-
-
-
Oratóriumok könyve
0Közhelyszámba menő megállapítása a zenepszichológiának, hogy egy műfaj közkedveltsége, népszerűsége egyenes arányban nő a megmozgatott előadói apparátus létszámával: minél több hangszeres és énekes művész áll a mű megszólaltatásának szolgálatába, annál több színre, annál nagyobb kontraszt-gazdagságra, annál feszültebb drámaiságra van lehetőség. Valószínűleg ez a tény áll az oratorikus művek hatalmas népszerűsége mögött – de csak első pillantásra. A mélyebb okot a műfaj lényegében kell keresni. Az oratórium: színpad nélküli dráma. Eszközei tulajdonképpen nem különböznek az operáétól. Mind-kettőben a kifejezés, a drámai tartalom zenei eszközökkel való kibontása a komponista elsődleges célja. És a mű-faj halhatatlan remekművei mindig is ebben a vonatkozásban váltak elsősor-ban remekművekké – Carissimitől napjainkig. A könyvnek is ez a legfőbb célja: 113 oratorikus mű elemzésével rávezetni a hallgatót: milyen módon valósítja meg a zeneszerző muzsikájában a drámát, milyen eszközöket vesz igénybe a különböző stíluskorszakokban, hogy ez a drámaiság életre keljen.
-
Orbán kontra Soros
0Ez a könyv két kimagasló tehetségű magyar emberről szól. Az egyik évtizedekkel idősebb a másiknál, mégis kortársaknak mondhatók. Útjaik többször keresztezték egymást. Voltak időszakok, amikor úgy tűnt, hogy együttműködhetnek. Az idősebb: Soros György már meglett, kőgazdag, ereje teljében lévő férfiként, tele társadalomátalakító tervekkel érkezett 1984-ben a magyar politikába. Hamar megállapodott a pártállam fejeseivel és útjára indította a Soros Alapítványt, ami azóta az egész világon fogalommá vált. A fiatalabb, Orbán Viktor az évtized végén robbant be a magyar politikába, és mindjárt a rendszerváltoztató erők vezetőjévé, az új, demokratikus Magyarországot akarók reményének megtestesítőjévé vált. Soros is rögtön meglátta benne a jövőt, és külföldi tanulmányúttal támogatta. Lehetett volna ez egy gyönyörű barátság kezdete. Nem az lett.
-
-
-
-
Örökbecsű limlom
0Az Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt Ljudmila Ulickaja ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben az orosz írónő szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekben, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkban kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz magánéletéről, pályafutásáról.
-
-
Oroszok és magyarok
0Milyenek az oroszok és milyenek vagyunk mi, a megfigyelők? Miként ragadható meg a félelmet és rajongást egyszerre kiváltó rejtélyes orosz világ? Hammerstein Judit vizsgálódásának tárgya a két világháború közötti Oroszországot megjárt magyar írók úti beszámolói. Ám a kötet horizontja időben és térben ennél sokkal tágasabb: a művek az elemzés során nemcsak egymásra reflektálnak folyamatosan, hanem számos más kortárs leírásra, megfigyelésre is. A szélesre tárt perspektívának, a folyamatos kitekintéseknek, kapcsolat- és szellemtörténeti kalandozásoknak köszönhetően Illyés Gyula és Nagy Lajos Szovjetunió-élménye nemcsak egymással kerül dialógusba, hanem többek között a 19. századi utazó, Custine márki, az első világháborús hadifogoly, Markovits Rodion, a mérnök Popper József, a társutas Károlyi házaspár, Arthur Koestler, a francia André Gide, Arthur Holitscher, az utazás nélkül is rendkívül jól tájékozódó Márai Sándor, valamint Sinkó Ervin tapasztalatával is. A személyes narratívákon, éntörténeteken keresztül bomlik ki az a szövevényes, literátor értelmiségiekhez köthető, magyar és európai Oroszország-/ Szovjetunió-recepció, amely a reménykedéstől a rajongáson keresztül a drámai illúzióvesztésig a legszélsőségesebb érzelmi árnyalatokat is magában foglalja, akár mindegyiket egyetlen egyéni sorson belül. A szerző számos új szempontra rámutat, eredeti, inspiratív következtetéseket is megfogalmazva. A kötet egyedisége talán mégis leginkább a korabeli értelmiségiek szemén keresztül az orosz-szovjet valóságot fürkésző, impozánsan sokrétű szellem- és kapcsolattörténeti körpanoráma megrajzolásában jut kifejezésre.
-
Oroszország története
0Részlet: Az orosz tájat rendszerint mint egyhangú sík rónát szokták ábrázolni, amely két sávra oszlik: a déli sztyepvidékre és az északi erdős vidékre. Azonban nem szabad azt hinni, hogy ezek a síkságok egyhangú rónavidékek. Több magaslati vonal húzódik át rajtuk, hatalmas folyamok völgyeivel átszelve és Oroszország egyes vidékeit festői jellegűvé teszik, ami gyakran a középnémet tájra emlékeztet.
-
-
Oroszország története. Az orosz eredeti VII-ik kiadás után
0Előszó: Ejszakkeleti szomszédunk birodalma nagyobb a holdnál, s noha száz millió embernél több lakja, nagyságához képest nem ismerjük eléggé sem jelenét, sem multját; sem földrajzát, sem történetét. Pedig az utóbbi ezer év alatt sok történt e népességgel, az orosz nemzettel is, mi folyton érdekelte elődeinket, és a miről nekünk tudomást venni előnyünkre válik.
-
Oroszországi naplóm
0Mióta hazajöttem Oroszországból, a barátok és ismerősök serege kitörő örömmel üdvözöl, de egyben ezer és ezer olyan kérdéssel ostromol, melyekre első pillanatra meghökkenve csodálkozom, – válaszolni nem is tudok, csak tátogok mint a partra vetett hal. És csak nézek, nézek, hogy honnan az ördögből veszik ezeket a képtelen, furcsa, tájékozatlan kérdéseket. Mert a kérdések zuhagatának vége-hossza nincs. Például ilyeneket kérdeznek:
– Hol voltatok eddig? Mindig Kiewben?? Igazán olyan szép ott a színház, ahol játszottatok??
Mit feleljek erre? – azt, hogy Kiewnek még a vasútállomását sem láttuk! Színházban pedig – két hónap alatt – egyszer sem játszottunk, mert a legnagyobb hely, ahol felléptünk – egy ócska mozi volt!
– Ugye, sokat éheztetek?
Mivel mindig katonákkal étkeztünk, az ellátásunk kitűnő volt!
– De a lakásotok viszont remek volt!?
Éjjel, ha csak öt egér szaladgált át rajtam – versenyezve, hogy melyik kapja el előbb a fülcimpámat, az már főnyeremény volt! -
-
Orvostörténeti közlemények 234-237
0Írták: Botlik Richárd, Nemes István, Tolvaj Balázs, Kapronczay Károly, Benkéné Jenőffy Zsuzsanna, Benke Tibor, Kührner Éva, Erdős Kristóf, Perjámosi Sándor, Müller Miklós, Elek Gábor, Kovács I. Gábor, Petneházy Dezső, Jurij Fatula, Kicsi Sándor András, Bitter István, Fischer János, Baran Brigitta, Katalina Pekarová, Kiss László, Tóth Mária
-
Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja. Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulóján
0Előszó: Kőrösi Csoma Sándor halálának 1942. évi április hó 11-én volt százéves évfordulója. Időszerű, hogy Őt, a magyar fajnak kiválóságát, kellően értékelve ünnepeljük. Az elmúlt évszázad alatt sokan voltak, akik úgy vélték, hogy Csoma lelkiségét, cselekvéseinek indító okait felismerték, munkáját méltányolhatták, – azonban e férfiak Nyugat kultúráján nőttek fel és a XIX. század mindent tagadó szellemét szívták magukba, így tőlük messze állt Kelet gondolkozása, filozófiája. Ezek, noha Csoma csodálatos egyéniségét, szentekhez hasonló lemondását, igénytelenségét, fanatizmusát, szerénységét és lelkiismeretességét, egyben nagy tudását is elismerik és csodálják, mégis rejtély marad előttünk Csoma nagy egészben vett élete.
-
-
Őslénytan
0A múlt életével foglalkozó őslénytan nagy hagyományú és robbanásszerűen fejlődő tudomány. A leíró őslénytani monográfiák mellett egyre nagyobb számban látnak napvilágot az oknyomozó, elméleti, nagyobb összefüggéseket feltáró munkák. Új résztudományok különültek el, mint amilyen a paleofiziológia, paleoökológia, biosztratinómia, plaobiogeográfia stb. A genetika fejlődése és a rétegről rétegre gyűjtött hatalmas őslénytani ismeretanyag kiszélesítette az evolúciós kutatásokat. Indokolt tehát úgy összefoglalni a legújabb eredményeket, hogy figyelembe vegyük a klasszikus adatokat is. Az „Őslénytan” tankönyv célja tehát többrétű. A történeti bevezető után részint tárgyalja a múlt dokumentumainak fennmaradási módját, a fosszilizációt, részint foglalkozik az egykori élőlények tér- és időbeli elterjedésével és az ebből levonható következtetésekkel, emellett foglalkozik az evolúció alapkérdéseivel is. Az általános őslénytani ismeretek után a törzsfejlődés figyelembevételével tekinti át a fosszilis és a ma élő növények, valamint állatok rendszerét. Ebben az értelemben a mű az első magyar nyelvű „teljes” őslénytani tankönyv, a legfontosabb alapismeretek elsajátítására hivatott, a szakirányú képzés tankönyve számára tartva fenn a részletesebb ismertetéseket.
-
-
-
-
Ostorhegyes
0„A fogathajtás a mai formájában zsenge leánykorú, még nincs húsz éves”. Egyike tehát a legfiatalabb sportágaknak. S ez a rövid idő egyértelműen magyar sikersorozatot hozott. Ezért „nekünk magyaroknak már-már nemzeti ügy a fogathajtó sport… Szilvásváradon… olyan nyomasztó volt a világhegemóniánk, hogy arról már-már csak szemlesütve illik beszélni. De ezt említve önkéntelenül is felmerül a kérdés: mi az oka ennek, milyen magyarázatot adnak erre az illetékes szakemberek, a sportág művelői, vezetői? E könyvben megpróbáljuk megkeresni a választ a kérdésre, mégpedig indirekt módon. Előbb áttekintjük a lovaskocsizás történetét, a fő súlyt a magyar kocsizásra helyezve. A második részben pedig rövid, villanásszerű portrékat adunk azokról, akiknek eredményei emelték a magyar fogathajtó sportot arra a rangra, amelyen ma áll” – írják a szerzők könyvükről.
-
Osztály egy kapitalista társadalomban
0A dán, illetve ausztrál születésű, brit szociológus szerzőpár Nagy-Britannia társadalmi viszonyait elemezve azt a divatos nézetet cáfolja meg, mely szerint a „poszt-kapitalista”, jóléti társadalmakban eltűntek volna az osztályok közti, hagyományos különbségek, nagyszabású kiegyenlítődés zajlott volna le, amelynek eredményeképpen, úgymond, egyetlen, nagy tömegű „középosztály” alkotná a modern kapitalista társadalmat. Hatalmas empirikus anyagot felvonultatva, Westergaard és Resler sokoldalúan bizonyítja, hogy ez egyáltalán nincs igy: Nagy-Britannia társadalmában a korábbi osztályhatárok továbbra is rendkívül élesek, nem csupán az életkörülmények anyagi vonatkozásait tekintve, hanem az életesélyekben, a kultúrából való részesedésben is. Ami pedig a hatalomban való részvételt illeti, az osztály-különbségek kiváltképp élesnek mutatkoznak ma is. A szerzők itt-ott más nyugat-európai, illetve észak-amerikai tőkés társadalmakra is kitekintenek, gondolatmenetük fő vonala azonban saját társadalmuk érzékeny, körültekintő elemzése. A hamar híressé vált kötet fontos állás-foglalás az osztályfogalom körül zajló szociológiai vitákban, de általánosabb világnézeti tanulságokat is kínál. A könyvet a magyar kiadáshoz írt szerzői előszó vezeti be.
-
Öt év Mandzsuországban
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Öt év Mandzsuországban
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Öt évszázad fekete krónikája
01676. június 8-án a városbíró elfogatta Deutschler Mihály huszonhat éves, nős, nicki jobbágyot. Különféle bűncselekményekkel vádolta, amelyek között a legsúlyosabb az volt, hogy előző napon megtámadta Ernest Katalin tizennyolc éves hajadon leányt, aki vasárnap a reggeli mise után a Lővér erdőbe ment epret szedni. Deutschler a leányt a cserjék közé hurcolta, ahol az kiáltozni kezdett: „Názáreti Jézus, jöjj segítségemre és ne hagyja el!” Deutschler durván ráripakodott: „Hallgass, te szentségtelen kurva, vagy megöllek!” A leány ennek ellenére sem hagyta abba a kiáltozást, de közben könyörgött Deutschlernek: „Csak az életemet és a becsületemet hagyd meg, odaadom neked mindenemet az utolsó ingig.” A könyörgés mit sem használt, a férfi egy ronggyal betömte a leány száját, földre teperte és megerőszakolta. A bíróság egyhangúan fővételre ítélte. Utána mások elrettentéséül holttestét kerékre kötözték.
-
-
-
-
Özönvíz I-II.
0A Nobel-díjas lengyel író nagy történelmi trilógiájának második része, az Özönvíz, a XVIII. század második felébe visz bennünket, a svéd lengyel háború idejére. A lengyel főnemesség árulása folytán a svéd csapatok elárasztják Lengyelországot, és megkezdődik az évekig tartó harc az ország függetlenségének kivívásáért. Ebben a harcban részt vesz az egész nemzet. Sienkiewicz a múlt század végén írta ezt a regényét honfitársainak biztatására és vigasztalására, hogy a fényes múlt példájából erőt merítsenek hazájuk felszabadítására. Árulók és hősök vonulnak végig a regény lapjain, a színes meseszövést izgalmas fordulatok tarkítják. Tanúi leszünk egy árulónak vélt nyughatatlan fiatal tiszt bravúros hőstetteinek és egy eszményi szerelem diadalának.
Művészi szempontból az Özönvíz a trilógia legsikerültebb része; méltán lett milliók legkedvesebb olvasmánya. -
P.E.T. – A szülői eredményesség tanulása
0Thomas Gordon könyve, a P. E. T. – A szülői eredményesség tanulása az elmúlt két étvizedben megjelent egyik legsikeresebb tudományos-ismeretterjesztő mű – igazi pedagógiai bestseller. A szerző a már magyarul is megjelent T. E. T. – A tanári hatékonyság fejlesztése című könyvéhez hasonlóan „Gordon-módszerrel” avatja be a felnőtteket, szülőket és laikus nevelőket, hogyan változtathatják meg a gyerekekhez fűződő, sokszor egyoldalú, hatalmi tekintélyen alapuló, érzelmileg megromlott viszonyukat egyenrangú, szeretettel teli, megértő, örömöt hozó kapcsolattá.