• „…ketrecbe engem zártak…”

    0

    A könyv hőse három főtiszt: Almásy Pál altábornagy, akit kétszer ítéltek halálra, Aranyi Sándor orvosezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes, az I. Magyar Hadsereg vezérkari főnöke, aki parancsnokával, Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel átment a szovjet csapatokhoz, Horthy 1944. okt. 15-i proklamációja után. Almásy és Aranyi résztvett a katonai ellenállásban, megjárta a nyilas Számonkérő-szék vallatócelláit, a sopronkőhidai börtönt, Aranyi orvosként tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky kivégzésének. A felszabadulás után mindhárman továbbszolgáltak, aztán következtek az újabb börtönök. Katonapolitika, ÁVH: előzőleg Kéri Kálmán, Mehlisz – Sztálin egyik bizalmasa, a Pravda volt főszerkesztője – intriákái következtében megfordult az NKVD-ében is. Almásy és Aranyi az úgynevezett tábornokperben állt újra hadbíróság elé: Almásy halálos ítéletét kegyelemből újra életfogytiglanra változtatták, Aranyi Sándor „bűne” az ellenállás idején Sólyom Lászlóval kötött barátsága volt s egy fénykép, amely néhány nyugati orvostiszt társaságában örökítette meg. Kéri Kálmán, mivel még koncepciós vádat sem tudtak összetákolni ellene, Recskre került, a tábor feloszlatásáig a legkeményebb sors jutott neki, a büntetőbrigád vezetője volt, az örök bűnbak. Regénybeillő sorsok, mindeddig ismeretlen történelmi tények, események, szereplők Radó csendőrszázadostól Péter Gábor ÁVH-s tábornokig – az interjúsorozat Ferenc József császár és király temetésétől az ötvenes évek végéig a magyar történelem olyan pokoli bugyraiba enged bepillantást, amelyekről a nyíltság, a „múltat be kell vallani” erkölcsi parancsa ellenére is nagyon keveset tudunk.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A gránitoroszlán – Strobl Alajos

    0

    „Élt a XIX. század fordulóján egy zseniális magyar szobrász, a nagyapánk, Strobl Alajos. És végigélte a XX. századot egy kitűnő mérnökember, az édesapánk, Stróbl Mihály. Mindkettőjüket hatalmas munkabírás és végtelen szorgalom jellemezte. Egyikük a magyar szobrászat felvirágoztatója volt, másikuk hivatása mellett édesapja emlékének ápolója. Kutatásainak eredményét, élményeit, a családi feljegyzéseket és nagyanyánk, Strobl Alajosné korabeli fotográfiáit felhasználva írt közel háromszáz oldal családtörténetet. Egy művészettörténész nem tudna olyan szeretetteljes portrét rajzolni a nagy alkotóról, mint fiú az apáról. Az olvasó egy erősen tömörített, szerkesztett változatot tart a kezében, ami nem műelemzések sora, de kitűnő kor- és jellemrajz. Megtudhatjuk, hogy hazánk nagyjai nemcsak tehetségesek, de igen szorgalmasak is voltak, és egész életművükkel szolgáltak. Nekünk is bírni kell abban, hogy mindig lesznek olyan tehetségeink, akik a kultúrát, a művészetet, az embert tekintik elsődlegesnek, akikre büszkék lehetnek utódaik, mint mi a nagyapánkra és az édesapánkra. Ezért nyújtjuk át édesapánk évtizedes munkájának ezt a töredékét. Fogadják szeretettel.” (Stróbl Veronika, Alajos, Mátyás, Krisztina és Zsófia)

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyarság keletkezése és gyarapodása (reprint)

    0

    Jókainak kellett volna írnia róla, mint tette Kőrösi Csomáról, nemcsak azért, mert legalább akkora érdemeket szerzett a török filológiában, mint Csoma a tibeti nyelvtudomány megteremtésében. Élete is regénybe illő. Mostohaapja három osztály elvégzése után elűzte házából, álljon csak meg a maga lábán. Szabóinas lett, majd házitanító, némi pénzzel a zsebében indult Pozsonyba, folytatni tanulmányait, a maga erejéből természetesen. Európai és keleti nyelvek ismeretében Eötvös József támogatásával jut el Konstantinápolyba, néhány év múltán dervisnek öltözve a mai Üzbegisztánba és Iránba. Utazás és tudományos munka közben egész életére rabul ejtő látomás rabja lett: a magyar nyelv nem finn-ugor eredetű, hanem török, sőt, mint írja: „a magyarságot mindjárt kezdetben olyan ethnosnak kell tartanunk, amelynek physikai jellemző vonása túlnyomóan török volt… az ethnológusnak Árpád népében csakis egységes, török nemzetiségű népet lehet és szabad felismernie…”

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Az újkori kultúra története I-II.

    0

    Egon Friedell rendhagyó krónikájának negyedik kötete a 18. század európai történelmének nagy vonulatait ismerteti a tőle megszokott rendkívüli tárgyi tudással, lélektani érzékkel és írót megszégyenítő megjelenítő erővel, szórakoztatóan. Ez az a század, amikor – Descartes nyomán – végérvényesen a gondolat, a józan ész, a logikus ráció veszi át az uralmat a vallási dogma felett: ez a kor – a felvilágosodás és klasszicizmus százada – a bölcsője egész modern világképünknek, amely egyes-egyedül a tudomány állításait és kritikai kételyét ismeri el tekintélynek. Ám nem lehet fény árnyék nélkül, ez Cagliostro és Casanova százada is, a szélhámosoké, akik nem az új tudományos eredményekben, a ráció hatalmában, hanem inkább a tömegek mágia és babona iránti fogékonyságában bíznak. Ekkor fedezi fel Winckelmann a világ számára a klasszikus görög kultúrát, és ekkor társalog az angyalokkal a misztikus Swedenborg. Ekkor vezeti vissza Rousseau a „túlcivilizált” embert a természet ölére és ekkor ül diadalt az ész Kant gigantikus szellemi építményében. Végleges, pazar és lenyűgöző játék a kor kultúrájának története. S miközben a művelt fők, a nagy elmék koponyájában egy új világszemlélet alapjai fogalmazódtak meg, addig a történelem külső színpadán éppen az ész és az „igazságosság” nevében eladdig soha nem látott, groteszk-kegyetlen melodráma zajlik páratlan szereposztással: egész Európát megrémíti a francia forradalom: zsákszám hullanak porba a dicső fejek, míg végül a „rendezők stábjára” is sor kerül. Ekkor jelenik meg a porondon egy korzikai tüzértiszt, hogy eljátssza a maga grandiózus közjátékát: az ő színpada Moszkvától Szent Ilonáig terjed. A friedelli történelemszemlélet múlhatatlan érdeme az az elfogulatlanság, amely a szerző szellemességével párosulva plasztikussá, s elevenné tudja varázsolni a történelemformáló események és személyiségek mellett a kor hétköznapjait, egyszerű típusfiguráit, akiknek statisztálása lehetővé teszi e nagy történelmi színjáték újabb és újabb felvonásait.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Borozó Budapest

    0

    Szőlők koszorúja vette körül Budapestet, a jobbparti városnak azóta sűrűn beépült hegyvonulatait éppen úgy, mint a pesti síkság határát. Egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig, azaz a 19. század végéig éltetve itt a középkor óta virágzó mezőgazdasági kultúrát, amelynek termése, a híres budai vörös hajdan a nemzetközi kereskedelemben is megállta a helyét. A mai főváros volt a központja a pezsgő gyártásának meg a fröccshöz oly nélkülözhetetlen szikvízének, s egyúttal a bor hazai és külföldi forgalmazásának is. És persze mindig és mindenütt ittuk-isszuk, élvezzük, tiszteltük az arra érdemes kínálat színültig töltött poharát. A Mesél a város sorozat harmadik kötetét, a Borozó Budapestet ajánljuk mindenkinek, aki szereti a legnemesebb italt, s aki ebben a szerepben, polgárként kíváncsi örökségére s önmagára.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Egyetemes művelődéstörténet

    0

    Lederer Emma (1897-1977) történész, egyetemi tanár tudományos pályafutása a két világháború között kezdődött. Érdeklődésének középpontjában a magyarság társadalom és politikatörténete állt, de foglalkozott historiográfiával is, az ELTE Történelem segédtudományok tanszéke vezetőjeként pedig egyik kezdeményezője volt az egyetemi levéltárosképzésnek. Egyetemes művelődéstörténet c. könyve, mely az emberiség történelmének és művelődésének sűrített kivonatát adja, 1935-ben jelent meg. A mű 12 fejezete a történelem előtti kortól a 19. század végéig, a „nagy kapitalizmus” kialakulásáig tekinti át az emberiség fejlődését, tág teret szentelve a történelmi eseményeknek, az egyes korszakok gazdasági jelenségeinek és eszmei-filozófiai áramlatainak. A szerző rendkívül tömör, ugyanakkor élvezetes stílusban segíti hozzá az átlagműveltségű olvasót az emberiség rég és közelmúltjának megismeréséhez.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Fürdőélet a Monarchiában

    0

    Az osztrák birodalom; majd az Osztrák-Magyar Monarchia fürdőkultúrája a XVIII: század végétől az első világháborúig világtörténelmi viszonylatban is nagyon színes és jellegzetes volt. Magába foglalta a nyaralást, az üdülést, a gyógyulást és a szórakozást. A polgári életformához hozzátartozott, hogy a munkából és a hétköznapi életből hasznos dolog huzamosabban, tudatosan kikapcsolódva tölteni a szabadidőt. A Monarchia területén a XX. század elején mintegy 800 fürdőhelyet tartottak számon, a nagyvilágiaktól a parasztfürdőkig sokféle adottsággal és kínálattal. Szállók, villák, családi nyaralók, vendéglők, gyógyterem és park; fedett és nyitott sétányok, fürdőházak, színház; templom, bazársor, emlékművek, zenepavilon és kútház voltak fontos és jellegzetes építményeik: A divatos helyek élénk társas élete sokakat vonzott, számon tartották a híres vendégeket, államfőket, pénzembereket; művészeket. A gyógyulás, fürdés és pihenés mellett lehetőség nyílt kirándulásra, sportra, műkedvelő előadásokra, bálokra, olvasásra és természetesen vég nélküli csevegésekre. Ismeretségek köttettek, barátságok formálódtak, szerelmek szövődtek, nyaralási szokásaink közül nem egy ebből az időszakból származik.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Hudec László

    0

    A Távol-Kelet világvárosát, Sanghajt gazdagító Hudec László (Besztercebánya, 1893 – Berkeley, Californai, 1958) a huszadik századi építészet történetének legjelentősebb magyar alkotói közé tartozik. Kína és Japán építészeti alapjai megteremtésének, arculata modernizálódásának, a hagyomány és az európai hatások ötvözésének két kelet-európai hőse a nagy nemzetközi elismertségnek örvendő cseh Antonín Raymond és Hudec László. Luca Poncellini torinói építészhallgatóként végzett, sokéves kutatást követően készült el Hudec-monográfiájával. A magyarországi sajtó és szakmai közvélemény érzékenyen reagált a magyar névre dicsőséget hozó, újonnan felfedezett hazánkfia teljesítményére. Hudec Besztercebányán született, származására nézve anyai ágon magyar, apai ágon szlovák felmenőkkel; ő maga a Felvidéket tekintette igazi pátriájának, s bár a történelem szülőhazáját több részre szakította, mindvégig megőrizte kettős kötődését. Mégis természetesnek tekintette, hogy automatikusan megkapott cseh-szlovák állampolgárságát magyarra cserélje, sőt, hogy éveken át magyar konzulként szolgálja Sanghajban honfitársai érdekeit (a legsúlyosabb, háborús években bizonyítva bátorságát és megalkuvás nélküli helytállását). Poncellini munkáját Csejdy Júlia egészítette ki családi dokumentumokkal, levélrészletekkel, pontosította a családi emlékezet megőrizte adalékokkal. A kötet legizgalmasabb kérdése: hogyan vált képessé Hudec arra, hogy az európaitól alapvetően eltérő idegen környezetben, teljesen magára hagyatva – amelyben az ösztönző erő az Istenbe vetett megingathatatlan hit és a helytállás, az elhivatottság belső kényszere lehetett – a nemzetközi elismertség legmagasabb fokára emelkedjen. Angol, amerikai, francia és német lapok rendszeresen közöltek beszámolókat nagyszerű teljesítményeiről, az Amerikán kívüli világ első felhőkarcolójáról, a sanghaji park Hotelről, a legkorszerűbb ázsiai filmszínházról, a Grand Theatre-ről, a Kínában meghonosított expresszionista téglaépítészet alkotásairól. Hudec pályája a historizáló neostílusoktól a kínai hagyományokkal ötvözött funkcionalizmusig ível, az utóbbira például szolgáló dr. Woo házát lelkesen ismertette a tér és forma című folyóirat 1939-ben.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Irodalom, művészet az alteritás korában

    0

    Az Album negyvenhét – bőségesen és szakszerűen kommentált – képtáblafejezetből, forrásokat megadó jegyzetanyagból, névmutatóból, tárgymutatóból és kislexikonból áll, s az alteritás korát, tehát az antikvitástól a felvilágosodásig tartó időszak irodalom-, művészet-, és kultúrtörténetét öleli föl. Suhai Pál kötetépítő elképzelése a határozottan kirajzolt szellemi és történeti fővonalak mentén lehetséges szabad, asszociatív gondolkodást (tanítást és tanulást) teszi vonzóvá a könyv használója számára. Az utalásrendszer segítségével rengeteg variatív intellektuális lépés tehető ezen a művelődéstörténeti „sakktáblán”, melynek illusztrációi és szövegei kombanitorikus viszonyban állnak egymással.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Helytartó

    Isten rabjai

    0

    Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Jogtudorka könyve

    0

    Ez a könyv a felnőtt lelkében egész életén át megőrzött egykori gyermek csodálatos mesevilága megjelenítésével, Jogtudorka kedves alakja segítségével mutatja be a felnőtt ember életének igazi értékrendjét, örömét, bánatát, sikereit és kudarcait, kétkedéseit, szorongását és megnyugvását, a tudást, a fejlődést. A könyv nagy jogászszakmai erénye, hogy szerzője a különböző jogi fogalmakat – a jogalkotást, a jogalkalmazást, az állam szerveit, a különböző szintű bíróságokat, a jogszabályok hierarchiáját, a társadalmi-gazdasági élet résztvevőit, a különböző jogalkalmazókat – szakszerűen, de nem jogi szaknyelven, hanem hétköznapi szavakkal pontosan meghatározza, és a Jogos mutatóban ezeket meg is jelöli. Jó szívvel és örömmel ajánlom ezt a mese- és valóságkönyvet felnőtteknek és gyerekeknek, ami az igazsághoz vezető úton mindenkinek segítséget nyújt. Dr. Gabányi Józsefné, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Képtelen természetrajz

    0

    Kötetünk Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza, Köztudomású, hogy a karcolat – a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb tényekben, az általános figyelmet sokszor elkerülő részletekben lásson rá jelentékeny és jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem a társadalmi és emberi fonákságokat. Karcolataiból a Horthy-korszak szinte teljes képe bontakozik ki: Nagy Lajos kíméletlen iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. Vérbeli szatírairó: nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással hanem az akkori társadalmi és emberi fonákságok nevetségessé tételével győzi meg.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Korb Flóris, Giergl Kálmán

    0

    Korb Flóris és Giergl Kálmán közös irodája a századfordulós építészet legjelentősebb műhelyei közé tartozik. Művészetük a historizmus és az új művészeti áramlatok sajátos, személyes karaktert hordozó ötvözete. Mindketten Németországban tanultak, majd Hauszmann Alajos budapesti irodájában találkoztak össze. Korb és Giergl vezető munkatársaiként vettek részt a pesti Törvényszéki palota, a New York-palota, a Kúria megalkotásában, s 1894-ben nyitották meg közös, önálló irodájukat. Az Erzsébet híd megépítését követően épült fel a Klotild főhercegasszony két bérpalotája (1898 – 1901) és a Ferenciek terén az úgynevezett királyi bérház (1899 – 1901). Budán, a királyi palota együttesének kiegészítésképpen terveik szerint alakították át József főherceg Szent György téri palotáját (1902 – 1906). A századforduló legjelentősebb kórházi együtteseit tervezték. Kolozsvári építkezéseik befejeztével a Budapesti Tudományegyetem külső klinikai telepét (1904 – 1913), a debreceni (1912 – 1927) és a szegedi (1927 – 1929) klinikai együttest és a papíron maradt pozsonyi egyetemet (1916). A Korb-Giergl-életműben kiemelkedő jelentősége van a épületszerkezetnek. Éveken át dolgoztak együtt a magyarországi vasbeton építés úttörőjével, Zielinski Szilárddal. Együtt tervezték az első hazai vasbeton víztornyot, a már lebontott kőbányait (1902) és az azt követő szegedit (1903). Legismertebb alkotásuk, a Zeneakadémia gyakran emlegetett bravúros vasbeton erkélylemeze mellett Zielinski szerkezetei más Korb- és Giergl-épületek formálásában is döntő szerepet játszottak. Korb és Giergl az elsők között közvetítették a nyugat-európai új művészi impulzusokat, s a legfogékonyabban reagáltak a korszak meghatározó, új szerkezeteire, de saját alkotó tevékenységükben ezeket mindvégig olyan historizáló felfogással ötvözték, ami az építészetükre leginkább jellemző időtállóságot, maradandó érvényességet biztosította munkáik java részének.

    5 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Kosztolányi Dezső

    0

    „Bevallom zavarban vagyok, hogy ilyen nyíltan és leplezetlenül feltárom az életét, az életünket, vallok érzéseiről, az eseményekhez való kapcsolatáról. Neki bizonyára nem volna így kedvérevaló.” – írja Kosztolányiné a férjéről készült életrajzában (regényében?). Ritka eset, hogy egy művészről életének legközelebbi társa tesz mélységesen őszinte tanúvallomást, személyes sorsának legközvetlenebb ismerője mutathatja be. Kosztolányiné saját emlékei és a költő elbeszélései alapján eleveníti fel a szabadkai gyermekéveket, a pesti és bécsi egyetemi időszakot és házasságuk történetét, a hitelességet alátámasztó értékes, csak itt hozzáférhető dokumentumokat közölve. Itt olvashatjuk teljes terjedelmében Kosztolányi diákkori naplóját, az Apróságok című vázlatgyűjtemény részleteit. Megtudhatjuk, hogyan vélekedett a költő korának irodalmáról, politikai változásairól, háborúról, forradalmakról. Új adalékot szerezhetünk a két háború között nagy visszhangot keltő Kosztolányi – Szabó Dezső és Ady-vitához. Megismerhetjük munkamódszerét, versei és regényei keletkezésének körülményeit, fogadtatását. De nemcsak a nagy horderejű irodalmi kérdések iránt érdeklődőknek nyújt ez a könyv tartalmas perceket, hanem azok számára is, akik Kosztolányi Dezső hétköznapjaira kíváncsiak, vagy kedvelik a személyes élet titkos történetébe reflektorfénnyel bevilágító anekdotákat, történeteket. Az életrajzi regény főhőse nem az elefántcsonttoronyba zárkózott, megközelíthetetlen művész, hanem a kisfiú, aki családi színjátszókört szervez Brenner Jóskával, a későbbi Csáth Gézával, a katona, akinek elcsenik a fegyverét, az egyetemista, aki barátjával, Karinthy Frigyessel kávéházi tréfákat eszel ki, az apa, aki csak orvosi köpenyben enged látogatókat újszülött kisfia közelébe, az ember, aki mindenkit elbűvöl, az író, aki ma is, annyi év múltán művészet és emberség példája.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Medgyaszay István

    0

    A magyar építészettörténet kiemelkedő egyéniségeit bemutató sorozat eme darabjának fókuszában Medgyaszay István áll. A magánemberi és szakmai életpályát egyaránt részletesen bemutató részt követően válogatást olvashatunk az építész műveiből és írásaiból, majd műveinek áttekintő jegyzékét tanulmányozhatjuk. A mű második részében öt tanulmányt találunk, amelyeknek szerzői Medgyaszay művészetének különböző aspektusait elemzik írásaikban.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Móricz Zsigmonddal Budapesten

    0

    Kolos Réka az építész szemével válogatott nagyapja Riportok című köteteiből és eddig nem közölt írásokból (Átszálltam a Nyugatinál, Tabáni kiskocsma). Móricz újságcikkein keresztül bejárhatjuk a 20. századi Budapest utcáit, és a fényképek segítségével belepillanthatunk a századelő fejlődő, modernizálódó Budapestjének mindennapi életébe. Hogyan alakult a lakosság élete a házak, utcák, terek változásaival? Hogyan tűntek el az idejét múlt házak, házcsoportok, és hogyan épültek helyükre a szükségszerűen más, újabb életterek? Az író hiteles történetei, tudósításai során nem egyszer aktuális problémákra ismerhet az olvasó.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Nostradamus élete és jövendölései a XX. századra

    0

    Michel Nostradamus XVI. századi orvos, fizikus, asztrológus, Medici Katalin francia királyné háziorvosa, 1555-ben adta ki híres könyvét, a Centuries-t, amelyről évszázadok óta vitatkoznak a szakértők: példátlanul igazolódott jóslatok gyűjteményéről, vagy ködös költői látomásokról van-e szó? Alig jelent meg a könyv, egyik jóslata máris beteljesedett: II. Henrik valóban úgy halt meg, ahogyan azt az író előre látta. Ki volt Nostradamus? Hogyan élt? Miket jövendölt? Erről szól Vághidi Ferenc 1940-ben megjelent méltatlanul elfelejtett, művelődéstörténetnek, szépirodalomnak egyaránt kitűnő könyve, amely ma már ritka csemegének számít a gyűjtők körében.

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Pilinszky újra…

    0

    Bogyay Katalin harminc éve Pilinszkyről írt ikonikussá vált könyvéhez nyúl vissza, hogy Pilinszky 100. születésnapja előtt tisztelegjen. Az akkori interjúalanyok, közeli barátok, pályatársak nagy része már nincs közöttünk, visszaemlékezéseik ereklyeként megismételhetetlen képet festenek a költőről és a korról, amiben élt és alkotott. A szerző Pilinszkyt diplomataként a világ legkülönbözőbb pontjain és alkalmakkor a magyar történelem meghatározó tanújaként szólaltatta meg. Az új Magyarországban Pilinszky kultusza nem csökkent, a miérteket néhány jelenkori interjú is tárgyalja. A szerző beszélgetésein keresztül izgalmas utazásra hívja az olvasót Pilinszky életének rejtett és nyilvános pillanataiba, hogy megfejtse, miért érezzük oly sokat, hogy „ezek a versek, mintha öröktől fogva léteztek volna”…( Mezey Katalin).

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Pollack Mihály

    0

    Pollack Mihály, a 19. század első felének legjelentősebb magyarországi mestere, sok szempontból kora rendkívül jellegzetes alakja. Életútját végigkövetve tanúi lehetünk a Magyarországon munkát és megélhetést kereső, s végül hazát is találó, elmagyarosodó német polgár sorsának; megfigyelhetjük azt a folyamatot, amelynek során az építészet területén nálunk is végleg szétválik az iparos és a művész, az építőmester és az építész, a muarius és az architectus munkája és a feladatköre; s Pollack építészi tevékenysége nyomán az újkori Magyarország egyik legfontosabb, felemelő – s talán legszebb – korszakának, a reformkornak levegőjét is megérezhetjük. Kibontakozik előttünk a főváros szerepére szinte tudatosan készülő Pest fejlődése; s mivel az építészet az élet minden területével összefügg, s a társadalom minden rétegét érinti, a polgárosodó fő- és középnemesség életébe, a kastélyok, kúriák, polgárházak gazdáinak mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk. „…a kiforrott építészeti klasszicizmusnak – mai felfogásunk szerint a historizmus első, önállóbb invenciójú szakaszának – legjelentősebb magyarországi képviselőjeként tárgyalnám, kiemelve a magyarországi társadalom és politika sajátos alakulásának hatását az építészetre. (…) Az, ahogy Pollack e viszonyokba beilleszkedett, nemcsak az építészettörténet, hanem a magyar társadalomtörténet számára is példaértékű tanulságokat mutat; a pályaképben és az összefoglalásban ezekre a tanulságokra is kitérek.” (Bibó I.)

    5 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Tárgyak természetrajza

    0

    FEKETE GYÖRGY az Iparművészeti Főiskolán szerzett 1957-ben belsőépítész diplomát, s ez időtől kezdve 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál, majd önálló tervezőműtermet és műhelyt létesített. Ezekben oktatási, egészségügyi, igazgatási és kulturális nagyberuházások, bútor és tárgysorozatok tervezésével foglalkozott. Mintegy háromszázötven olyen irányú dokumentációt jegyez. Hazai és külföldi kiállítások tervei mintegy harminc országban és százhetven alkalommal valósultak meg. Pályázatokon murális faplasztikák elkészítésére is több alkalommal kapott megbízást. Mindezek elismeréseként lett Munkácsy-díjas, Érdemes művész. Több száz szakirodalmi cikk írója, hat televíziós környezetkultúra-sorozat forgatókönyvének szerzője, műsorvezetője volt. Igazgatta a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát, valamint az Iparművészeti Vállalat megszűnéséig annak művészeti vezetője és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének az alelnöke volt. 1990-ben lett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kulturális helyettes államtitkára, parlamenti képviselő, ott a kulturális bizottság tagja. Egyik alapítója volt a Nemzeti Kulturális Alapnak, majd első elnöke is. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében Sopronban, amelynek ma professzor emeritusa. Újraalapította a Magyar Iparművészet folyóiratot, amelyet ma főszerkesztőként jegyez. Alapító alelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, alelnöke a Nemzeti Társaskörnek, Magyar művészetért és hűség díjas, Zalaegerszeg és Tornyospálca díszpolgára. Könyv alakban megjelentek esszéi, versei, cikkgyűjteménye, művésztársaival folytatott beszélgetései, szakmai életművének katalógus-összeállításai, eddig tizenhét kötetben.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Toroczkai Wigand Ede

    0

    Toroczkai Wigand Ede munkásságának fénykorát székelyföldi munkái jelentik. Sokoldalú tehetség: bútortervezõ, belsõépítész, építészgrafikus, színes ablaktervezõ (pl. marosvásárhelyi Kultúrpalota). Kiindulópontja a belsõ világot megfogalmazó enteriõr. A helyi paraszti építészet ihlette, ebbõl kialakított egy puritán, modernistának ható formanyelvet, késõbb pedig historizáló elemekkel díszítette épületeit. Organikus szemlélete miatt a napjainkban újraértékelt modernizmus egyik hazai alapítójának tartják.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Twist Olivér

    0

    Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

    650 Ft
    Kosárba teszem