• Képes szimmetria

    0
    Hargittai Magdolna, Hargittai István

    Ugyan az emberiség már időtlen idők óta ismeri a szimmetriát, mégis mindenkinek újra és újra fel kell azt fedeznie a saját maga számára. Ahogy járunk és kelünk a világban, megfigyeljük a körülöttünk lévő jelenségeket és tárgyakat, a szimmetria észlelése velünk van, sokszor úgy is, hogy nem tudatosul bennünk. Egyik első felfedezésünk az, amikor észrevesszük, hogy van két kezünk, és azok hasonlítanak egymásra, bár nem teljesen azonosak. Amikor elmegyünk egy kerítés mellett és esetleg kezünket bégig húzzuk a kerítés elemein, szinte fizikailag érzékeljük a szimmetria egy fajtáját. Ugyanígy a kisiskolások szimmetriát teremtenek, amikor gondos odafigyeléssel sormintát rajzolnak. Amikor egy épületet szépnek látunk, ebben is benne van annak szimmetriája. Nehezebb tetten érni azt a szimmetriát, amelyet egy zenemű közvetít számunkra és azt sem tudjuk pontosan, hogy az emberi arc szimmetriája mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy valakit vonzónak találjunk. A Képes szimmetria két nemzetközi hírű Széchenyi-díjas akadémikus szerzője huszonöt év tapasztalatait nyújtja át az olvasónak hatszáz színes képpel és tömör rendező-segítő szöveges magyarázatával. A témában eddig megjelent tizenöt kötetük tanúsítja szakértelmüket és elkötelezettségüket. Ez a könyv azonban több, mint az eddigiek, érződik benne a különleges élmény megosztásának igénye. Meggyőződésünk, hogy Hargittaiék könyvének hatására olvasóink egy kicsit más szemmel fogják nézni a körülöttük lévő világot.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Zeneszerzők – gének – csodák

    0
    Dr. Czeizel Endre

    A szerző öt nemzetközi (J. S. Bach, W. A. Mozart, L. van Beethoven, R. Wagner, G. Verdi) és öt nagy magyar (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán) zeneszerző-géniusz családfaelemzése alapján kutatta a zeneszerzői géniuszság gyökereit. E kivételes tehetség korai jelentkezése (csodagyermekek) mellett a muzsikus talentumok családi halmozódása igazolja az öröklődés szerepét, amit felerősít a gyakorta muzsikusszülők közvetítette családi minta és az ő tanító tevékenységük. A muzsikusok előfordulása a családban a piramismodellnek felel meg. A nagyapáknak szép hangjuk volt, a fiaikat már taníttatták zenére, akik az unokák zenei tehetségének kibontakoztatását még inkább serkentették és így ők jelentették a csúcsot (vagyis az említett zeneszerzőket), majd az ő gyermekeikben és unokáikban, ha voltak, a zenei képesség fokozatosan visszatért a társadalmi átlaghoz. A vizsgált zeneszerzők géniuszságának alapját kivételes zenei talentumuk mellett kreativitásuk jelentette, ezáltal váltak képessé saját, új zenei világuk megteremtésére. A gének szerepe a géniuszság létrejöttében jelentős, míg az átlagos képességűek nagy tömegében minimális. A családfa értékelése alkalmas a zeneszerzők szerelmeinek és gyermekvállalásainak, ezen keresztül személyiségüknek a bemutatására is. Az emberi faj képessé vált a testi örömök mellett a szellemi élvezetek megízlelésére is, a zene adta gyönyörűség az emberiség csodás ajándéka. A kutatások alapján mondhatjuk, hogy a zene különb emberré tesz. E vizsgálat egyik meglepő eredménye szerint a magyar zeneszerző-géniuszok átlagos élettartama 78 év volt, ez sokkal hosszabb, mint a korabeli férfilakosságé. Lehet, hogy ebben a zene csodás hatása is szerepet játszhatott?

    3 600 Ft
    Tovább olvasom