Két ország, melynek első találkozását egy korona pecsételi meg: pápa, korona és egy szent király – van-e égibb hármasság a középkori Európában? Rómához fordul Szent István s Róma trónján Sylvester ül, francia pápa. Akik szeretik a jelképeket és hisznek bennük, útmutatást és bíztatást láthatnak ebben a cselekedetben. Ez a pápa maga is Cluny szellemének letéteményese. A francia földön újjászületett vallásos gondolat épp akkor kezdi áthatni a középkort, midőn a magyarság már hajlik a keresztény hit felvételére. A pogány magyarok megtérése csak egy, a Cluny szellemében izzó Európa számára lehetett fontos és az első bátor hittérítők, németek és olaszok egyaránt Cluny tanítványai. Az első szent király vallásossága Szent Benedek szellemét valósítja meg s Cluny földjén, francia földön fogant meg az a gondolat, az a gyakorlat, mely a pogány magyarságot Krisztus egyházának tagjává emeli. A megtérő Magyarország Cluny fájának gyümölcse, s a gyermekéveit élő kereszténység a Kárpátok kebelében édes testvéreiként élő kereszténység a Kárpátok kebelében édes testvéreiként tekintheti a Chartres-i katedrális majdani megépítőit.