-
A három Pécsely története
02 000 FtTalán első olvasásra furcsának tűnik e könyv címe! A három Pécsely története! Pedig így van: három – és mégis egy – község történetét tartja a kezében a T. Olvasó! Ugyanis kezdetben – valamikor a XI-XIII. században – egyetlen Pécsely nevű falucsoport terült el abban a térségben, ahol ma Kispécsely-puszta (Klára-puszta), Nagypécsely és Nemespécsely községek találhatók. Sőt, a közvéleményben olyan nézetek is élnek, hogy öt hajdani település olvadt össze az elmúlt évszázadok során. Ez nem kizárt – s talán az ószláv „öt” szó rejtőzik a falu nevének régi formájában! Mert valóban több faluhelyet emlegettek a középkori források: emlegették az egytagú „Pécsely” formában, említették „Nagypécselynek” (ami egyértelműen azonos a mai Nagypécsely községgel), emlegettek egy Alsó-Pécsélyt (ami viszont nem más, mint Kispécsely, a mai Klára-puszta), továbbá szóba került Felső-Pécsely is, ami am ai Nemespécsellyel azonos. Bakfalva (vagy Bakófalva) is a mai Nagypécsely közelében terült el, de már a XV. század végére eltűnt! Minden valószínűség szerint a hajdani – királyi és királynéi birtokokat egységesen megnevező – Pécsely a XIII-XIV. századi birtokadományozások, birtoklások jóvoltából bomlott fel, s kapott egymástól megkülönböztető neveket. A török háborúk derekára – a XVII. század elejére – már csak két falunév élt: Nagypécsely, valamint annak egyik részét képező Felső-pécsely, melyet 1696-tól Nemespécselynek kezdtek nevezni. Kispécsely viszont teljesen eltűnt. Nagypécsely és a Felső-pécselyből nevet változtatott Nemespécsely a XVIII-XIX. század folyamán párhuzamosan élte életét, bár az úrbériség számos szállal kötötte őket egybe, s határukat még a XVIII. században is csak nagy üggyel-bajjal igyekeztek szétválasztani!
-
Balatonfüred és Balatonarács története
02 500 FtBalatonfüred Város Önkormányzata és a Balatonfüred Városért Közalapítvány ajánlja e könyvet a város lakosságának.
A könyv elsősorban Balatonfüred és Balatonarács ófalu/óváros történetére összpontosít; a látszatra csélcsap, a változatosságra épülő életforma mögött meghúzódó állandóságról, maradandóságról szól. A kötet átfogó képet ad mindarról – a földtörténeti és őstörténeti előzményektől a legújabb kori történelemig, művelődéstörténetig ami a füredi vidékre jellemző: természeti szépségéről, boráról, gyógyulást hozó vizéről, intézményeiről, a pihenni, szórakozni vágyók számára nyújtott gazdag kínálatáról. -
Céhládától az adatbázisig
02 000 FtVeszprém 1971 óta (közel 40 éve) az ipartörténeti kutatások központjának mondható. A Veszprém Megyei Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottságának Kézműves-ipartörténeti Munkabizottsága 1974 óta rendez konferenciákat, rövid időn belül a hazai és a nemzetközi tudományos közvélemény számára is figyelemre méltó tényező lett. E konferenciák hívták fel a figyelmet a levéltári források feltárásának szükségességére. Tanulmánykötetünk a 2010. május 7-én Veszprémben megrendezett XI. szimpózium levéltári források feltárásával kapcsolatos előadásait tartalmazza.
A megjelentetett kötet egyrészt abban nyújt jelentős segítséget a témával foglalkozó kutatók számára, hogy az eddig ismeretlen határon túli (felvidéki, erdélyi, bácskai, bánáti) levéltári anyagokra hívja fel a figyelmet és a hazai kutatás számára ismeretlen könyvészeti anyagot, teljességre törekvõ bibliográfiát nyújt át a téma iránt érdeklődők számára. Másrészt összefoglalja a hazai ipartörténeti kutatás utóbbi tíz évének legfontosabb eredményeit új szempontokra, forráscsoportokra irányítva figyelmünket.