-
A magyarok bejövetele (reprint)
0Időnként föl-fölbukkan az antikváriumokban egy-egy példány abból a díszes dombornyomással készült fedelű albumból, amely egy leporellószerűen összehajtogatott, jó négy méter hosszú, míves fametszetet tartalmaz. Ez a metszet több, mint húszszoros kicsinyítésben, fekete-fehérben mutat be egy óriási méretű olajfestményt. Készítője Morelli Gusztáv iparművészeti iskolai tanár, kitűnő fametsző művész, aki a múlt század második felében különböző albumokba alkotott metszeteket – ő készítette Petőfi első képes kiadásához is az illusztrációkat, illetve Munkácsy Mihály és más jeles magyar festők műveinek fametszeti reprodukciójával tette magát ismertté. 1895-ben a Könyves Kálmán Részvénytársaság kiadásában jelent meg albuma, amelynek borítóján ez olvasható: A magyarok bejövetele – Feszty Árpád körképe. Ezt a körképet kicsinyítette le fametszetben Morelli. Magával a körképpel az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben gyakran foglalkozott a sajtó, a rádió, a televízió, előadások, viták témája volt mind művészettörténeti értékelése, mind restaurálása, illetve további sorsa. Ez az írás most – a teljesség igénye nélkül – a mű keletkezésének körülméneit és viszontagságos pályafutását ismerteti.
-
Titokzatos erők tudománya?
0Néhány éve érdekes hír járta be a világsajtót. Egy Uri Geller nevű fiatalember lágyan megsimogatott kanalakat, különböző fémtárgyakat, s azok engedelmesen meghajoltak. Ostobaság! – kiabáltak az egyik oldalon. – Titokzatos jelenség – mondták (sokkal halkabban) a másikon. Mi történt? Megnyugtató magyarázat nincsen. És hogyan sétálhatnak emberek, fiatalok, idősek, nők, férfiak hét-nyolcszáz Celsius fokos parázson mezítláb úgy, hogy a lábuknak nem lesz semmi baja? Vagy: mi a titka az „asztaltáncoltatás”-nak? Milyen hang- és hőjelenségeket észleltek a különböző korok tudósai a tárgyak titokzatos mozgásakor? Megtörténhetett-e, és ha igen, mi válthatta ki a levitáció, a lebegés jelenségét? Vagy a tárgyak rejtélyes eltűnését és megjelenését? Nyugtalanító kérdések sora. Tud-e felelni rájuk a ma tudománya? Vagy mint tudománytalant, esetleg éppen szélhámosságot elveti? Dr. Egely György fizikus, mérnök és dr. Dús Magdolna matematikus ezeket a jelenségeket a tudomány módszereivel vizsgálja, és így kísérelnek meg választ adni korunk racionálisan gondolkodó, de a titkokra, a megmagyarázhatatlanra mindig fogékony embere számára.