-
Angster
0A magyar orgonaépítés európai rangot, sőt világhírnevet elért dinasztiájának és gyárának története ez a könyv, a múlt század közepétől az 1949-ben bekövetkezett államosításig. Valamint az örökség máig tartó utóéletéig. Megismerhetjük belőle a XIX. század közepe pécsi zenei életét, a gyáralapító Angster József (1834-1918) közép és nyugat-európai vándorlásait, a pécsi orgonagyár 1867-ben történt alapítását, majd három generáción keresztüli, rangot kivívó működését. Az államosítás, a koncepciós per, a vezetők és a család meghurcoltatásainak leírása zárják a történeti, számos szakmai probléma értő bemutatása pedig a zeneelméleti részeket. A szerző, Angster József a család harmadik generációjához tartozó, ma is évő kiváló szakember, aki egykor maga is az orgonatervező- és készítő mesterek közé tartozott és a gyakorlatban is hozzájárult a neves örökség továbbviteléhez. Hatalmas forrásanyagra és gazdag személyes tapasztalatra épülő könyve ipar-, művelődés- és zenetörténeti szempontból egyaránt figyelmet érdemel.
-
Az elveszett paradicsom
0Várkonyi Nándor (1896-1974) a harmincas évektől kezdve Pécs szellemi életének egyik legjelentősebb polihisztora, irodalomszervezője volt. Irodalomtörténeti írásai mellett művelődéstörténeti munkássága is jelentős: SZIRIÁT OSZLOPAI című műve méltán vált népszerűvé, több kiadást megért.
Ez a kötet az ELVESZETT PARADICSOM című vaskos kézirat mintegy negyedét tartalmazza, a Sziriát Oszlopai-nak méltó folytatása. A szerző az egyetemességre való törekvés igényét és gyakorlatát megtartva a „régi embert”, mint kozmius létezőt vizsgálja, akinek a kezdetektől fogva természetes tudása van saját és az őt körülvevő mindenség létmódjáról. -
Bacchus tölt poharat
0A könyv anekdoták közmondások és szólásmondások, bölcsességek, népi időjárás-megfigyelések, a költészet gyöngyszemei és az álmok világának segítségével mutatja be a szőlő és a bor civilizációt alakító-formáló hatását, a néphagyományokat, mindazokat a néprajzi és irodalmi értékeket, amelyek a szőlő- és borkultúránkat igazi nemzeti értékké tették az évszázadok során. Az érdekes, gazdagon illusztrált anyag egyidejűleg szól a szőlőművelő és borászkodó emberekhez, a borkedvelő fogyasztókhoz, a tapasztalni akaró ifjú nemzedékhez, a borvidékeinket felkereső és a magyar borkultúra múltja iránt érdeklődő turistákhoz, továbbá mindazokhoz, akiknek igényük van a kulturált borfogyasztásra, fogékonyak az ezzel kapcsolatos hagyományokra és szokásokra, tenni is akarnak a nemes tradíciók továbbéléséért.
-
Drávaszög és Szlavónia
0A virágdíszes festett templomok a magyar és az európai kultúra páratlan értékű remekei. Az iparművészet, a népművészet és a nagy művészeti áramlatok sajátos egymásra találásának e különösen szép alkotsai között rangos helyetfoglalnak el a Dél-Dunántúl lassan ismertté váló templomai.
Könyvünk „A Dél-Dunántúl festett templomai” sorozat nyolcadik kötete. E kismonográfia huszonegy templomot tartalmaz, benne színes képek, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épületek, hímes berendezések, a festő asztalosok és a templomépítő közösségek történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges gördülékeny stílusban íródott. -
Fából, kőből, sárból / From wood, stone and mud
0„Lantos Miklós építész, félig-meddig mint az egykori építkező parasztemberek, ácsok, nádazók, kőművesek szakértő kollégája nézi az épületeket, a formákban látja a szerkezetet, a súlyok, a terhek megoszlását, a hordozó elemek teherbírását. A képeiből összeállított sorozatok kifejezik a különböző építőanyagok, a fa, a kő, a vesszőfonatra tapasztott, vályoggá szárított, téglává égetett sár és föld tájanként különböző módon megjelenő egyéniségét. Részletfelvételein érezzük az építkező munka fogásait, hosszú hagyományból merített tapasztalatait, az anyagokkal folytatott párbeszédet, amiben az alakító szándékkal szemben, vagy mellett érvényesül a fának, a kőnek esetleges formája, a tapasztást, a meszelést végző kezejárása. A műemlékvédelem alapelveit megfogalmazó Új Athéni Karta (1998) azoknak a felületeknek a megőrzését teszi feladatunkká, melyek „tanúi voltak a történelemnek”. A tapasztott, faragott, esőmosta felületek Lantos képein a történelemről tanúskodnak, a közöttük, előttük zajló hajdani paraszti életről. (…)”
Hofer Tamás