvátországi útjáról, bemutatja az egyes települések, vidékek lakosságának nemzetiségi, vallási és nyelvi összetételét, különös gondot fordítva a szóban forgó vidékek gazdasági, természeti, művelődés- és művészettörténeti, esetleg egyes sajátos jelenségek történeti hátterének leírására is. Az 1796-os magyar kiadáshoz 10 rézmetszetű kép is járt.
-
-
Remetelét
0Mi minden történhet akkor, ha tizennyolc esztendősen a világra szabadul az az ifjú, aki születésétől egészen eddig teljes elzártságban élt félbolond nagyapjával a northumbirai lápvidéken, iskolázottsága a hősi erények, a matematika és egy urdu nyelvű Biblia beható ismeretére szorítkozik, televíziót soha életében nem látott még, s így csak a London felé tartó vonaton döbben rá, s így csak a London felé tartó vonaton döbben rá, hogy nem minden nő olyan visszeres lábú, bajuszos és általában ellenszenves, mint az ősi családi fészekben, a Flawse Hallban addig megfordult házvezetőnők?
-
Rémségek
0A Rémségek csapatát furcsábbnál furcsább figurák alkotják, ők a viktoriánus Anglia egyik mutatványosának éjjeli műsorában megcsodálható legfőbb látványosságok. Köztük van a kiváló szaglással rendelkező Sába, a farkaslány, Holdnővér, a villámgyors és kardjaival mesterien bánó keleti szépség, valamint Majomfiú, az emberi bűzbomba, aki bárhová fel tud mászni. Eme felettébb szokatlan társaság tagjai különös képességeiket nappal a legaljasabb bűntettek felderítésére használják: arra szánták el magukat, hogy összefognak, és megvédik a város legvédtelenebb, legártatlanabb áldozatait, az utcagyerekeket, akik rejtélyes körülmények között tűnnek el a nyirkos ködbe burkolózó, csalókat és gyerekrablókat rejtő Londonból.
-
-
Rendszerhiba
0Az előttünk álló időszak egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miképpen lehetne lebontani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét rövidebb és hosszabb távon, és mik lehetnek egy esetleges alkotmányos újjáépítés feltételei. Fleck Zoltán megvizsgálja, hogyan viszonyul egymáshoz a jogállam és a demokrácia, hogyan volt lehetséges húsz évvel a rendszerváltás után a visszarendeződés, hogyan épült ki az Orbán-rendszer, hogyan alakultak ki a NER új beszédmódjai, hogyan történt az intézményrendszerek átalakítása és a hatalom monopolizálása, és hogy szörnyszülöttnek vagy átmeneti állapotnak kell-e tekintenünk az illiberális demokráciát.
-
Reneszánsz etikai antológia
0Földrészünk nagy gazdasági és szellemi átalakuláson ment át a reneszánsz idején. Mélyen megváltoztak az erkölcsnek az antikvitástól örökölt kategóriái is. Erről a folyamatról tudósít kötetünk, amelynek íve a kora reneszánsz itáliai bölcselőitől az érett, Erzsébet-kori Anglia reprezentatív gondolkodójáig terjed. Nem csupán „legfontosabb gondolatokat” ad ez a kötet, hanem ízelítőt kínál a szerzők stílusából, eszejárásából is. A legtöbb szemelvény első ízben jelenik meg nyelvünkön: Petrarca prózaíróként mutatkozik be, színes írásokat olvashatunk Alberti, Valla, Ficino és Pico della Mirandola tollából. Machiavelli Liviust kommentáló könyvének részletei után első ízben olvasható magyarul Erasmus Luther-ellenes vitairatának egy részlete, akárcsak Montaigne esszéinek néhány lebilincselő darabja, valamint Pierre Charron értekezése a bölcsességről. Bacon néhány remekmívű esszéje zárja a kötetet, mely Vajda Mihály válogatásában, Makkai László utószavával lát napvilágot.
-
Republic of Macedonia
0Map for Businessmen & Tourists
Road map
With index
City Centre of Skopje -
Republic of Macedonia
0City Centre of Skopje
Map for Businessmen & Tourists
Geographical map
With index
Relief with elevation tints