Fodor Andrásról, a költőről köztudott, hogy a muzsikában is igen ott-honos. Verseinek zeneisége, témája gyakran utal erre. Prózaíróként is irt zenéről, könyve jelent meg Stravinskyról. Bartók pedig vezércsillaga volt a magárataláló ifjú költőnek, Ennek a Bartók élménynek ád hangot e kötet. A versek keretezte-tagolta esszék e Bartók-hatás kialakulását tárják föl, másrészt különféle, Bartókkal kapcsolatos kiadványok költőien fogalmazott, általános érvé-nyű recenziói. A bevezető, krónikás rész, a „Küzdelem Bartókért”, címe szerint kettős értelmű: a küzdelem azért is folyt, hogy a költő meghódít-hassa Bartók életművét, de azért is, hogy szellemi életünk végre befogad-hassa legnagyobb zeneszerzőnk alkotásait. Mindez, szerencsére, ma már történelem, de nem árt figyelmeztet-ni rá: volt korszak Magyarországon, amikor a cenzúrázott Bartókért küzdeni kellett.

Valóságos lexikonláz tombol napjainkban: se szeri, se száma a különböző nagyságú, méretű és igényű kis-, közép- és nagylexikonoknak. Korunk sokat emlegetett információ-áradatában szükség is van ezekre a hasznos segédkönyvekre, hiszen szakember és laikus ezekből kapja meg az érdeklődésének megfelelő adatokat. Darvas Gábor Zenei zseblexikonja is ilyen adattár, mégpedig kifejezetten a zenerajongók részére. Két nagy részből áll: az első tömören, de minden lényegesre kitérően tartalmazza mindazt, amit a zenekedvelő közönség művekről, szakkifejezésekről, hangszerekről, fogalmakról, műfajokról és formákról tudni kíván: hosszabb „korszak-címszavak” foglalják össze az egyes stílus-periódusok jellemzőit s felsorakoznak az ismert „ragadvány”-nevek is, mint „Királynő szimfónia”, vagy „Napkvartettek” – magyarázatukkal együtt. A második rész zeneszerzők és előadóművészek életrajzi adatait közli.