-
-
A kereszténység társadalmi gyökerei
0Prosper Alfaric a vallástörténet kiváló francia kutatója volt. Fiatal korában egyhazi pályára lépett s hamarosan kitűnt kiemelkedő történeti érdeklődésével. Önálló látásmódja azonban világi pályára vitte, tudományos meggyőződése összeütközött az egyházi tanításokkal. Jelen művének az a célja, hogy azokat a vallási áramlatokat ismertesse tudományos rendszerességgel, melyekből a kereszténység kialakult. Önmaga programját a következő tömör mondatokkal fogalmazta meg: Költött, alig ismert vagy tudatosan koholt személyek egyéni tevékenysége he lyett azokat a nagy vallási áramlatokat óhajtom ismertetni, melyekbül a kereszténység kisarjadr, s melyeknek hol szövetségese, hol pedig ellenfele volt. A kereszténység társadalmi gyökereiről szóló áttekintés így jöhet csak létre. Munkám során Palesztinát, Szíriát, Egyipto mot, a görög és a római világot, mint a kereszténység születésének színhelyeit mutatom be.” Alfaric könyve a szerző halála után jelent meg és egy nagyterjedelmű műnek első, lezárt fejezete. Olvasva a könyvet, mindenki elismeréssel adózik a rendkívül tág látókörű tudós több nyelven megjelent munkájának.
-
-
A késmárki Szent Kereszt-bazilika
0A Kossuth-díjas filmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész példaértékű szövetkezésének újabb pompás dokumentumát veheti kötetünkkel kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi, illetve szepességi templomokat bemutató albumaik után most a késmárki Szent Kereszt-bazilikába kalauzolják el őt.
-
-
-
-
A Kheopsz piramis
0Kheopsz-piramissal, mondhatni, egykorú a megépítésével kapcsolatos rejtély. Mert hát mit is tudunk eme irdatlan tömegű alkotásról? Nem igazán sokat… Történelemkönyveink szerint KHEOPSZ (az egyiptomiaknál Khufu) a negyedik dinasztia jeles uralkodója Kr. e. 3100 táján élt. A nagy fáraóról elnevezett piramis a korabeli előkelőségek számára épült temetőváros közepén helyezekedik el. Régóta és sokan keresik a monumentális építmény megalkotásának lehetséges módozatait. Az általában vizsgált építési modellek legtöbbjéről azonban elmondható, hogy azok sem nem valószerűek, sem nem eléggé hatékonyak, valamint nem is igazán „egyiptomiasak”.
Ez a könyv a nagysikerű és igen népszerű kutatók lebilincselő nyomozását örökítik meg, amelyek témája a Kheopsz-piramis építése. Az általuk bemutatott egyszerű, kötélcsigás megoldás „lebontja” a készülő piramis köré rakott állítólagos rámpákat, és „elküldi” az építkezés helyszínéről a történészek által eddig feltételezett százezrek túlnyomó többségét. E mű nem kevesebbet bizonyít, mint azt, hogy alig hétezer ember is felépíthette a világ egyik legnagyobb csodájának tartott fantasztikus kőmonstrumot. A könyv az építés műszaki érdekességei mellett újszerűen elemzi és értékeli a hatalmas sziklagúla elkészítésének lehetséges idejét, valamint célját is. -
A kiegyezés
0A Nemzet és emlékezet sorozat ötödik darabjaként megjelenő kötet az 1867-es kiegyezés előtörténetével és tartalmával, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia változó megítélésével foglalkozik. A sorozat ismert szerkezetét követi: elsőként a kiegyezés létrejöttére vonatkozó, igen szerteágazó forrásokból ad bő válogatást, tudatosan törekedve az összetett alkufolyamat minden elemének a megjelenítésére. A második részben reprezentatív áttekintés található a kiegyezést övező korabeli politikai vitákról, illetve a dualista rendszer összeomlása után született értékelésekről. A harmadik nagy fejezetben pedig az osztrák és a magyar történettudomány kiegyezésről alkotott vélekedésének az elmúlt öt évtized során fokozatosan bekövetkező módosulásai követhetők nyomon. Végül helyet kaptak az 1867-es kompromisszum sajátosságait feltáró szaktanulmányok, valamint a Monarchiával kapcsolatban máig tapasztalható nosztalgia okait firtató írások. A kötetet a gazdag képanyag, illetve a témakör forrásait és szakirodalmát áttekintő értékelő bibliográfia teszi még használhatóbbá.
-
A kígyó
0A kígyó novelláit még a nagybeteg író válogatta, a kiadóhoz intézett levelében indokolva, hogy ifjúkori – vagyis 1944 előtti – írásaiból miért ezeket a novellákat, útirajzokat javasolja kiadásra.
-
-
-
-
A királyné nyaklánca
0„Ez a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt.
-
A kisemberek városa. Elbeszélések.
0Szegény emberek életéről szóló, mulatságosan megindító történetekben elevenednek meg egy hajdani elzárt és megalázott kis közösség mindennapi gondjai, keservei, ritka örömének percei. Sólem Áléchem, aki hittel vallotta, hogy az igazi író „népének fényes tükre legyen, amelyben az élet sugarai tükröződnek, mint tiszta patakban a fényes napsugarak”, leplezetlen valóságukban és mélységes megértéssel mutatja be hőseit; a legtöbbször velük mondatja el, ami a lelküket nyomja – s a megnyitott zsilipeken keresztül árad, gáttalan sodrással, a kacagtató, tragédiákkal terhes és rejtett, könnyekkel fűtött szózuhatag.
-
-
-
A Kner család és más történetek
0A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19-20. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig. A páratlan forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva a szerző pontosan és színesen mutatja be, hogy a vándorkönyvkötő hogyan telepedett meg egy alföldi községben, s milyen külső adottságok és személyes kvalitások kellettek ahhoz, hogy fia, Kner Izidor a kis nyomdaműhelyből piacvezető vállalatot teremtsen. Izgalmas és megrendítő írások idézik fel, hogy egy teljes mértékben asszimilálódott család miként élte meg a kirekesztés éveit. Ugyancsak különlegesen gazdag narratív forrásokra alapozódnak a Márki Sándorról szóló tanulmányok is. A Márki Sándor naplóit olvasva című fejezet írásai bemutatják, milyen tényezők formálták egy dualizmus kori vezető történész gondolkodását, hogyan jutott el az egyetemi katedráig s hogyan élt Kolozsvár társadalmában egy professzor. Érdeklődésre tarthatnak számot az Erdély román megszállását követő időket bemutató írások is. A harmadik fejezet középpontjában a szociográfus-politikus Kovács Imre áll, vagyis az a politikus, aki megkísérelte a népi mozgalom törekvéseit a parlamentáris demokrácia keretei között megvalósítani. A tanulmánykötetet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányok zárják. Erdész Ádám írásai elsősorban a múltat személyes közelségbe hozó társadalomtörténet híveinek kínálnak izgalmas olvasmányt.
-
-
A kőkor élő nyelve
0Eurázsia nyelvei (és számos őshonos amerikai nyelv is) egy valamiben hasonlóak: egyaránt őrzik – persze egyike bőségesebben, másika kevésbé – a nyelvészek által „nosztratikus”-nak elnevezett ősi, kőkorszaki nyelv töredékeit. Mi több, műveltségünk, szokásaink, vallásaink is ennek az ősi világnak a teremtményei.A szerző ebbe az ősi-mai nyelvbe kalauzolja el az olvasót. Talán a legizgalmasabb felfedezés, mely a könyv vezérmondata is: „A KŐKOR SZAVA: KÉP”. A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig „képet mondtak” egymásnak, maguk az ősi szavak is „mondott képek”, látványok
-
-
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
-
-
A konzervativizmus jelentése
0A könyv azokat a fogalmakat és nézeteket akarja bemutatni,amelyek modern nyelven fejeznek ki olyan világképet,amely túlságosan józan és komoly ahhoz,hogy modern legyen.
-
A kőolaj regénye
0Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…
-
-
A kormányzó halála II.
0A kétkötetes történet főhőse egy harmincas portréfestő, aki, miután elhagyta a felesége, egyszer csak egy neves festőművész hegyi házában találja magát. A padláson korábban ismeretlen képre bukkan, amivel akaratlanul rejtélyes események láncolatát indítja el – derült ki a Láthatóvá váló ideák című első kötet lapjain. Miután végigkísértük, hogyan sodródott bele rejtélyes eseményekbe, s kötött kapcsolatot különös emberekkel, a regény második, Változó metaforák című kötetéből megtudjuk, hogy csak úgy vethet véget a nyugtalanító történéseknek, ha elvégzi a rá háruló, több mint különös feladatokat.
-
A koronázatlan királyné
0Agnes Sorel a nápolyi királyné, Aragóniai Jolán bizalmasaként, a királyné fiának kíséretével érkezik a francia királyi udvarba, és szépségével, valamint gyors észjárásával mindenkit hamar lenyűgöz. Magára vonja a király figyelmét is: VII. Károly szívét annyira rabul ejti Agnes, hogy nemcsak szeretőjévé választja, de nyíltan felvállalja kapcsolatukat. A kegyencnő kihívó ruhái, fedetlen keble, drága ékszerei megbotránkozást keltenek az udvarban, irigyeinek száma egyre nő, s a francia trónörökös is szívből gyűlöli… Veszélyes intrikák és rosszindulatú pletykák kereszttüzében kell megküzdenie szerelméért és saját boldogulásáért.
Őfelsége, a Kenti hercegné A szerelmes királynő után az Anjou trilógia második részében is különlegesen izgalmas történelmi karaktert választott regényének központi szereplőjéül. Agnes Sorel (1422-1450) a történelem első hivatalos francia királyi kegyencnője, akinek már nem kellett diszkréten a háttérben maradnia: kacér volt és okos, nagy befolyással bírt a királyra, s így az udvar politikájára is. -
A korrupció története
0A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában mindmáig.
-
A korszerű prémesállat-tenyésztés gyakorlata
0A vadon élő állatok szőrméjét ősidők óta használják az emberek, de a vadászatról a felhasználók igényének növekedése miatt részben áttértek a tenyésztésre. A könyv megfelelő arányban foglalkozik a nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.