-
A pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye
0Scruton azt állítja, hogy az európai történelem tragédiái és katasztrófái a hamis optimizmusnak és az abból származó tévhiteknek voltak a következményei. E tévhitek helyett a szerző szenvedélyesen védelmezi mind a civil társadalmat, mind a szabadságot. Bemutatja, hogy az európai civilizáció igazi öröksége nem a hamis idealizmusok – a nácizmus, a fasizmus és a kommunizmus különböző formái -, melyek majdnem elpusztították, hanem a megbocsátás és az irónia kultúrája, ami mostanában védelemre szorul. A pesszimizmus haszna egy mélyreható változás idején íródott szenvedélyes védőbeszéd az ésszerűségért és felelősségért.
-
Brexit
02016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők több mint fele arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Az eredmény nemcsak a nemzetközi közvéleményt, hanem magát David Cameron akkori miniszterelnököt is meglepte. Mi vezetett odáig, hogy egyáltalán felvetődjön a távozás lehetősége, és hogy a többség a kilépés mellett döntsön? Hogy kezelték a helyzetet a későbbi brit miniszterelnökök, Theresa May és Boris Johnson? Mik voltak az Európai Unióval folytatott tárgyalok főbb állomásai? Milyen hatással lesz a kilépés az Egyesült Királyság gazdaságára, társadalmára és területi integrációjára? Mi lesz Skócia és Észak-Írország sorsa? Losoncz Miklós könyve ezekre a kérdésekre keresi a választ.
-
Egy regény regénye. Moszkvai naplójegyzetek 1935-1937
0A huszadik század első felének egyik legizgalmasabb életművét magyar nyelven Sinkó Ervin alkotta meg. Híres-hírhedt Optimisták című regénye után most ismét megjelenik annak bolsevista története, az Egy regény regénye, amely a sztalinista rendszer leleplezésével a szerző számára ismertséget, hazai és máig tartó nemzetközi sikert hozott.
-
Rendszerhiba
0Az előttünk álló időszak egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miképpen lehetne lebontani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét rövidebb és hosszabb távon, és mik lehetnek egy esetleges alkotmányos újjáépítés feltételei. Fleck Zoltán megvizsgálja, hogyan viszonyul egymáshoz a jogállam és a demokrácia, hogyan volt lehetséges húsz évvel a rendszerváltás után a visszarendeződés, hogyan épült ki az Orbán-rendszer, hogyan alakultak ki a NER új beszédmódjai, hogyan történt az intézményrendszerek átalakítása és a hatalom monopolizálása, és hogy szörnyszülöttnek vagy átmeneti állapotnak kell-e tekintenünk az illiberális demokráciát.
-
Világostól – Krímig
01849-ben Fatyejev az orosz csapatokkal együtt került Magyarországra, részt vett abban a hadjáratban, amellyel a cár Bécsnek segítve letörte a lázadókat, közös erővel verték le a forradalmat és szabadságharcot. Szemtanúja volt a Világosi fegyverletételnek, megtapasztalta, hogyan viselkednek a magyarok, akik már belekóstoltak a függetlenség ízébe, de a két szövetséges monarchia sokszoros túlereje előtt megadásra kényszerültek. Fatyejev rokonszenvvel, sőt: együttérzéssel figyelte őket. Az osztrákok viselkedése viszont ellenszenvet, majdhogynem undort váltott ki belőle. Vajon, miért? Talán, lelki nemessége folytán. Hiszen a szabadságharc, ha indokolt, ha férfias, csakis rokonszenvet ébreszthet.
-
Védtelen istenek. Kézikönyv a teremtéshez.
0A mahájána buddhizmus hívei, a perzsa zoroasztriánusok és az egyiptomi Hathor-kultusz követői szerint a szerelem és a jóság istennője vízből emelkedett ki. Miért? Hogyan segít a szépségistennők gyakran erotikus története közelebb jutni az ember létrejöttének titkához? A föníciaiak által alapított városokban, Tírusztól Karthágón át Cádizig valamennyi település közepén állt egy hatalmas templom, amelyet a föníciai Héraklésznek szenteltek, aki megpróbálta jobbá tenni a világot. Nem ránk maradt tőle semmi kézzelfogható, csak egyetlen mítosztöredék. Úgy tűnik, ez a férfi messzebbre eljutott, mint utána háromezer éven át bárki. Emléke köztünk él, anélkül, hogy tudnánk.