• A szolnoki művésztelep

    0

    Szolnokra 1852-ben utazott először dolgozni festő, az osztrák August von Pettenkofen. Ő és a nyomába szegődött osztrák festők – mint idegenek – a magyar Alföld tájában, népében csak az egzotikumot látták. De így is jelentős élmény volt számukra, s az akadémizmus kötöttsége alól történő felszabadulásukban fontos szerepet játszott Szolnok, a szabadban való munka, a népi életképek, reális tájak megfestése. A Szolnokra kerülő hazai festők számára a magyar valóság ismert volt, éppen ezért természetes. Ők a magyar szokásokat, viseletet hűen ábrázolják, többnyire mentesen a szentimentalizmustól, romantikától. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témáva a magyar valóság egy jelentős és jellemző részét, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek életenek, munkájának megörökítését. Sem az első időkben, sem kesöbb nem véletlenul kerültek művészek a Tisza-parti varosba.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • A Várnegyed

    0

    A háború előtt a főleg barokk városképet hordozó budavári lakónegyed napjainkra megújult, és a tudományos kutatással párosult helyreállító munka nyomán – a napfényre került középkori részletek bemutatásával – változatosabb utcakép teremtődött. E helyreállítást Élesdy István palettájával követte nyomon, és a korábbi még sok romos részletet hordozó képeit a megújult vári házak üde akvarelljei váltották fel, ezekből válogattuk az e kötetet illusztráló képeket is. A kötet szerzője, Pereházy Károly írásairól így vall: „A véletlen adománya, hogy mintegy negyedszázaddal ezelőtt a műemlékvédelem területére irányítottak, és így kezdetétől részt vehettem a budavári lakónegyed városrész méretű restaurálásban; de ennyi ideje ismerem Élesdy Istvánt és termékeny munkásságát igazoló vári akvarelljeit is. Ez az írásom a korábban Tabán, A régi Óbuda és A városliget kötetekhez sorolódik, e területében kicsiny – de évszázadokon át igen jelentős – városrész történelméből, és a hozzákapcsolódó irodalomból csupán szemelvényeket ad, de miként az említett írásaimban, itt is azt a hangulatot kívántak közvetíteni, melyet Élesdy István képein át az olvasó kap.” A kötetben angol, francia, német és cseh nyelvű összefoglalás és képjegyzék is található.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Eger

    0

    Eger egyik legszebb műemléki városunk, méltán tarthat számot az érdeklődésre. Történeti múltjának kiemelkedő eseménye várának védelmében a törökök felett 1552-ben aratott nagyszerű győzelem. Az egykori bár ma is látható bástyáival, középkori épületeinek romjaival; köréje épült a város, mely hangulatában elmúlt századok emlékét őrzi. Gerő László a város és a vár történetét és kulturális emlékeit a történelmi események sorrendjében ismerteti. A város mai képe építészeti stílusok szerint csoportosítva bontakozik ki előttünk; a XVIII. századbeli barokk és copf stílusú épületek, művészi kiképzésű terek és utcák építtetőik nemes ízléséről, a közreműködő mesterek kiváló tehetségéről tanúskodnak. Műemlékvédelmünk megszervezésében Egernek különösen döntő szerepe van. A könyv részletesen foglalkozik a múltban és jelenben e téren elért eredményekkel és felhívja a figyelmet a megoldásra váró nagy feladatokra is.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország művészeti emlékei I-III.

    0

    A Műemlékek Országos Bizottságának 1881-ben való megalakulásakor már felmerült az óhaj, hogy Magyarország műemlékeiről s az azokhoz tartozó ingatlan (beépített) és ingó tárgyakról lehetőség szerint részletes és pontos számbavétel készüljön. Hosszú évtizedekkel ezek után, 1906-ban jelent meg Gerecze Péter Magyarország műemlékei című könyve, tulajdonképpen lajstrom, mely az egyes emlékeket nem írta le, csak megnevezte, elég gazdag bibliográfiával. Mondani se kell, hogy azóta tökéletesen elavult. A hiány pótlását magam kíséreltem meg Magyarország műemlékei című, 1951-ben megjelent könyvemmel, melyet általában kistopográfia néven emlegetnek. Gereczével szemben az egyes műemlékek rövid leírására törekedtem, viszont a Dehio-féle kistopográfiák mintájára az irodalmat mellőztem. A felszabadulás óta rendkívüli erővel megindult a műemléki kutatás e régen elfogyott könyvet is avulttá változtatta. Az 1948-ban megindított s főképp 1953 óta Dercsényi Dezső szerkesztésében nagy lendületet vett Magyarország műemléki topográfiája 6 kötetben Budapest emlékeinek egynegyedét, azonkívül két és fél megye műemléki anyagát rendszeresen, hatalmas apparátussal tárta fel. Ezenkívül hetvennégy városképi és műemléki vizsgálat készült el 1951 óta, mely egy-egy helységi teljes leírása révén hű képet ad azoknak műemléki állapotjáról. A művészettörténeti irodalom pedig – csak egy pillantást kell vetni a könyvkereskedelem kirakataira – virágjában áll.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Modern magyar fémművesség

    0

    Az ötvösművészet valamikor a drága anyagok és a nemesfémek megmunkálását jelentette, közönsége is igen szűk réteg volt, a társadalom legtehetősebbjei. A modern életforma és a mai öltözködési- és lakáskultúra teljesen átalakította az egykori ötvösművészet képét, nemcsak az olcsó fémek, a réz, vas, sőt az alumínium vonultak be a az új művészet nyersanyagai közé, de a formálás módja, a stílus is teljesen megváltozott. Koczogh Ákos tanulmánya áttekintést ad a mai modern fémművesség mestereinek munkájáról. Részletesen elemzi azokat az új igényeket, amelyek a mai ötvösséget átalakították, és ismerteti a technikai eljárások új vonásait, esztétikai eredményeit is. A gazdag képanyag segítségével bebizonyítja, hogy bár a mai fémművesség az egyszerű anyagok és az egyszerű formák művészete, mondanivalójának tartalmassága és művészei színvonala nem marad alatta a régi ötvösségének.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem