• Betlér és az Andrássyak

    0
    Basics Beatrix, Július Barczi

    Kevés olyan nemesi családot ismerünk Magyarországon, amelynek tagjai az Andrássyakhoz hasonló jelentős szerepet töltöttek be a nemzeti történelem évszázadai során. Ez a szerep változó volt, attól függően is, hogy a mindenkori hatalom mellett álltak, vagy éppen ellene fordultak. 1676-ra, mikor bárói rangot kaptak, már ősök hosszú sorával bizonyították fontosságukat, és Gyöngyösi István (1629-1704) költőben megtalálták azt a személyt, aki a család múltját felkutatta, és persze jelenét is kellően dicsőítette. 1700-ban Lőcsén jelent meg az Andrássy család középkori történetét bemutató műve, amelyet Andrássy II. Péternek ajánlott, és egyúttal megörökítette az ő dicső tetteit is.
    A következő két évszázad során a család hírneve és gazdagsága folyamatosan növekedett, de a családtörténeti csúcspont kétségtelenül a 19. század, amikor szinte nem született olyan Andrássy, aki az országos politikában, közéletben ne tett volna szert kiemelkedő jelentőségre. Andrássy Gyula személyében pedig bízvást mondhatjuk, az egyetemes történelem egyik kiemelkedő alakját értékelhetjük.
    Az arisztokrata családok csaknem mindegyikének voltak műtárgyai. A birtokukban felhalmozódott arany és ezüst ötvöstárgyak, ékszerek, fegyverek, festmények, textilek az évszázadok során egyre gyarapodtak, a családok gazdagságának értékmérői lettek, generációról generációra öröklődtek. A műkincsek, műgyűjtemények egy-egy arisztokrata otthon berendezésének részei voltak, olykor katalogizálva, múzeumi enteriőrhöz hasonlatosan elrendezve.
    A betléri Andrássy-gyűjtemény csak egy kis része annak a kollekciónak, amelyet a család ezen ágának lehet tulajdonítani. Az Andrássy Manó és utódai által birtokolt kastélyok, várak, városi paloták közül csak a betléri kastély érte meg a 21. századot. A parnói, királyfai, terlingi, szulovai, tóalmási, oláhpataki, zahrádkyi kastélyok, illetve a pesti, bécsi, prágai városi paloták berendezései nem maradtak ránk, pontosabban az a kevés műtárgy, amely napjainkig megőrződött ezekből a pompás palotákból és kastélyokból, jelenleg magán- és közgyűjteményekben található. A betléri kastély mai múzeumi léte és látogathatósága teljes mértékben egybecseng az Andrássyak korábbi szándékával – 1867-ben ők maguk nyitották meg Krasznahorka várában a múzeumot a nagyközönség számára.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom

  • Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11-12. századi falusi temetője

    0
    Kovács László

    „1960-1971 és 1985-1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú-Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, hogy ugyanazon a földháton, egymás közvetlen szomszédságában egy 17 síros 10. századi, majd tőle függetlenül egy 523 síros 11-12. századi sírmezőt nyitottak. A kisebbik egy rövid idejű település (szállás) tartozéka volt, ide 11 – köztük 4 lovas – íjászt és kevés családtagját temették, a falu egy évszázadnál hosszabb használatú temetőjében pedig 127 férfi és 176 nő nyugodott a gyermekeik kíséretében. A falusiak 145 sírba összesen 200, I. István és II. István uralkodása idején (1000–1131) veretett ezüstdenárt adtak, s ez a páratlan, ráadásul rendkívül szerencsésen elhelyezkedő temetkezésekben előkerült pénzmennyiség a sírleletek, elsősorban ezüst és bronzdíszek – drótékszerek, gyöngyök, csüngők, nyak- és karperecek, gyűrűk – egyedülálló részletességű helyi és időrendi (horizontálstratigráfiai), valamint leletkombinációs értékelését tette lehetővé. Egy-egy különleges leletanyagú férfi és női sír is előkerült. A teljesen feltárt temetők közvetve a Kis-Sárrét keleti partjának 10-12. századi népességére derítettek fényt.
    A műelemző, antropológus, genetikus, archeozoológus és térinformatikus munkatársak kiszélesítették az értékelés határait, a jobb megértést pedig 145 tábla, 179 kép, 85 táblázat és 17 ábra könnyíti meg.”

    4 500 Ft
    Kosárba teszem