• Borozó Budapest

    0
    Buza Péter

    Szőlők koszorúja vette körül Budapestet, a jobbparti városnak azóta sűrűn beépült hegyvonulatait éppen úgy, mint a pesti síkság határát. Egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig, azaz a 19. század végéig éltetve itt a középkor óta virágzó mezőgazdasági kultúrát, amelynek termése, a híres budai vörös hajdan a nemzetközi kereskedelemben is megállta a helyét. A mai főváros volt a központja a pezsgő gyártásának meg a fröccshöz oly nélkülözhetetlen szikvízének, s egyúttal a bor hazai és külföldi forgalmazásának is. És persze mindig és mindenütt ittuk-isszuk, élvezzük, tiszteltük az arra érdemes kínálat színültig töltött poharát. A Mesél a város sorozat harmadik kötetét, a Borozó Budapestet ajánljuk mindenkinek, aki szereti a legnemesebb italt, s aki ebben a szerepben, polgárként kíváncsi örökségére s önmagára.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem

  • Fürdőélet a Monarchiában

    0
    Kósa László

    Az osztrák birodalom; majd az Osztrák-Magyar Monarchia fürdőkultúrája a XVIII: század végétől az első világháborúig világtörténelmi viszonylatban is nagyon színes és jellegzetes volt. Magába foglalta a nyaralást, az üdülést, a gyógyulást és a szórakozást. A polgári életformához hozzátartozott, hogy a munkából és a hétköznapi életből hasznos dolog huzamosabban, tudatosan kikapcsolódva tölteni a szabadidőt. A Monarchia területén a XX. század elején mintegy 800 fürdőhelyet tartottak számon, a nagyvilágiaktól a parasztfürdőkig sokféle adottsággal és kínálattal. Szállók, villák, családi nyaralók, vendéglők, gyógyterem és park; fedett és nyitott sétányok, fürdőházak, színház; templom, bazársor, emlékművek, zenepavilon és kútház voltak fontos és jellegzetes építményeik: A divatos helyek élénk társas élete sokakat vonzott, számon tartották a híres vendégeket, államfőket, pénzembereket; művészeket. A gyógyulás, fürdés és pihenés mellett lehetőség nyílt kirándulásra, sportra, műkedvelő előadásokra, bálokra, olvasásra és természetesen vég nélküli csevegésekre. Ismeretségek köttettek, barátságok formálódtak, szerelmek szövődtek, nyaralási szokásaink közül nem egy ebből az időszakból származik.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Helytartó

    Isten rabjai

    0
    Gárdonyi Géza

    Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk.

    800 Ft
    Tovább olvasom

  • Képtelen természetrajz

    0
    Nagy Lajos

    Kötetünk Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza, Köztudomású, hogy a karcolat – a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb tényekben, az általános figyelmet sokszor elkerülő részletekben lásson rá jelentékeny és jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem a társadalmi és emberi fonákságokat. Karcolataiból a Horthy-korszak szinte teljes képe bontakozik ki: Nagy Lajos kíméletlen iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. Vérbeli szatírairó: nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással hanem az akkori társadalmi és emberi fonákságok nevetségessé tételével győzi meg.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Nostradamus élete és jövendölései a XX. századra

    0
    Vághidi Ferenc

    Michel Nostradamus XVI. századi orvos, fizikus, asztrológus, Medici Katalin francia királyné háziorvosa, 1555-ben adta ki híres könyvét, a Centuries-t, amelyről évszázadok óta vitatkoznak a szakértők: példátlanul igazolódott jóslatok gyűjteményéről, vagy ködös költői látomásokról van-e szó? Alig jelent meg a könyv, egyik jóslata máris beteljesedett: II. Henrik valóban úgy halt meg, ahogyan azt az író előre látta. Ki volt Nostradamus? Hogyan élt? Miket jövendölt? Erről szól Vághidi Ferenc 1940-ben megjelent méltatlanul elfelejtett, művelődéstörténetnek, szépirodalomnak egyaránt kitűnő könyve, amely ma már ritka csemegének számít a gyűjtők körében.

    450 Ft
    Kosárba teszem