• 1914-1918. A világháború magyar szemmel

    0

    Az Előszóból: A magyar nemzet ezeréves történetének legvéresebb küzdelmét az 1914-18. évi világháború képviseli. Ezt az öt éven át húzódó óriási harcot az osztrák-magyar monarchia keretében elhelyezkedett Magyarország katonái a monarchia hadszervezetében rejlő okoknál fogva túlnyomó részben osztrák hadvezérek parancsai alatt és az „osztrák” jelző alá foglalt népfajok harcosaival közösségben vívták meg.
    A harc célja a monarchia megmentése és egyben Magyarország területi épségének megóvása volt. Ezen az igazságon nem változtat az a tény, hogy ennek a hosszabb időre kétségtelenül elkerülhetetlen, de esetleg bizonyos ideig még 1914 után való időre elodázható önvédelmi harcnak éppen 1914-ben való megkezdését a monarchia külpolitikájának intézői akarták, felhasználva ürügyül a monarchia trónörökösének Szarajevóban történt meggyilkoltatását. Akarták azért, mert az általános külpolitikai helyzet alapján ezt az időpontot és alkalmat kedvezőnek találták az említett gyilkosságban részességgel gyanúsított Szerbiával való leszámolásra, noha számolni kellett azzal, hogy e leszámolás kapcsán esetleg a monarchia minden ellenségével meg kell mérkőzni. Csupán Magyarország miniszterelnöke, Tisza István gróf foglalt határozottan állást a háború kirobbantása ellen, még pedig azért, mert ellentétben a monarchia többi külpolitikai vezetőivel a mérkőzésre való időpontot a pillanatnyi erőviszonyok alapján kedvezőtlennek ítélte.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A dualizmus kora

    0

    Az 1848/49. évi szabadságharc szerencsétlen befejezése után a magyar nemzet – mint oly gyakran története folyamán – ismét válaszúton állt. Hogy Magyarországnak az egységes osztrák birodalomba való beolvasztását, amellyel az osztrák kormány akkor kísérletezett, minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni, az a magyarság körében jóformán nem volt vita tárgya. Fényesen bebizonyosodott, hogy válságos időkben Magyarországon nincsenek pártok, hanem csak magyarok vannak. De igenis választania kellett a magyarságnak aközött, vájjon engesztelhetetlenül folytassam az ellenállást mindaddig, míg Ausztriától való teljes elszakadását és függetlenségét ki nem vívta, avagy pedig kompromisszum útján keresse az uralkodó házzal való kibékülés és az osztrák néppel való együttműködés útjait. A világosi fegyverletételt követő évtizedben ennek a kérdésnek nem volt gyakorlati jelentősége. A kibéküléshez mindig két fél egyező akarata szükséges, már pedig ez az akarat a bécsi kormánynál nem volt meg.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Állam és nemzet

    0

    Előszó: Ebben a kötetben sok mindenről szó van: egyes történeti adatokról, azok magyarázatáról, egészen magasrendű és bonyolult nemzeti és társadalmi folyamatokról s azok összefüggéseiről, melyek gyakran a mai dolgokkal semmiféle kapcsolatba sem hozhatók, viszont sok adat és megfigyelés is szóba kerül itt, melyekre a mindennapi életben tettem szert, s amelyek a kötet történeti és tudományos anyagával szemben tapasztalati vagy egyéni természetűek. Az anyag e két, különböző eredetű részét nem választottam el egymástól, mert mind a kettő elválaszthatatlanul egybetartozik szemléletemmel. A nemzetiségi kérdés elmúlt századai évek óta érdekelnek, mert a ma jelenségeit, veszedelmeit és reményeit ők magyarázzák, de egyúttal a ma szerezhető tapasztalatok nélkül a múlt eseményeit sem tudnók helyesen értékelni.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az irodalmi műveltség megoszlása

    0

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Szemle XLIII. kötet

    0

    4 000 Ft
    Kosárba teszem