• Egy kutya naplója

    0
    Báthori Csaba

    Csak jártam-keltem, mint a szabadhomok. A forgatagban azért, mi tűrés-tagadás, jó volt elilleni, elillanni, semmivé válni. Nem tudom, talán ez volt a legnagyobb lélegzetem, ezért is sodródtam szánt-szándékkal semeddig, a fővárosig, hogy valahogy mindenütt legyek, de sehol is, és mindenkit szeressek, de senkit is, és lakjam is valakinél, de senkinél sem, a földön és a fellegekben, a semlegesség kék vizeiben. Én a kellemes, hallgatag, némán sétálgató kezeskutyák selyemnyájához nem akartam tartozni, annál rücskösebb volt az előéletem. Igaz, a púposhátú, mindenütt kitérülő különcök közé se vágytam, de mindenképpen szélesen akartam látni, egy mindentudó senki akartam lenni, de akit minden vak is meglát kapásból, és nem felejt el soha, és behív esetleg vagy megkínál jószóval, mással, pompás semmiségekkel. (Egy kutya naplója)

    1 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Impresszionizmus – posztimpresszionizmus

    0
    Magyar Miklós

    Míg az impresszionisták abból merítik inspirációjukat, amit maguk előtt látnak, a posztimpresszionisták befelé fordulva, saját lelkivilágukat vetítik ki vásznaikra. Milyen képek születtek Camille Pissarro ecsetje alatt Pontoise Montmartre-ján? Miért tekintett Paul Cezanne apaként Pissarróra? Miért voltak rémálmai Claude Monet-nak a roueni katedrális megfestésekor? Hogyan veszítette el látását, miközben a francia államnak felajánlott tavirózsáit festette? Miért nevezik Edgar Degas-t „az emberi forma legérzékenyebb megfigyelőjének”? Miért okozott botrányt A Tizennégy éves kis táncos lány című szobra? Kik voltak Auguste Renoir legszebb modelljei? Miért számított családtagnak a hűséges házvezetőnő és dadus, Gabrielle Renard? Miért bénult meg a festő keze? Hogy lehetett Berthe Morisot „az impresszionizmus nagyasszonya” abban a korban, amikor nőket nem vettek fel a Szépművészeti Akadémiára? Miért merült feledésbe a kor egyik legünnepeltebb festője, Paul-Cézar Helleu neve? Miért mondta Pablo Picasso, hogy Paul Cezanne, a csendéletek, a fürdőző nők és a Saint-­Victoire hegy megörökítője, „minden modern festő atyja”? Miért élt együtt Vincent van Gogh egy prostituálttal? Miért használta oly sokszor a sárga színt? Milyen remekműveket festett az elmegyógyintézetben? Miért választotta a kalandor Paul Gauguin a „vad és primitív Bretagne-t” és Tahitit lakhelyül, hogyan élt és alkotott? Miért szerette Henri de Toulouse-Lautrec a cirkusz világát? Miért mondják, hogy „minden képét abszinttal festette”? Miért költözött be egy bordélyházba? Többek közt ezekre a kérdésekre kapunk feleletet a számos színes képpel illusztrált könyv olvasásakor.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem

  • Thék Endre, a méltóságos asztalos

    0
    Verasztó Antal

    Thék Endre asztalosmester, bútor- és zongoragyáros, a magyar nagyipar úttörője, az első hazai bútorgyár megalapítója 1842-ben született Orosházán. Családjának negyedik generációs iparos tagja. Az általa alapított gyár sokáig a legnagyobb volt az országban. Nála fejlődött ki a hazai nagyüzemi bútorgyártás, és az első nagyobb zongoragyár is ott működött. Thék Endre magyar királyi udvari tanácsos, az Osztrák–Magyar Monarchia korának ismert és a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakja volt. 2008-ban az Orosháza Város Önkormányzatának támogatásával kiadott Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez című monográfia megírásával állítottak emléket az iparosnak. 2012-ben pedig születésének 170. évfordulójára a budapesti Új köztemetőben álló síremlékénél emlékeztek meg róla. Bő tíz évvel az említett monográfia megjelenése után, 2019-ben, az iparos halálának 100. évfordulójára emlékezvén új adatokkal és fotókkal kiegészített könyv kiadását tervezte a város önkormányzata. A kutatómunka során a nagy múltú család történelmének minden részletére természetesen nem derült fény. Azért döntöttek azonban az újrakiadás mellett, mert Thék Endréről a sajtóban 80-100 évvel ezelőtt megjelent számos publikáció adatai nem minden esetben mondhatók hitelesnek. Erről az első monográfia megjelenése után tájékoztatta az illetékeseket Rupprich Péter, bécsi lakos, akit rokoni szálak fűznek a nemes Thék családhoz. Ebben a kötetben Rupprich Péter családi forrásanyagával, fotóival és levéltári dokumentumaival kiegészítve a szerző, Verasztó Antal a hitelesség jegyében megtoldotta, olykor kijavította a híres bútorgyáros családjának és életútjának korábban közölt történetét. Thék Endre nagy utat járt be szakmai szempontból: Orosházáról Pestre, majd Bécsbe került, de 24 éves korára már Párizs legjobb műhelyeiben alkalmazták a fiatalembert. 1885-ben vásárolta meg a budapesti Üllői úti üzemet, ahol kiépítette Magyarország legnagyobb bútorgyárát. Ebben az üzemben tizenegyféle zongorát készítettek, illetve többek között a Szent István Bazilika, az Operaház és a Királyi Palota bútorzatai is az ő gyárában készültek. Ajánljuk ezt a kiadványt mindazoknak, akik a magyar ipartörténet óriásáról olvasnának, illetve érdeklődnek a bútor- és zongoragyártás fejlődésének története iránt.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem