• „Holnap a déli gőzhajóval érkezem”

    0
    Szőnyiné Szerző Katalin

    Ennek a kötetnek a tanulmányai és szövegei nem egyetlen elképzelt olvasó számára íródtak. Fókuszukban Johannes Brahms és a 19. századi magyar – s különösen a fővárosi – zenei élet és annak prominens alakjai állnak. A Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Egressy Béni fémjelezte időszak (intézmény)történeti, politikai, közéleti és kritikai viszonyait, a koncertszervezés protokolláris és praktikus megfontolásait ugyanúgy megismerteti az érdeklődővel, miként a Brahms személyes jelenlétében szervezett hangversenyek sajtóvisszhangját, vagy bemutatja a német mester magyarországi inspirációjának forrásait, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc zenei emlékképeinek lenyomatát őrző magyar kottatárát. Az Appendix, a Gesellschaft der Musikfreunde bécsi Brahms-hagyatékában megtalálható hungarica zeneműnyomtatványok kritikai forrásvizsgálattal összeállított lajstroma a kutatók számára is alapvető fontosságú lehet, míg a Bartalus István és Mátray-Róthkrepf Gábor portréját megrajzoló fejezetek, vagy a Szózat identitásteremtő hatását a Zenészeti Lapok beszámolóin keresztül végigtallózó esszék a korabeli magyar szellemi élet válaszútjain nyújtanak az olvasó számára izgalmas kalandozást.
    Mi hát akkor az, ami összeköti e kötet szertefutó és más-más hangot megütő írásait? A magyar zenekultúra iránt érzett szenvedély és szeretet.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom

  • A Lechnerek

    0

    Lechner Ödön (1845-1914) építész rendkívül termékeny, többgenerációs művészcsalád tagja volt. Bátyja, Gyula festő és rajztanár, Az ember tragédiája első teljes német fordítását készítette el. Öccse, Károly a magyar pszichiátria egyik kimagasló kutatója, önálló elméletalkotója volt. Húga, Ilka prózával és iparművészeti tervekkel jelentkezett. Unokaöccsei, Jenő és Loránd szintén építészek, és az ő gyermekeik közül is többen ezt a pályát választották. Élet- és önéletrajzaik gyűjteményét 1931-ben családi krónikává állították össze, amely a 18. századtól kezdve enged bepillantást nemcsak a család, de a pesti polgárság életébe is. A krónikát további életrajzi dokumentumok, visszatekintések, önéletrajzok egészítik ki, amelyek azt mutatják meg, e kivételes tehetséggel megáldott család tagjai mit tartottak fontosnak magukról elmondani.

    2 800 Ft
    Kosárba teszem

  • A szépről

    0
    Roger Scruton

    Sir Roger Scruton (1944) a kortárs angolszász esztétíkai gondolkodás meghatározó alakja. A Cambridge-ben doktorált termékeny filozófus Londonban tanított esztétikát. A brit hagyományelvűek követőjeként a vasfüggöny leomlása előtt részt vett a kelet-európai értelmiség földalatti képzésében. Filozófiát oktatott Oxfordban, a Saint Andrews-i Egyetemen, valamint Bostonban és a Buckingham Egyetemen is, de az utóbbi időben saját farmján él családjával. Amikor e könyvének megjelentetését javasoltam a kiadónak, az a meggyőződés vezetett, hogy nála jobb kalauzt nem választhatunk művészet-elméleti kérdésekben. Amellett, hogy maga is gyakorló művész – író és zeneszerző ís, elméleti igénnyel írt zenéről, építészetről, a kultúráról általában, beleértve a szexualitást és a borkultúrát is. A brit konzervatív hagyományban ez így természetes gondoljunk Burke, Eliot vagy Oake-shott esztétikai írásaíra: jól működő politikai rend csak a kultúra biztos alapjaira építhető.
    Horkay Hörcher Ferenc

    8 000 Ft
    Tovább olvasom