-
Hódolat Katalóniának
0600 FtOrwell „visszatérése” , a Hódolat Katalóniának, egy sorozat második kötete. Alapkönyv a másik két nagy műhöz, az Állatfarmhoz és az 1984-hez. A szerző őszinte lelkesedéssel utazott Spanyolországba 1936-ban, hogy riportot készítsen a köztársaságiak hősi harcáról, sőt megérkezvén csatlakozott a milíciához, hogy vérét hullassa az „eszméért” a frankoisták ellen az aragóniai fronton. Néhány hónap múlva aztán űzöttként kellett kimenekülni az országból, pusztán azért, mert azok közé sorolták, akik ellen valóságos hajtóvadászatot, irtóháborút folytattak a spanyol kommunisták a sztálinista Komintern és a szovjet államvédelmisek irányítása mellett. A „nagy terror” , amely 1936-ban vette kezdetét a Szovjetunióban, e polgárháborún belüli elvtársháborúval terjedt nemzetközivé. A trockistákkal, az anarchistákkal és a szovjet totalitárius rendszerrel szembeforduló európai baloldaliakkal való leszámoláshoz ideális terepet kínált Moszkva számára (dicstelen magyar részvétellel, lásd Gerő Ernő működése) a spanyol nép szabadságharca. Az elmúlt 40 év eszméket idealizáló és tényeket hamisító magyar történelemtanítását e könyv végre dokumentatív erővel szembesíti a nyers valósággal.
-
Visszatérés a Szovjetúnióból
0600 FtA Visszatérés c. sorozat első könyve régi tartozást törleszt: a világhírű francia író útirajza, amelynek első része 1936-ban jelent meg Párizsban, a baloldali és a jobboldal szemében egyaránt botránykő lett. A sztálini Szovjetunió, amelynek Gide utazásáig elkötelezett híve volt, éppúgy kiátkozta őt, mint nagypolgári íróbarátai. A Horthy-Magyarországon elkobozták a művét, s a fordítót, Déry Tibort több hónapi börtönre ítélték. A megmaradt példányokat aztána Rákosi-korszakban „F. I.” (fasiszta irodalom) jelzéssel besorolták a központi könyvtárak zárt állományába.
Az 1937-ben publikált második rész már a magyar fordítást sem érte meg – egészen 1989-ig. Most végre hiteles és teljes változatban (a kiadatlan fejezet Réz Pál fordítása) kerül az olvasó kezébe – bő jegyzetanyaggal, Szilágyi Ákos előszavával – az európai hírhedettségű útibeszámoló, amelynek szerzője a „hívők” táborából elsők között tárta a világ elé súlyos kételyeit a létező szocializmussal szemben.