-
-
A harminckilences dandár
0A kötet Karikás Frigyes válogatott elbeszéléseit tartalmazza. Az elbeszélések nagyobb fele a Tanácsköztársaság vöröshadseregének harcairól, nagyszerű hőseiről, jellegzetes figuráiról szól. Az író életteljes, vérbő stílusban, a személyes élmény erejével, természetes pátosszal eleveníti meg a „harminckilences dandár” hősi harcainak egy-egy epizódját. Ezekből az elbeszélésekből készült a nagysikerű „A 39-es dandár” című magyar film. A többi elbeszélés a falusi és városi proletárok Horthy-korszakbeli életét s az illegális párt harcait mutatja be.
-
A lakoma
0A fordítást a görög eredetivel egybevetette Kerényi Grácia. Az utószót és a jegyzeteket Falus Róbert írta.
-
-
A magyar könyv története 1711-ig
0Kultúrtörténetünk egyik legfontosabb ágáról, a magyar könyv történetéről mindeddig nem jelent meg a nagyközönség igényeit kielégítő, átfogó jellegű munka.
Ezt a hiányt akarta megszüntetni a kiadó, amikor felkérte Fitz Józsefet és Kéki Bélát, könyvtörténetünk kiváló ismerőit egy kétrészes mű megírására, amely a legrégibb időktől napjainkig bemutatja a magyar könyv fejlődését.
E mű 1711-ig terjedő első része Fitz József munkája. Könyvünk szélesebb olvasótábor számára szóló összefoglalása a szerző készülő, többkötetes tudományos rendszerezésének, melynek első kötete a közelmúltban jelent meg. (Fitz József: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I. A mohácsi vész előtt. Akadémiai Kiadó 1959.) Éppen ezért csak szakembert érdeklő részletekbe nem bocsátkozik; olvasmányosan, színesen, gazdag hangszereléssel, a könyvesztétika szólamát is megpendítve idézi fel a magyar könyv múltját. -
A nagy hegyi tolvaj
0Válogatta és a bevezetőt írta Ortutay Gyula. A jegyzeteket összeállította Kríza Ildikó.
-
-
-
-
-
-
-
Az elcserélt fejek
0A magyar szöveget a német nyelvű eredetivel Ottlik Géza vetette egybe. Az utószót Heller Ágnes írta. A jegyzeteket Töttösy Csaba állította össze.
-
Az ezerkettedik éjszaka
0Mesejáték. E kötet kiadását az örökszép mesék költője emlékének szenteli a kiadó.
-
-
Az őserdő foglyai
0Elegáns lakásaikba mahagóni bútort kívántak az urak New Yorkban, Londonban, Párizsban a századforduló idején. A nemes fát otthonuktól messzire űzött, az igavonó baromnál súlyosabban kiszipolyozott indiánok termelik ki a dzsungel mélyén, kimondhatatlan szenvedések között. Kit apja adósságának ledolgozására, kit más okból adnak el a monteriára, ahonnan élve nem szabadulhatnak, mert újdonsült gazdáik, a féktelen kapzsiságú Montellano-fivérek, mindenre elszánt hóhéraikon keresztül – gondoskodnak róla, hogy adósságukat soha le nem törleszthessék. A caobafa kitermelésének leírása, az egész mexikói élet legapróbb részleteinek valósághű ábrázolása, vérbő figurák sokoldalú jellemzése teszi nagy élménnyé a könyvet az olvasó számára, aki szinte sürgeti a kifejtést: a megkínzott indiánok forradalmi kitörését. A végkifejlés azonban a Mahagóni-sorozat két befejező részében következik.
-
-
-
Beszélgetések
0Mi a különbség a francia, német és olasz fogadók közt a XVI. században? Miért oly ostobák az apát urak és valóban baj-e, ha a nők olvasnak? Mi az aranycsinálás titka? Valóban tolvaj-e minden kolduló barát? – Rotterdami Erasmus, a nagy holland humanista „beszélgetései” ezekre és más hasonló kérdésekre keresnek és adnak választ. Két-három-négy vagy még több szereplő vitatkozik, élcelődik ezekben az anekdotaszerű írásokban, melyeket meghitt hangulattal tölt meg a párbeszédes forma. A világirodalom – és az európai filozófia – remeke ez a gyűjtemény, amelynek tizenhat gyöngyszemét kapja most kezébe a magyar olvasó.
-
-
-
-
-
-
-
-
Fazekas Mihály összes költeményei
0Fazekas munkásságát Csokonai nevével kapcsolja össze az irodalomtörténet. Az idősebb Mihály »csecsemőkori lélekbarátjaként« tisztelte fiatalabb pályatársát, Csokonait – hasonló származásuk alapján; közös szülőföldjük s lakhelyük, Debrecen, de költészetük is sokféle rokonságra vall – műveltségük, rokokó stílusuk, varázslatos festőiségük, irodalmi népiességük, botanikai érdeklődésük kölcsönös hatásának megnyilvánulásaként. Mindketten a debreceni református kollégiumban nevelkedtek, csak néhány év különbséggel, s életpályájuk is kalandos módon alakult, bár nem mindig esett egybe.
-
Fejfák
0A kötete fényképezte és összeállította Olasz Ferenc. Az utószót Dr. Kós Károly írta. Az előszót (Fejfáknak fejfa – Olasz Ferenc könyve elejére) Nagy László írta.
-
Filozófiai kritikák és alapelvek
0Marx 1844-ben keletkezett Gazdasági-filozófiai kéziratai-ban olvashatjuk ezeket a lelkes sorokat: „Feuerbachtól kelteződik csak a pozitív humanista és naturalista kritika. Minél zajtalanabb, annál biztosabb, mélyebb és tartósabb a feuerbachi írások hatása, az egyedüli írások Hegel Fenomenológiája és Logikája óta, amelyekben valóságos elméleti forradalom foglaltatik.” Feuerbach kisebb írásainak ez a gyűjtemény abban a korszakában mutatja be a nagy német materialistát, amelyben gondolkodói pályája egy időre Marx fejlődési útjának közelébe került. Ezeknek az írásoknak a tanulmányozása fontos segítséget nyújt a fiatal Marx és Engels műveinek megértéséhez.
-
Furcsa históriák
0Pu Szung-Ling: „Liao-csaj Cse-ji” című novellagyűjteményéből huszonnégy darabot nyújtunk át a magyar olvasónak.
-
-