• A szolnoki művésztelep

    0
    Egri Mária

    Szolnokra 1852-ben utazott először dolgozni festő, az osztrák August von Pettenkofen. Ő és a nyomába szegődött osztrák festők – mint idegenek – a magyar Alföld tájában, népében csak az egzotikumot látták. De így is jelentős élmény volt számukra, s az akadémizmus kötöttsége alól történő felszabadulásukban fontos szerepet játszott Szolnok, a szabadban való munka, a népi életképek, reális tájak megfestése. A Szolnokra kerülő hazai festők számára a magyar valóság ismert volt, éppen ezért természetes. Ők a magyar szokásokat, viseletet hűen ábrázolják, többnyire mentesen a szentimentalizmustól, romantikától. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témáva a magyar valóság egy jelentős és jellemző részét, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek életenek, munkájának megörökítését. Sem az első időkben, sem kesöbb nem véletlenul kerültek művészek a Tisza-parti varosba.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom

  • Modern magyar fémművesség

    0
    Koczogh Ákos

    Az ötvösművészet valamikor a drága anyagok és a nemesfémek megmunkálását jelentette, közönsége is igen szűk réteg volt, a társadalom legtehetősebbjei. A modern életforma és a mai öltözködési- és lakáskultúra teljesen átalakította az egykori ötvösművészet képét, nemcsak az olcsó fémek, a réz, vas, sőt az alumínium vonultak be a az új művészet nyersanyagai közé, de a formálás módja, a stílus is teljesen megváltozott. Koczogh Ákos tanulmánya áttekintést ad a mai modern fémművesség mestereinek munkájáról. Részletesen elemzi azokat az új igényeket, amelyek a mai ötvösséget átalakították, és ismerteti a technikai eljárások új vonásait, esztétikai eredményeit is. A gazdag képanyag segítségével bebizonyítja, hogy bár a mai fémművesség az egyszerű anyagok és az egyszerű formák művészete, mondanivalójának tartalmassága és művészei színvonala nem marad alatta a régi ötvösségének.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem