• A kintorna

    0
    Mednyánszky Miklós

    Az 1930-as évekig a pest-budai utcakép általánosan ismert és kedvelt figurája volt a kintornás. A zenegép hangos sípja vagy zongorát utánzó dallama gyakran megszólalt a bérházak udvarain, a vendéglõk kert-helyiségeiben. El sem lehetett képzelni nyáresti mulatságot, lakodalmat a Tabánban, a Gellérthegyen vagy Óbudán kintorna nélkül. Csak Budapesten még a húszas-harmincas években is évi 200–250 kintornás engedélyt adtak ki, s még a II. világháború után is mûködött a verklisek közül jó néhány. A gazdagon illusztrált könyv Magyarországon elõször foglalja össze a kézhajtású és az automata zenegépek fejlõdéstörténetét, és enged bepillantást egy letûnt mesterség mûhelytitkaiba, mûvelõinek életébe.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem

  • A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 21. század festészetében

    0
    Szabadi Judit

    Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi szemléletét esszéisztikus stílusban fogalmazza meg, s tanulmányai továbbgondolásra késztetnek minden olvasót, legyen az „laikus” avagy szakember. A magyar századelő és az európai modernizmus egybejátszatása, egymásra-montírozása a korszak izgalmas aszimmetriája ellenére is megteremti az egységet a tanulmánykötet két ciklusa között. A könyvet olvasva talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy tovább töprengjünk a magyar és az egyetemes festészet korrelációjának máig megoldadan kérdésein. A kötet az 1969 és 2005 között keletkezett, e kiadás számára kiegészített, nem egy esetben újrafogalmazott írásai egy gazdag tudományos pálya ívét rajzolják meg. Egy tudományos pályáét, mely önmagában is tananyag lehetne.

    2 500 Ft
    Tovább olvasom

  • Czigányzenészek albuma

    0
    Markó Miklós

    Markó Miklós (1865-1933), a Rozsnyón született zenekritikus és újságíró 1896-ban megjelent művének hasonmás kiadását nyújtja át a Kiadó az Olvasónak. A cigányzenészek a „Gothai Alamanchjának” is tekinthető e kiadvány, melyben a nagy zenészdinasztiák pontos adatokkal ellátott, olvasmányosan megírt történetei olvashatók. Ez a zene-, csaád- és kultúrtörténeti mű remélhetőleg minden érdeklődőhöz és érdekelthez eljut, így szolgálván a sokszínű, sokrétegű magyar kultúra ügyét.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem

  • Isten és a bor

    0
    Dékány Tibor

    Magyarországról mindeddig csak ketten kaptak borral kapcsolatos „Oscar-díjat”. Szepsy István borász 2013-ban vehette át a „Les Seigneurs du Vin” kitüntetést, Dékány Tibor pedig 2014-ben Párizsban nyerte el a „Terroirs d’Images”, a szőlő-bor témájú fotográfia fődíját.
    Az ő könyvüket tarthatja kezében az olvasó. Dékány Tibor fotóművész szőlőhegyi kápolnákat, védőszenteket, feszületeket bemutató képeihez Szepsy István írt bevezető gondolatokat. Dékány Tibor mintegy harminc éve járja, fotografálja a szőlőhegyeket: mindig is fontosnak tartotta, hogy megörökítse a szőlő, a bor szakrális vonatkozásait. Szepsy István életében a szakrális tisztelet természetes gyakorlat volt, hiszen édesapja már kiskorában kivitte minden szenteste a hegyre, hogy átadják karácsonyi örömüket a szőlőtőkéiknek is.
    A csaknem 100 képhez Krassó László választott idézeteket, számos fotó pedig Petrőczi Évát ihlette versre, hogy a látvány és a szöveg együttes élménye emelhessen minket a „magasabb lét” felé.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem