-
-
-
Emil vagy a nevelésről
0Rousseau fogalmazza meg a XVIII. században a legnagyobb nyíltsággal és részletességgel azt az évszázadok óta üldözött gondolatot, mely szerint a természet s így az ember is, aki egy darabja a természetnek, születésétől fogva jó, s csak a társadalom rontja meg. Ez a gondolat szöges ellentéte a feudális világnézetnek, mely az emberi természetet eredendően gonosznak tekintette. A kereszténység e lényeges világnézeti tételéből következett, hogy a gyermeket állandóan dorgálták, elméjét korlátok közé szorították. Rousseau gyökeresen szakít e nézettel. Nála a hibás ismeretanyag és a hamis előítéletek távoltartása áll a gyermek Emil neveltetésének elő-terében. A nevelő feladata szerinte elsősorban nem ismeretközlő, hanem ismeretelhárító tevékenység. Csak a feltételeket szabad megteremtenie, az ismeretszerzést s az erkölcsi érzék kialakítását a növendék saját aktív kíváncsisága végzi. Az életre nevelés igénye; a dolgok és nem a szavak, az élet és nem a könyvek tanulása; a testi nevelés fontossága olyan elvek, amelyeket külön-külön több író már régebben is hirdetett, de Rousseau volt az, aki ezeket az elveket az európai gondolat történetében addig még soha nem tapasztalt szuggesztivitással, következetességgel és sodró érzelmi hévvel egységes nevelési rendszerben fejtette ki.
-
Műalkotások elemzése a gimnázium I-III. osztálya számára
0A szerzőnek – saját tapasztalataira és számos nagy művész, tudós vagy pedagógus meggyőződésére támaszkodva – az a véleménye, hogy a művészet különös tulajdonságai miatt „nem megtanítható”. Rengeteg ismeret és készség átadható és elsajátítható ugyan a művészettel kapcsolatban, elméletben és gyakorlatban egyaránt – csupa olyasmi, „amit minden művelt embernek illik tudnia” –, de éppen a legfontosabbhoz, ahhoz a bizonyos „kimondhatatlanhoz”, amelynek megragadására minden művész és minden műértő törekszik, kizárólag személyes utak vezetnek.
-
Növényrendszertani praktikum
0Évszázadunkban bőséges kínálat alakult ki növénytani gyakorlati könyvekből, úgynevezett praktikumokból, de növényrendszertani témára specializálódott művel annál kevésbé találkozhatunk. A könyv a növényrendszertan elméleti oktatásához szorosan csatlakozó gyakorlatokhoz hivatott segítséget nyújtani, melyet a felsőoktatásban tanulók részére ajánlunk.
-
Uráli nyelvrokonaink
0A könyv széleskörűen tájékoztat az uráli (finnugor-szamojéd) nyelvcsaládba tartozó népek múltjáról és jelenéről. Beszámol a nyelvrokonság kutatásának történetéről, összefoglalja az uráli-finnugor nyelvcsalád őstörténetére vonatkozó legújabb kutatási eredményeket. A rokon nyelvek eddig szokásos genetikai osztályozásán kívül foglalkozik a munka e nyelvek tipológiai rendszerezésével is, amely a mai rokon nyelveknek egymáshoz (és a környező nyelvekhez) való viszonyulását új módon tárja elénk. Alapos ismertetéseket adnak a szerzők az egyes rokon népcsoportokról: e fejezetekben kitérnek lakóhelyeik leírására, történetük, hajdani és mai életkörülményeik, művelődésük, főleg népköltészetük és irodalmi életük ismertetésére.
-
Városépítéstan
0Ez a könyv az 1961-ben megjelent A városépítés története és a harmadik kiadásban 1972-ben megjelent Településtervezés összevont, bővített és átdolgozott kiadása.
Az első rész a városépítés történetét tárgyalja. Négy fő fejezetéből az első a városodás és a városépítés kezdetét, a rabszolgatartó társadalmak, az ókori keleti, az ókori görög, majd az ókori római városépítést ismerteti. A másodikban a feudális társadalmak városépítéséről, ezen belül az európai korai és fejlett, majd a kései feudalizmus és az Európán kívüli országok feudalizmus-kori városépítéséről esik szó.