A székelység a magyarságnak egy részben különálló, különleges ága. Különleges tulajdonságai közé tartozik ragaszkodása ősi szokásaihoz. Orbán Dezső könyve messze bevilágít a múltba, olyan mélyre, hogy képes új megvilágításba helyezni a székelység őstörténetét. Több évtizedes kutatómunka kudarcai vezették rá, hogy feladja a kitaposott utakat, és teljesen új utat törjön a székelység őstörténetének eddig nem ismert mélységű megvilágítása felé. Ebben legfőbb segítője az ókor legjelentősebb földrajztudósa, Strabon. Strabon Geógraphika c. műve alapvető kellene legyen az ókori történelem megértése számára, mégis mindmáig szinte felfedezetlen, különösen magyar és székely vonatkozásait illetően. Orbán Dezső hetven esztendőn át tartó kutatásaival eredményt tudott felmutatni olyan, a mai kutatók számára szinte elképzelhetetlen kérdésekben is, mint hogy kik építették a székely ősvárakat, és mikor, honnan erednek a jászok, mi volt az agatürszek, dákok, géták, markománok szerepe a székelység életében, milyen kapcsolatban állt a székelység Mükénével és a Hettita Birodalommal. Hogy mennyire újszerű és messzevilágító eredményekről van szó, azt mutatja a mai álláspontok összegzése a Bevezetőben. És hogy mennyire közel járt Orbán Dezső a valósághoz, azt mutatják az Utószóban összefoglalt legújabb tudományos eredmények.